Posted by Friss Róbert //
>„Egyesek, különösen a fiatalok, sőt talán a középkorúak is, de talán még az idősebbek is nekiálltak sápítozni (mikor kiderült), hogy a McDonald’s kivonul. Én meg azt mondtam magamban, végre szabadon, hála Istennek!” – mondta Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke ipari gazdálkodókhoz intézett beszédében a McDonald’s étteremlánc kivonulásával kapcsolatban. „A McDonald’s helyét a belarusz embereknek kell betölteniük, a mi embereinknek, a mi szakértőinknek, a saját áruinknak. Belaruszoknak, jegyezzék meg, nem másoknak” – fejtegette az elnök, aki korábban betiltotta Fehéroroszországban az áremelést. „Ha valakinek szüksége van arra, amit ez a McDonald’s készített, akkor magunknak kell elkészítenünk. Ne mondják, hogy nem tudjuk, hogyan kell félbevágni egy zsemlét, és megtölteni egy darab hússal, salátával meg burgonyával” – mondta Lukasenka, aki krumpliföldekre küldené az iskolásokat, mert szerinte értelmetlen beszéddel nevelni őket – idézi a meduza.io a belarusz elnököt.
Első pillantásra annyival el lehetne intézni az elnök véleményét, hogy hülyeség, amit beszél. Mert az. De miért is? Tekintsünk most el az McDonald’s kulturális hatásától, attól, hogy ez volna az elátkozott, mindent elsöprő amerikai életforma (a Coca Cola az ötvenes években) nyomulásának első, gasztronómiai jele, amellyel a helyi hagyományok képtelenek felvenni a versenyt. Tekintsünk el attól a nem éppen apróságtól, hogy a Meki a gazdasági beszállítók láncolatának kiépítésével milyen hatással van a munkakultúrára, a minőségre, tekintsünk el attól, hogy a belarusz iskolások nevelését (vagy bárki nevelését) tényleg a krumpliföldeken kell-e kezdeni, hogy nem ez-e valójában az „értelmetlen” beszéd a XXI. században? Nem nézzük le a belarusz embereket, nem gondoljuk, hogy ne tudnák, „hogyan kell félbevágni egy zsemlét, és megtölteni egy darab hússal, salátával meg burgonyával”. Csak az nem lesz ugyanaz.
Mindent lehet. Még azt is, hogy a kiteljesedett szabadság hajnalaként üdvözöljük a történteket. Pedig ez az igazi rabság: a választás szabadságának megtagadása. Amikor még azt sem dönhetjük el, szerethetjük-e a Mekit, vagy érdektelenségükkel kiírthatjuk a szabad piacról.
És akkor most el lehet gondolkodni a magyar viszonyokról is, nehogy úgy járjunk, mint a Mcdonald’s járt Lukasenka úrral.