Próbacikk: Szavak és tettek

Posted by

Fábián András
>A Bencsik András nevet viselő szellemi magaslat, díszmagyar és demokrata fellépett a szószékre és
megnyílt nekünk, mint tavasszal az ibolyavirág. Mielőtt erre rátérnék elmondom, hogy mi indított
eme lény effajta jellemzésére. Azért kell ezt megtennem, mert minden bizonnyal van, lesz olyan,
akinek az első két sort elolvasva rángatózni kezd a lába, netán ökölbe szorul a keze és felkiált:
kicsoda? micsoda?!
Nos ez a Bencsik úr azért szellemi magaslat, mert ha nem az lenne, mit is keresne a Hír TV
Sajtóklubjában Néző László, Gajdics Ottó és a műsorvezető, a bülbül szavú Bayer Zsolt mellett. Ezek
az illetők mondják ugyanis meg a tutit azoknak a szerencsétleneknek, akik az ő okosságuk nélkül
elvesznének ebben a megbolondult világban. Díszmagyar, mert volt annyi pénze, hogy ebben az előre
s nem hátra világban puccos jelmezbe öltözzön. Ezzel belépett a magyarságukat kívül viselők népes
táborába, ahol a nemzeti érzés őszinteségét a paszományok színéből és számából lehet lemérni.
Demokrata is, mint mondtam, hiszen hogyan másképp lehetne egy ezzel a címmel még mindig
megjelenő nyomdaterméknek a főszerkesztője. Régóta tudjuk, persze, hogy ennek a lapnak vajmi
kevés köze van a démoszhoz, azon szegény népekhez, akik szemben álltak az arisztokráciával. Még
ennél is kevesebb a demokráciához, amely egy szabad társadalmat jelöl, amelyben több
politikai párt jelöltjeiből választott törvényhozó testület (országgyűlés) hozza a törvényeket minden
állampolgár érdekeit szem előtt tartva – ellentétben a diktatúrával. (Ne tessék azzal jönni, hogy
nálunk is többpárti országgyűlés hozza a törvényeket, mert kézből kontrázom!)
Na szóval ez a mindenféle Bencsik azt találta mondani (a Népszava idézi) „söpredék lepte el a
pedagógusi pályát, és megint csak tisztelet azon kivételeknek, akik lassan nem mernek megszólalni.
Egy ilyen momentumos, nagypofájú nihilista, semmiházi (sic!) társaság lepte el az iskolákat. Beleértve
az egyházi iskolákat is”.
Oké, mondhatnánk, ő így látja a pedagógus társadalmat. Oké, mondhatnánk, rossz szemüveget vett
fel a szerencsétlen. Ezért aztán nem láthatta sem a közel százeres tömeget a Kossuth téren, sem a 10
(más számítások szerint 12 vagy 15) kilométeres élőláncot, amely bekerítette Budapestet. Ezt a
söpredéket aztán jól összefújta a bús őszi szél, és akkor még nem is beszéltünk a vidékről. Egy
dologról azonban megfeledkezik a jóember. A tanárok közalkalmazottak, a tankerületek
foglalkoztatják őket. Felvételük, a bérük megállapítása és munkaköri kötelességeik meghatározása a
tankerületek dolga. Munkájukat az oktatási intézmény igazgatója szabja meg és ellenőrzi. Ezek a
tankerületek állami zsoldosokból állnak, akik 30%-kal többet keresnek a hétköznapok robotosainál,
viszont akár ki is rúghatják őket, ha nem tetszik nekik egy adott tanár, pedagógus. Nem mellesleg, ők
azok a „tiszteletre méltó kevesek” (Bencsik), akik nem mernek megszólalni, amikor kérdezik őket,
viszont kirúgják azokat a tanárokat, akik ki mernek állni a jogaikért.
Mármost így működik ez 12-13 éve, amióta a Fidesz van hatalmon. Az történik az oktatásban, amit a
diktátor és az állampárt akar. Van hittan, erkölcstan, napi testnevelés. Kevéske tudomány, általános
társadalomismeret, annál több néphülyítés. Vannak elhivatott, partizán tanárok, akik viszont nem
bírják elviselni, hogy a kormány gyári munkásokat termel. Illegálisan okosítják fel a fiatalokat, mert
ezt érzik a hivatásuk értelmének. El is jutottunk a „söpredékhez, a momentumos, nagypofájú,
nihilista, semmiházi társasághoz”. mert ők azok. Igenám, csakhogy pár ember ehhez kevés. Itt,
kérem, tízezrek vonultak utcára. A hídfoglalás idején Margithíd közepétől visszafordították az érkező
tüntetőket Budára, mert már félő volt, hogy a híd leszakadhat, vagy valami más baj történik. A tanári
söpredék mellett tüntettek a gyerekeik jövőjéért aggódó szülők, nagypapák, nagymamák. És ott
voltak azok a gyerekek is, a diákok. Ennyi fiatalt és gyereket tüntetni én még nem láttam a pesti
utcán. Óvodástól egyetemistáig.

És tetszik tudni, kedves Bencsik „demokrata”, ezeket a gyerekeket elsőtől érettségiig már ennek a
rendszernek az iskoláiban tanították! Ezen tessék kicsit elrágódni. Hittan, ugye, erkölcstan. Ilyesmi. Új
jelenség a kritikai megnyilvánulásban, hogy a papbácsik is megkapták a magukét. Ki érti ezt? Hát már
ők is beállnak a momentumos nihilisták közé?! Felháborító. Vagy inkább a rendszer politikai csődje.
Nem is lenne ezzel a csőddel semmi baj, ha nem a gyerekeinkről, unokáinkról lenne szó. Mert az ő
bőrükre megy ki a játék, ami nem játék. Emberi életek tömegei mennek tönkre a diktátor beteges
világlátása miatt, az országról, az ő és a mi országunkról nem is beszélve. Mert ez nem Orbán és nem
Bencsik országa, hanem a miénk. Mindenkié. Ez lenne a demokrácia, édes úr, ami nincsen itt
manapság.
Ha már egyszer idáig eljutottunk, meg kell még emlékeznem egy másik történésről is. A noÁr
mozgalom megnyílt, és kinyilvánította az ő politikai credojukat.
(https://www.facebook.com/photo/?fbid=727297215421393&set=a.208847767266343)
Eszerint „Molnár Áron kint lesz november 4-én, pénteken 17:30-kor az MTVA székháznál a
pedagógusok és diákok melletti kiálláson.” Azt azonban senki ne várja el a mozgalomtól, hogy egy
színpadon jelenjen meg és szólaljon fel Hadházy Ákossal. Miért? Mert Hadházy politikus. Ők pedig
nem hajlandóak egy politikussal egy platformon fellépni, mint ahogyan nem tették ezt Karácsony
Gergely esetében sem. Mert ők tiszták. (ebből az következik, hogy a politikusok meg leprások.)
Gyártottak egy szép ideológiát is: „…ha a regnáló hatalom, jelen esetben a Fidesz, szétveri az
oktatást, az egészségügyet, a szociális szférát, meg úgy egyáltalán az országot, akkor beléjük szállunk
páros lábbal. Ha nem a Fidesz lesz hatalmon, hanem valaki más és az értékrendünkkel nem azonos
politikát folytat, akkor beléjük fogunk páros lábbal szállni.” Én ezt nem kommentálnám.
Az viszont mindenképpen megdöbbentő a számomra, hogy ezek az egyébként egyáltalán nem buta
emberek, tételezzük fel, hogy csupa jószándéktól vezérelve ugyan, de mégsem veszik észre, hogy
mennyire rosszat tesznek a demonstratív különállásukkal. Pont, amikor egységet kellene mutatnunk.
Amikor szolidárisaknak kell lennünk egymással. Amikor össze kell fognunk és a fogunk fehérjét
kimutatva képviselni a közösség erejét. Na akkor jönnek ezek a virtigli civilek és magasra emelt orral,
finnyásan bejelentik: Hogy mi? Hogy ott politikusok is vannak? Na, azt már nem! Mi akkor nem!
Máris megosztottság van, amibe bele lehet kapaszkodni. Amibe a diktatúra bele is kapaszkodik.
Hiszen éppen ő vezette ezt be, ő kényszerítette rá a politikai mozgalmakra. Úgy hívják: bomlasztás, az
erők szétforgácsolása. Emlékezzünk kegyelettel a Milla dicső napjaira. Emlékezzünk párás szemmel a
hajdan szolidáris magyar emberekre. Jó, ha tudja a noÁr és annak agytrösztjei, hogy az is politika,
amit ők csinálnak. Ahelyett pedig, hogy – mint mondják – beleszállnának a Fideszbe páros lábbal,
segítő kezet nyújtanak a diktátornak, és megosztják a velük szemben kibontakozó ellenállás egységét.
Nem csak a noÁr nem látja ezt át. Maguk a jogaikért tüntetők sem értik, hogy erősebbek lesznek ők, a
civilek azáltal, ha a pártokat is maguk mellett, maguk mögött tudhatják. Az ország sorsát ugyanis –
akár tetszik, akár nem – a politika, a politikusok és a politikai pártok alakítják. A Fidesz ezt pontosan
tudja. Ezért igyekszik tűzzel vassal, beépített emberei segítségével szétválasztani és szembefordítani
azokat, akik egyébként nagyon is egymáshoz vannak rendelve. Nagyon hamar elfelejtették a civilek,
hogy a Fidesz nevű politikai párt fosztotta meg őket a jogaiktól, pénzüktől, mozgásterüktől, miközben
a többi demokratikus párt tűzzel vassal igyekezett ezt megakadályozni. A civilek tiltakozása meg
lepattant a Fidesz-fiúkról. Csak röhögtek rajtuk: volt hozzá hatalmuk.
És akkor itt emlékezzünk meg kegyelettel az MSZP társelnökéről, Komjáthi Imréről is, aki szerint
Hadházy Ákos „elfelejtett egyeztetni”, mielőtt kitelepült az MTVA székháza elé. Komjáthi úrnak van
egy rossz hírem. Hadházy Ákos független képviselő legjobb tudomásom szerint még soha senkivel

nem egyeztetett arról, hogy mit tehet meg a rendszer ellenében. Nem beszélt –cselekedett. Nemi
faji, vallási, politikai hovatartozástól függetlenül bárki csatlakozhat hozzá.