Lili a pécsi egyetemre megy?

Posted by

A bölcsészkari dékán megvédte a pécsi gimnazistát, aki a fővárosban felszólalt az október 23-
i tüntetésen. Az érettségire készülő Pankotai Lili csúnya szavakat használt, amelyektől
elhatárolódott az alma mátere, egy jó nevű pécsi gimnázium. Csak az igazgató kioktató
megnyilvánulásából tudtam meg, hogy egyházi iskola lett. Amikor még ismertem, nem volt
az. A diákjai felekezeti megalapozás nélkül is gyakran nyertek országos tanulmányi
versenyeket.

A pécsi dékán ellenérve az volt, hogy a pécsi diáklány merénylete a jólneveltség ellen
„generációs beszédmodor”. Ezt tanúsíthatom. Egyetlen lányunokám a négy közül gimnazista.
Aranyos, okos, jól nevelt, szeretek vele sétálni és beszélgetni. Nemrégiben azonban fültanúja
voltam, hogy egyik osztálytársa felhívta. A két kamaszlány csicsergett, és három perc alatt
olyan szavak hagyták el imádott unokám száját, hogy leesett az állam. Kiderült, hogy van egy
titkos nyelve, a mondandóját leegyszerűsítő-nyomatékosító bazmegekkel.

Ha az alulfizetett tanárokkal szolidáris középiskolások szerveznek egy hatvan-nyolcvanezres
tüntetést, akkor óhatatlanul elhangzanak olyan szövegek is, amelyek illenek e generációs
beszédmodorhoz. Ettől nem vagyok boldog, a nyilvánosság fórumain ugyanis leginkább azok
használnak csúnya szavakat, akik ebben találták meg a népszerűség-hajhászás legegyszerűbb
módját. Vagy nem elég bő a szókincsük ahhoz, hogy árnyaltan fejezzék ki a véleményüket.
Vajon a pécsi diáklány melyik kategóriába tartozik?

Az egyetemi dékán számít rá az érettségi után. Utalva a kereszténység nevében hadakozó
gimnáziumigazgatóra így fogalmazott: „Könnyebb változtatni a stíluson, mint a
szervilizmuson.” Heidl György bejegyzése 2022. október 24-én, 17.58-kor jelent meg a
fészbukos üzenőfalán. Ez fölmenti a pécsi Dunántúli Napló munkatársát, Bóka Mátét a
szakmai elmarasztalás alól. Igaz ugyan, hogy kormánypárti egyoldalúságban foglalta össze a
fejleményeket, de mert a megyei napilap online változatában október 24-én 17.10-kor jelent
meg a cikke, aligha vádolható azzal, hogy elhallgatta a bölcsészkari dékán megnyilvánulását.

Más a helyzet a Hír TV-vel. Tegnap este, vagyis egy nappal később a híradóban úgy dolgozta
föl a pécsi gimnazista felszólalását, hogy „kifelejtette” belőle a bölcsészkari dékán
bejegyzését. Pedig nélküle az országos visszhangú ügy tálalása szomorú (és hiteles) látlelet a
magyarországi nyilvánosság állapotáról.

Tíz mondat a durva szavakról

Másképp is lehet valaki érdekes, színes, szellemes, nemcsak trágár szavak halmozásával.
(Grétsy László nyelvész, Kisalföld, 2003. május 3.)

A trágárság ízléstelenség, de nem minden ízléstelenség trágárság. (Háy János író, Színház,
2006. július 1.)

Az internet felszínre hozza azokat a gondolatokat, amelyeket nem kéne közkinccsé tenni.
(Anger Zsolt színész, Népszabadság, 2010. november 15.)

Az ember hörög egyet, és már lájkolják is. (Bächer Iván író, Vasárnapi Hírek, 2011.
szeptember 18.)

Morális kritikát ilyen tömören és trágáran még senki nem öntött szavakba. (Keszthelyi András
politológus Simicska Lajosról, Magyar Narancs, 2015. május 28.)

A Facebook kötetlenebb stílus. (Sallai R. Benedek LMP-politikus, ATV, 2015. augusztus 19.)

Míg a kései Bayernél a „patkány” tölti be a vessző szerkezeti helyét, addig a fiatal Bayernél
ez a „koton”. (G. Fodor Gábor politológus, 888.hu, 2016. április 21.)

Én sose trágárkodom öncélúan. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója,
24.hu, 2019. február 18.)

Ha kiírom a Facebookra, hogy f@sz, de nem nevezem meg, hogy kire gondolok, akkor az
felségsértés? (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, 2022. május 4.)

2022. október 26.