Mindmeghalunk!

Posted by

Fábián András
>Nagy lecke volt nekünk a Covid-járvány. Megtanulhattuk belőle, hogy a magyar kormányt, de
leginkább Orbán Viktort kizárólag az érdekli a magyar válság-helyzetekből, amit a saját javára, a
hatalmának a megőrzésére, pláne megerősítésére fel tud használni. Rendkívüli helyzet, mondta,
rendkívüli intézkedéseket igényel. Be is vezette a rendeleti kormányzást. Sokan nem vártunk semmit
ettől az intézkedéstől és aztán nem is kaptunk semmit. Az egész ország inkább csak fizetett, mint a
katonatiszt. Azért jó a hasonlat, mert ma már minden egyes kormányzati kiadás szigorú államtitkot
képez, mint a hadseregben. Pedig ezek nélkül is éppen eléggé le voltunk gatyásodva már akkor is.
Mégis!
Dőltek a milliárdok a semmire se jó orosz és kínai vakcinára, a használhatatlan és felesleges
lélegeztetőgépekre. Még egy szükségkórházat is berendeztek, amely soha nem lépett működésbe, így
aztán azt is csendben szétlopták. A bizonyíthatóan működésképtelen, baromi drágán vett gépek
pedig ugyancsak titkos raktárakban rohadnak, mint egykor Deutsch Tamás beléptetőkapui.
A halottak száma viszont folyamatosan nőtt és nő mindmáig. Az egyszemélyi felelős meg
egyszemélyben nem érezte magát felelősnek semmiért.
Az meg végképp fel sem merülhet(ett), hogyha ő volt a felelős, akkor egyrészt és minimum kövesse meg az elhunytak hozzátartozóit (egyszer sem tette meg!), másrészt a független magyar bíróság állapítsa már meg a bűnösségét több ember haláláért. Oda kellett volna állítani mellé a teljes magyar kormányt, élükön a valójában soha meg nem nevezett egészségügyért is felelős miniszterrel, aki felesküdött orvosként, onkológus létére csak bambán bámulta a történéseket. Ott kellett volna feszítenie a vádlottak padján a nagy külkereskedőnek, aki százmilliárdokkal dobálódzva játszotta a nemzetmentőt, miközben dőlt a lé a
bankszámlájára. Akarom mondani a haverok és strómanok számlájára. Ez utóbbi esetében, jelzem,
azt is meg kell majd egyszer vizsgálni, hogy a fantasztikus külkereskedelmi ötletei milyen csillagászati
összegekbe kerültek az adófizetőknek a lélegeztetőgépeken és semmire sem jó vakcinákon túl.
Emlékezzünk kegyelettel a tengeren túli sertésszállítmányok ötletére, vagy éppen a gyorsan bedőlt
magyar kereskedelmi- és üzletházak hálózatára. Nem is beszélve a katonai repülők önkényes
használatáról, meg még mennyi mindenről, amiről nem is tudunk, mert szigorú titok. Még rágondolni
is sok.
Mindezek a disznóságok úgy peregnek le a zemberekről, olyan visszhangtalanul, mintha az lenne a
világ legtermészetesebb dolga, hogy nyilvánosan kifosztanak minket. Mi több, még aztán röhögnek is
rajtunk. (Mint Orbán Prágában: Szeretnek engem. Támogatnak engem.) Őket a holdról is jól
láthatóan megválasztották. Viselnünk kell tehát mások hülyeségének ránk rótt terheit. Úgy tűnik ők
erről az egészről – miért, miért nem – semmit sem tudnak. Vagy inkább nem akarnak tudni. Van az a
pénz és van az az ostobaság is.
Most aztán megint itt a nagy lehetőség. A kórházi várólisták merész szempontok szerinti kurtításával
látványosan fel lehet javítani országunk egészségügyi állapotát. Nem is beszélve arról, hogy a
járulékokból származó állami bevételeket nem kell kifizetni, mert az emberek hosszú tömött sorban
megindulnak majd az magánegészségügybe. Természetesen az orvosok is. Ugyanis nem csak a
várólistákat kurtítják, hanem az önkormányzatok eddig még működő egészségügyi ellátó rendszereit
is einstandolják. Természetesen az orvosokkal és az egészségügyi személyzettel új szerződéseket
fognak/akarnak kötni. Azokat azonban az orvosok és a nővérkék nem fogják aláírni, mert bolondok
lennének. Tehát ők is elindulnak a magánegészségügyi praxisok felé.
Akinek meg nincs pénze az haljon meg. Aki olyan rossz állapotban van, hogy már a papírokból (!)
megállapítható (!), hogy az „állapotán a kezelések nem változtatnának”, az lekerül a várólistáról. Az
ítélet: halál. Önkényes szelekció. Aztán lekerülnek a rosszak, aztán a politikailag kifogásolható
személyiségűek, ők persze véletlenül, aztán a drága műtétekre várakozók, aztán… Aztán amelyik kórház nem teljesíti a „műtéti normát” (Szűz Mária édesanyám!), azt büntetésből bezárják. Még több
halott, még rövidebb várólista. Azok között pedig, akik lekerültek a listáról, majd szelektál a pénz.
Akinek nincs pénze a magánorvosra, annak annyi.
Az Orvosi Kamarát kérdezték ezekről a dologokról, de ők információhiányra hivatkozva nem
nyilatkoztak. Szerintem – bár lehet, hogy csak azért, mert én nem jól látom – már akkor el kellett
volna kezdeni az orvos-társadalomnak üvölteni, amikor egyáltalán ez a szelektálás, mint lehetőség
felmerült. Csak hát ugye „nincsenek információik”, holott állítólag épp mostanában született
valamiféle iromány az EU részére, amelyben lázasan ígérgetik a társadalmi egyeztetések ismételt
bevezetését. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy rendkívüli, vagyis hadiállapot van,
rendeleti kormányzás. Mire lenne alkalmasabb a rendeleti kormányzás, mint hogy a társadalmi
egyeztetéseknél fontosabb dolgokkal foglalkozzon a kormány?! Mindenki menjen ahová Orbán
gondolja.
Egyébként, csak csendben mondom, ki van ez már próbálva. Sikeresen. Közel 50 ezer magyar ember
halt bele a koronavírusba. Senki egy rossz szót nem szólt miatta, sőt a felelősöket újabb négy évre
megválasztotta maga fölé ez a szerencsétlen ország. Most hamarosan lesz majd újabb kb. 100 ezer
további halott, akinek az ellátatlanság miatt kell elköszönnie ettől az árnyékvilágtól. Csak előbb ki kell
őket törölni a jelenleg már tíz évre előre betöltött várólistákról.