Népszámlálás. Mi a kötelező és mi nem?

Posted by

https://neszeszer.blog.hu/

Az interneten igen sok információ kering arról, mennyire fontos,nem fontos a népszámlálás. Nagyon nem vagyok én sem expert a témában, viszont van, akiről már meséltem nektek és ő igen. Hajnerné Dr. Horváth Barbara GDPR (általános adatvédelmi rendelet ) szakértő meséli most el nektek, miért is van szükség most a népszámlálásra és kötelesek vagyunk-e válaszolni?! Most az ő írása következik nektek.

hajnerne.jpg

Dr. Horváth Barbara
Szeretném leszögezni, hogy az alábbiakban kizárólag adatvédelmi jogi szakmai szempontok alapján közelítem meg a témát és igyekszem közérthetően bemutatni a népszámlálásra vonatkozó jogi rendelkezéseket, valamint cáfolni a közösségi médiában megjelent téves információkat. Rengeteg hibás megközelítéssel és értelmezéssel találkoztam az elmúlt napokban a közösségi felületeken. Sajnálatos, hogy egyesek jogi ismeretek nélkül, magabiztosan adnak tanácsot a témában és arra bíztatják az embereket, hogy tagadják meg az adatszolgáltatást
irreleváns indokokra alapozva.

Az Európai Unió kötelezi a tagállamokat a népszámlálásra:
Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete a nép- és lakásszámlálásról adja meg a népszámlálással kapcsolatos kötelezettségeket, melyeknek a tagállamoknak kötelező eleget tenni. Kötelező tehát 10 évente nép- és lakásszámlálást tartani a tagállamokban és erről adatot szolgáltatni az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat részére. A rendelet melléklete tartalmazza azokat a területeket, melyekre vonatkozóan információt kell szerezni a lakosságtól, ilyenek a népességre, valamint az egyének fő családi, társadalmi,gazdasági és lakáskörülményeinek jellemzőire vonatkozó információk.

Miért van szükség ilyen információk megismerésére?
A rendelet tájékoztatása szerint a közösség bizonyos ágazatait érintő regionális, társadalmi és környezetvédelmi szakpolitikák elemzéséhez és meghatározásához, a társadalmi integráció előmozdításához és a társadalmi kohézió nyomon követéséhez, valamint a környezetvédelem és energiahatékonyság elősegítése érdekében szükséges a tagállamok nép- és lakásszámlálás adatainak elemzése.
A magyar szabályozásról:
A magyar tagállami jogban a 2018. évi CI. törvény tartalmaz rendelkezéseket a népszámlálással kapcsolatban. Ez a jogszabály – illeszkedve a hivatkozott európai uniós rendelethez – kötelezővé teszi az adatszolgáltatást (kivéve bizonyos adatköröket – erre még később visszatérek), valamint előírja, hogy az adatokat a valóságnak megfelelően kell megadni. A megadott adatokat a törvény szerint kizárólag statisztikai célra használják fel. A
bekért adatok köre megfelel az európai uniós rendeletben írtaknak.

Az adatvédelmi hatóság álláspontja:
Ezt erősíti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság október 4-én kiadott közleménye is, mely szintén a fent hivatkozott törvény rendelkezéseiről ír és arról tájékoztatja az érintetteket, hogy a népszámlálásra vonatkozó jogalkotásba a Hatóságot is bevonták, a jogszabálytervezeteket véleményezte, továbbá a KSH a népszámlálás előkészítése során a tervezett adatkezelési tevékenységekkel összefüggő hatásvizsgálatot készített (ennek tartalmát érdemes lenne megismerni) és a Hatósággal előzetes konzultációt is folytatott.
A hatósági tájékoztató alapján valószínűsítem, hogy hiába fordulnak az érintettek megkereséssel ez ügyben a Hatósághoz, elutasításra számíthatnak.
Elolvastam a népszámlálás hivatalos adatkezelési tájékoztatóját is. A dokumentum tartalmazza az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti tájékoztatás elemeit. Meghatározza az adatkezelések céljait, jogalapjait. Alapvetően megállapíthatjuk, hogy kétféle adatkörről van szó, egyrészt azon kérdésekre adott információkról, melyek megválaszolása kötelező, másrészt vannak olyan kérdések, melyek tekintetében a válaszadás
önkéntes.

Miért van megkülönböztetés az egyes kérdések között ilyen tekintetben?
Nem kötelező válaszolni az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozó kérdésekre. Ezekre a kérdésekre adott válasz-információk különleges személyes adatoknak minősülnek a GDPR rendelet 9. cikke alapján. Ezek tekintetében kizárólag az érintett hozzájárulásával kerülhet sor a személyes adatok kezelésére. Ennek értelmében tehát abban az esetben van lehetőség ilyen jellegű adatokat kezelni, ha ezt engedélyezzük. Mindenki eldöntheti, hogy kíván-e ezekre a kérdésekre válaszolni és ilyen jellegű információt megosztani az állammal. Tehát ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni.

Minden esetben szükséges hozzájárulást kérni adataink kezeléséhez?
Az adatok ilyen módon való kezelése, így tehát a népszámlálás kérdéseinek feltevése jogszerűnek mondható, hiszen megfelel a GDPR rendelkezéseinek. Anélkül, hogy túlságosan belemennék az adatvédelmi jog részleteibe, el kell mondanom, hogy téves az – a közösségi médiában többször hangoztatott – elképzelés, mely szerint az adatainkat kizárólag a hozzájárulásunkkal kezelhetik. Vannak esetek, amikor ez valóban így van, de amikor jogszabály írja elő az adatkezelést, akkor ez már önmagában jogalapot biztosít a személyes adatok bekérésére, minden további hozzájárulás nélkül. Jelen esetben a népszámlálásról szóló törvény alapján van joga a KSH-nak az adatkezelésre. Nem kell tehát az adatkezeléshez az állampolgárok hozzájárulását kérni.

Az Alaptörvény megvéd az adatszolgáltatástól?
Sokan hivatkoznak rá, hogy az Alaptörvény VI. cikke alapjogként biztosítja számunkra a személyes adatok  védelméhez való jogot, így megtehetjük, hogy elutasítjuk az adatszolgáltatást.
Ez nem így van. Bár az Alaptörvény valóban biztosítja ezt a jogot, ennek azonban a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell érvényesülnie. 2018. május 25. óta a GDPR rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni a személyes adatokat.

Álnevesítés:

A népszámlálási törvény és az adatkezelési tájékoztató szerint is, a népszámlálás soránfelvett adatok  az adatrögzítés pillanatában automatikusan megtörténik az adatok álnevesítése. Az álnevesített adat és az érintett kapcsolata kizárólag a jogszabályban felsorolt célból és ideig állítható helyre. Lehet vitatkozni, hogy a kérdőív kitöltése során indokolt-e a név, mint személyes adat bekérése. A KSH tájékoztatása szerint a név megadásával ellenőrizhetővé válik, hogy mindenkitől beérkezett-e a kérdőív és így biztosítják azt is, hogy mindenki csak egyszer
szerepeljen a népszámlálási eredményekben. A hivatal tájékoztatása szerint a nemzetközi népszámlálási gyakorlatban általános a személyazonosítás.

Mi történik, ha megtagadjuk az adatszolgáltatást?
A 2016. évi CLV. törvény (a hivatalos statisztikáról) alapján 200.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az a természetes személy, aki a kötelező adatszolgáltatást nem, vagy nem az előírt határidőre teljesíti, vagy megszegi az adatátadásra vonatkozó kötelezettségét.
Ennek értelmében javaslom, hogy adatszolgáltatási kötelezettségének mindenki tegyen eleget, legalább a kötelezően megválaszolandó kérdések tekintetében.

Kötelező a részvétel a nyereményjátékban?
A közösségi médiában találkoztam egy levél tervezettel, mely nagyon sok pontatlanságot tartalmazott. Ebben történt utalás arra is, hogy a nyereményjátékban történő részvétel esetleg kötelező lenne.
A népszámláláshoz kapcsolt nyereményjátékban nem kötelező részt venni. Az ilyen célból történő adatkezelésre az érintett hozzájárulásával kerülhet sor. Tehát erről mindenki szabadon határozhat. Az adatkezelési tájékoztató erről is tartalmaz információkat.

Mi volt korábban?
A korábbi évek népszámlálásai során is hasonló adattartalmú kérdőívet alkalmazott az állam, minimális többlettartalom (digitális jártasságra, internethasználatra és energiahatékonyságra vonatkozó kérdések) fedezhető fel a jelenlegi adatgyűjtésnél.

Összefoglalás:

Az interneten fellelhető – az adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatban megjelent – tiltakozó videók, levelek tartalma teljesen hibás és megalapozatlan, több esetben egyenesen butaságokat tartalmaz. Nyilvánvalóan nekem is van magánvéleményem a tekintetben, hogy a népszámlálás során bekért információkkal milyen módon lehet esetleg visszaélni, hogy azok milyen – jelenleg nem felfedett – célokra használhatóak, azonban jelen írásban nem
feladatom ezt kifejteni és e tekintetben állást foglalni.
Ám szeretnék mindenkit óva inteni attól, hogy megalapozott kifogás nélkül megtagadja az adatszolgáltatást, mert szinte biztos, hogy ez esetben büntetés kiszabására számíthat. Alaposan megismerve a vonatkozó jogszabályi környezetet és adatvédelmi jogi ismereteim birtokában azt egészen biztosan kijelenthetem, hogy – bármi is
a célja az adatgyűjtésnek – a népszámlálás jogilag megalapozott és alapvetően megfelelő jogi keretek között zajlik. Nincs tehát jogos út arra, hogy kibújjunk a kötelezettség teljesítése alól.