Egy galád törvénytervezet margójára

Posted by

Hámor Szilvia
>Kevés annál cinikusabb szöveg van, mint annak a salátatörvénynek a címe, amely „Magyarország
biztonságát szolgáló egyes törvények módosítása” néven került a parlament elé. Ebben – egyebek
között – nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a törvényalkotók immár törvénybe foglalják a
klasszikussá vált lázári mondást „akinek nincs semmije, az annyit is ér”.
Azt hogy ez csupán egy folyamat és szándék „legalizálása” szépen mutatja a g7.hu minapi elemzése,
amelyben grafikonokkal is illusztrálva mutatja be, miként vedlette le magáról az állam fokról-fokra az
állampolgárokért viselendő felelősséget.
>Pálos Máté
g7
>A módosítás erőteljesen hangsúlyoz két dolgot, állapítja meg az írás: az egyén mindenek előtt
álló felelősségét saját szociális helyzetéért, valamint az állam minden más szereplő után
következő kötelezettségét ugyanezért. A törvénymódosítás indoklása ki is mondja, az állam a
szociális biztonság megteremtésében csak “végső soron” működik közre.
Egyértelmű kommunikáció és társadalmi egyeztetés hiányában a terület szakértői is csak
találgatnak, hogy a kormány miért pont most, a meredeken felfelé tartó általános
és élelmiszerinfláció, az elszálló energiaárak, az egymás után bevezetett hatósági árstoppok és
egy széles körű tűzifaválság kellős közepén tartja időszerűnek ennek törvényi tisztázását.
Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének
tudományos főmunkatársa szerint a módosítások arra engednek következtetni, hogy a
kormány a rászorulóknak járó segélyek visszavágására készül. Tausz Katalin, az ELTE
Szociális Tanulmányok Intézetének professzora szerint ugyanakkor “már nincs nagyon hova
csökkenteni az ellátás színvonalát”. Az orbáni munka alapú társadalomban pedig még a
kiszélesített foglalkoztatáshoz sem fér hozzá minden rászoruló, akár önhibájából, akár
önhibáján kívül. (Közre játszhat a menekülésszerű kivonulásban az, hogy az elmúlt években
negyedével 95 ezerre nőtt a tartós álláskeresők száma, és 100 ezren vannak aktív korúak
mindenféle ellátás nélkül. A várhatóan növekvő munkanélküliség tovább duzzasztja majd a
szegénység kockázatának kitettek számát. Mindeközben folyamatosan apad a közmunkára
szánt pénz. A jövő évi költségvetés jelen állása szerint jövőre is 10 milliárddal kevesebb jut
erre a célra, mint idén, 20 százalékos infláció idején. H.Sz.)
Kormányunk – ezek szerint – megint szembe megy az autópályán, pontosabban az Európai
Unió „fősodrával”, ahol a szociális minimum jövedelemről és annak kiszélesítéséről
beszélnek. Ellentétben a magyar kormány szociális politikájának irányával és alaplogikájával.
Az Európai Bizottság éppen szeptember végén, alig pár héttel a szóban forgó magyar
salátatörvény tárgyalása előtt fogalmazott meg az EU tagországainak egy általános ajánlást,
amely a szociális minimumjövedelmet a szegénység elleni fellépés, a szociális kirekesztettség
és a foglalkoztatás bővítésének hatékony eszközeként mutatja be.
Magyarország 2019-ben Eurostat-adatok alapján a GDP-jének 16 százalékát költötte szociális
juttatásokra. Ez az érték Bulgáriával, Litvániával azonos, alulról közelíti a cseh és a ciprusi
adatot, épphogy meghaladja a lett és a máltai arányszámot. Svédországban, Belgiumban,
Olaszországban, Ausztriában ugyanez az érték 27-28 százalék, Franciaországban pedig 31.
A friss KSH-adat ugyanerre 17,3 százalék. A KSH ábráján és adattábláján látható: a mutató
2004-től évről évre növekedett 2009-ig, akkor volt a csúcson 22,3 százalékkal, majd 2019-re
leesett 16,4 százalékra. 2020-ra felment 18 százalék fölé, ám 2021-ra megint csökkent.

A nyugdíjak  havi átlaga a nettó átlagkereset 49 százaléka volt 2021-ben, míg a GDP 7,8
százalékát tette ki. 2000 óta egyik adat sem mutatott alacsonyabb számot. 2008-ban a
keresetekhez viszonyított arány még közel 70 százalék volt.
A munkanélküli ellátások különösen alacsony arányt képviselnek Magyarországon. A
szociális juttatásokban, a listán sereghajtók voltunk 2019-ben Máltával, míg a demográfiai és
családtámogatási juttatások magasak. Nincs még egy olyan fejlett ország, ahol ennyire rövid
ideig járna és ennyire kevés lenne a munkanélküli ellátás.
Parlamenti szavazásra november 22-én bocsátják a tervezetet

Címkép: Szavaz a Fidesz frakció