A Montessori-szemlélet a mindennapokban

Posted by

>Paddington 

>Akik kerestek már iskolát leendő elsős gyermekük számára, minden bizonnyal találkoztak már a Montessori-iskola kifejezéssel, sőt óvodák is működnek szerte a világon – így Magyarországon is – Montessori-óvodaként. Az internetet böngészve kiderül, hogy egyre több forrás érhető el, amik a gyerekek más tanulási színterein, főként a családban, segítik a szülőket a Montessori-alapelvek alkalmazásában.

A Montessori-szemlélet a mindennapokban című kötet szerzői, Tim Seldin és Lorna McGrath a Montessori-pedagógia elkötelezett hívei és tapasztalt művelői, és jól áttekinthető, a mindennapi élet rengeteg területére kiterjedő ötletgyűjteményt adnak az érdeklődő szülők és pedagógusok kezébe.Talán érdemes azzal kezdeni, hogy mi fán is terem az előző bekezdésben többször is szereplő kifejezés: Montessori. Az 1870-ben született Maria Montessori olasz orvos, pszichológus volt, aki fejlődéslélektani és szociálpszichológiai kutatásai alapján forradalmi pedagógiai módszertant dolgozott ki, amely szinte minden elemében ma is korszerű, illetve újabb pedagógiai irányzatok inspirálója. Kortársához, Rudolf Steinerhez hasonlóan szegény sorsú gyerekek tanulásához kereste a korabeli személytelen, alattvalókat nevelő iskola alternatíváját új pedagógiai módszerekkel. Mindketten látták, hogy a hagyományos iskola – ami sajnos még ma is domináns – nem segíti a gyerekek tehetségének kibontakozását. Nem véletlenül említettem meg Steiner nevét is, hiszen Magyarországon is, de szerte a fejlett világban leggyakrabban a Montessori és Steiner-Waldorf (Magyarországon csak Waldorf) pedagógiákat alkalmazó iskolákban van jelen a gyerekközpontú oktatás. A két módszer közös sajátossága az is, hogy nem úgy tekint a gyerekek életére, mint ami az iskolán kívül zajlik, hanem a családokkal, szülőkkel szorosan együttműködve törekszik hasonló pedagógiai elvek alkalmazására a gyerekek életének minden mozzanatában – iskolában, otthon vagy más, harmadik helyszínen.

A Montessori-elvek szépsége abban rejlik, hogy egyrészt folyamatosan megújulnak, reagálva a gyerekek körüli világ változására, másrészt alkalmazhatók akkor is, ha az iskola hagyományos elvek szerint működik. A család akkor is segítheti a gyereket a valódi tanulásban, a világ felfedezésében, ha az iskola ezt akadályozza – ahogy teszi ezt hazai iskoláink zöme. A cél, hogy a gyerekek kíváncsiságát fenntartsuk. Nem hangzik ez kifejezetten forradalminak egészen addig, amíg nem vesszük figyelembe, hogy a magyar típusú iskola a kutatások szerint akár az első osztály második hónapjára képes kiölni a gyerekekből a kíváncsiságot.

Fontos alapelv, hogy a gyerekek alapvetően a felnőtteket utánozva tanulnak. Így a kötet egyik legfőbb vezérfonala a példamutatás. Hogy visszautaljak a Waldorf-pedagógia lemaradására a Montessorihoz képest, jó példa a képernyő előtt töltött idő kezelése. A Waldorf azt hirdeti, hogy 12 éves korig a gyerekek ne használjanak semmilyen digitális eszközt – miközben a szülők természetesen használnak, ráadásul lassan már buszjegyet sem lehet venni másként, mint érintőképernyős konzolon. A frissített (update-elt) Montessori-elvek szerint a képernyő előtt töltött időt már egészen kis kortól a világ realitásaként kell kezelni, ugyanakkor fel kell kínálni izgalmas, képernyőmentes alternatívákat is, és meg kell mutatni – szülői példával elöl járva –, hogy miképpen töltsünk valamennyi, de nem túl sok időt értelmesen a képerő előtt.

De ez csak egyetlen példa a csaknem másfél évszázados módszer frissességének bemutatására. A tetszetős, átláthatóan szerkesztett kötet bemutatja – meglehetősen laza, így aztán könnyen olvasható formában – a közel másfél évszázados alapelveket, ugyanakkor a mindennapi élet sok-sok apró eleméhez kapcsolódva világít rá arra, hogyan lehet mindezeket „montessoris” módon csinálni.

Fontos szerepet kap a könyvben a fegyelmezés kérdése. Az irodánkkal szemben egy Montessori-iskola van, így naponta látom megvalósulni a fegyelmezés és büntetés nélküli oktatást, ami fontos eleme ennek a módszernek. Ellentétben a hagyományos, európai viszonylatban a korai kereszténység alapelveire épülő, büntetés alapú gyermekneveléssel – az egyébként szintén keresztényi indíttatású Montessori az önszabályozásra építette fel pedagógiáját. Lényegében arról van szó, hogy a középkori, az eredendő bűnre épülő megközelítés szerint az újszülött bűnös lélek, akiből a nevelés során ki kell űzni a bűnöket, míg a reformpedagógia egyszerű elemekkel operál, amivel a gyerek belátására, érdeklődésére, mások iránti nyitottságára, és a szülő, a nevelő türelmére épít.

Nem olyan egyszerű persze ez, mint amilyen vonzónak hangzik, különösen akkor, ha a szülőknek nincs más mintája, csak saját, hagyományos neveltetésük, és nincs olyan hozzáértő szakember sem, akihez kérdéseikkel fordulhatnának. Ez a kötet sok-sok felmerülő kérdést meg tud válaszolni, de nyilvánvalóan a szerzők nem tudtak mindenre előregyártott megoldásokat kínálni. Amire pedig nincs panelünk, nincs konzerv-megoldásunk, az a szülők közötti konfliktusokhoz is vezethet. Ezért is fordít a kötet nagy figyelmet a szülők közötti viszony különböző aspektusaira éppúgy, mint a testvérekre. Ez utóbbi különösen azért fontos, mert ami működött az egyik gyerekünknél, esetleg teljes kudarc a következőnél.

HVG Könyvek kiadója egy ideje már jelen van a gyereknevelési könyvek széles és sokszor nehezen áttekinthető piacán. A jelen kötet nem az első olyan, ami kiemelkedik a tömegből mind tartalmilag, mind grafikai megoldásait tekintve. (Sokat segít az információk feldolgozásában Nagy Györgyi Eszter gördülékeny fordítása is.) Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki akár egészen kis gyerekkel szeretne belevágni a tudatos és gyerekközpontú nevelésbe, akár megoldásokat keres már kicsit nagyobb vagy elég nagy gyerekei terelgetéséhez. Azoknak különösen ajánlom (bár ők nem fogják elolvasni), akik nem hisznek abban, hogy a gyerekek már egészen kicsit korban is sokkal többre képesek és sokkal több dolgot akarnának megtanulni, mint azt sokan gondolják. Írásom elején a pedagógusokat is megemlítettem, mert úgy gondolom, ők is haszonnal forgathatják. Még ha a családi nevelésre koncentrál is a kötet, megihletheti a jó pedagógust is, hogy változtasson osztálytermi gyakorlatán.

Tim Seldin * Lorna McGrath

Tim Seldin, Lorna McGrath:
A Montessori-szemlélet
a mindennapokban 

Fordította: Nagy Györgyi Eszter
HVG Könyvek, Budapest, 2021
192 oldal, teljes bolti ár 4999 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 4241 Ft,
ISBN 978 963 565 1863

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Miért hagyjuk, hogy a gyermekünk megtapasztalja tettei és döntései természetes következményeit? Miért inkább a szándékot és az erőfeszítéseket ismerjük el az automatikus dicséret helyett? Hogyan kezelhetjük megnyugtató módon a testvérek közötti konfliktusokat?
Bármilyen intézménybe jár is a gyermekünk, a Montessori-szemléletmóddal kölcsönös odafigyelésen, elfogadáson és tiszteleten alapuló környezetet alakíthatunk ki otthonunkban. Az elismert Montessori-pedagógusok olyan szokások megalapozásában segítenek, amelyeket – a reggeli készülődéstől kezdve a házimunkán, az étkezéseken és a kirándulásokon át a lefekvésig – minden korosztálynál, a családi élet legkülönbözőbb területein alkalmazhatunk.
A könnyen megvalósítható, gyakorlati tanácsokat megismerve olyan önálló és kreatív gyerekeket nevelhetünk, akik elégedettek, nyitottak, és magabiztos kíváncsisággal fordulnak a világ felé.

A KULTÚRAKIRAKAT
%d bloggers like this: