Posted by Máté Klára
>az Építéstechnika főszerkesztője
>Van jó vízvezetékszerelőd? Van kőművesed? S mi a válasz? Nincs, se jó, se rossz. Bosszantó, hogy ez az általános állapot. Egy ilyen párbeszéd azonban nem csak a kis felújításokat tervező hétköznapi
embereknél gyakori jelenség. Globálisan az építőipar is pont ilyen gondokkal küzd.
Ráadásul az állami beruházások elmaradása miatt is szűk esztendők várnak az ágazatra az elkövetkezendő években.
A közelmúltban éppen az ÉVOSZ-ban, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségében beszéltek az illetékes miniszterek arról, hogy az építőipar az elmúlt években tapasztalt növekedés után többszörös szorításba került. Nőnek az energiaárak, csökkennek az állami beruházások és nőnek a bér és alapanyag költségek, közben mérséklődik a lakossági kereslet is.
Az energiaárak tartósnak ígérkező magas szintje miatt a fejlesztők és a befektetők keresik, hogy melyik projekt üzemeltethető gazdaságosan. A lakáspiacot jelentősen lehűtik az emelkedő rezsiszámlák és az emelkedő kamatok. Véleményük szerit elsősorban az energiahatékonyságba, a digitalizációba kell befektetni, új megoldásokat kell keresni.
A szakmában, készítettek egy konjunktúra felmérést, s kiderült, az építőipari cégek elsődlegesen a szakemberhiányt látják az üzleti tevékenységüket nehezítő körülménynek. Második helyen a megrendelések hiányát jelölték meg, ezt a forint gyengülése, majd az energiaárak változása követte az akadályozó tényezők sorában.
Ráadásul a termelés hónapról hónapra csökken. Az állami beruházások halasztása 15-20 százalékos visszaesést jelenthet az iparág tevékenységében, amit nagyon nehéz lesz kezelni, emellett a lakosság
is közel van a fizetőképtelenséghez.
Január elsejével azonban egy új szakasz kezdődhet a hazai építőiparban. Az új kerettörvény, amit elfogadtak, az építőipart kivezetheti abból a gödörből, ahol jelenleg van, a tárca felügyelői szerint. Lázár János miniszter ugyanis azt állítja, ezzel a kerettörvénnyel beteljesíthetik a rendszerváltás ígéretét, például nagyobb szakmai befolyást adhatnak a hazai mérnököknek. A magyarok hasznára, magyar munkából, magyar alapanyagból készítik a projekteket. Szerinte ez a törvény jelentős hazai nagyvállalatok
létrejöttét fogja elősegíteni. Bevezetnék a kötelező tervpályázati rendszert is, s az üzemeltető belegyezése nélkül nem is indulhat el beruházás.
Ma még kérdéses, hogy ez az új patrióta törvény mit tud majd lendíteni az ágazaton, de az biztos, itt is, mint a kereskedelemben, a cél, a külföldiek kiszorítása. Ami nincs ugyan kimondva egyenesen, ám aki foglalkozik ezzel a témával, az bizony látja. S hogy mit szól majd az EU? Az majd kiderül.
Címkép: „Felső segítség”. Le Monde Diplomatique