A vak hitről, amelyet hidegen hagynak a tények

Posted by
Raskó György mai jegyzete a Medián minapi vizsgálatáról a Facebookon
Tegnap véletlenül összefutottam egy ismerősömmel a Pénzmúzeumban. Az illető közgazdász-szociológus, ma is a Fidesz tábor egyik ismert tanácsadója. Beszédbe elegyedve kérdezem tőle, a bornírt ársapkás akciók helyett, miért nem szociális problémaként közelítenek az élelmiszer-dráguláshoz. Azaz, miért nem hagyják a piaci folyamatok érvényesülését, és megoldásként miért nincs szociális programjuk a szegénység kezelésére? Ez esetben az ársapka helyett elég lett volna csak a szegény háztartásokat például élelmiszerjegyekkel támogatni. Havi 2-3 kg liszt, ugyanennyi cukor, tészta, növényi olaj voucher kiosztása olcsóbb lett volna az államnak is és akkor nem torzítaná a valós kereslet-kínálati viszonyokat, okozva súlyos nehézségeket sok százezer élelmiszer-gazdaságban működő kis- és nagyvállalkozásnak.
A válasz meglepő volt. Gyuri, amíg a magyar társadalom legszegényebb 40 %-a enélkül is ránk szavaz, minek tennénk ilyent? Kutatásaink azt igazolják, hogy a magyarok abszolút nem szolidárisak a szegényekkel szemben, sőt az ilyen voucherek bevezetését sok középosztálybeli jobboldali szavazó rosszallóan fogadná, mondván, hogy a szegények maguk tehetnek a sorsukról. Menjenek el dolgozni és lesz majd pénzük.
Tehát a Fidesz szemszögéből nézve egy ilyen lépés inkább eltávolítana, mintsem népszerűséget hozna sok százezer középosztálybeli szemében. No ezért nem osztogatunk magas családi pótlékot, nem alkalmazunk rászorultsági alapon történő segélyezést. Nem hozna plusz szavazót, hanem vinne.
Mit érnek el azon ellenzéki pártok (megnevezte a Párbeszédet, meg a Momentumot), amelyek ilyen témákkal operálnak? Nem hoz nekik egy plusz szimpatizánst se.
Akiket támogatóként meg akarnak nyerni, azok már régóta stabil Fidesz szavazók, például a romák is. Nekik Orbán az isten, meghagyjuk őket ebben a hitben.Címkép: Pápai Gábor/ Népszava