Kínai pipaipar, kínai pipaipar

Posted by

Szele Tamás

Tegnap vettem egy nagyon csinos kínai pipát.
A kínai pipaiparnak évszázados hagyományai vannak, és nyelvtörőnek sem utolsó a neve (mondogasd kicsit: kínai pipaipar, kínai pipaipar…) bár eredetileg nem dohányt, hanem ópiumot szívtak azokból a kicsiny, rendszerint porcelán- vagy ezüstfejű pipákból, csodálom is, hogy oda nem sült az ujjuk, bár mondjuk az ópiátok elég jó fájdalomcsillapítók.
Vettem már korábban is kínai pipát, földhöz is csaptam: hát hogy képzeli egy ország, aminek a a népessége 75 százalékban láncdohányos, hogy fémbetétes fapipát készít? Fa ide, fa oda, megégeti a kezedet, a fémbetét alatt meg kidolgozatlan a fa, ha kiszeded, szétég.
Na, ez a tegnapi más.
Ennek teflonbetétje van, és nem éget. Én ugyan még ilyen pipát nem láttam, aki tervezte, erősen beteg lehetett, ugyanis ki lehet belőle csavarni a szűrőt, mert menetre jár, csak épp az tartja össze a szárat a fejjel, viszont egy stift miatt nem lehet elcsavarni. A teflonbetétet – ilyent még pipában nem tapasztaltam – CSILLAGCSAVAR rögzíti.
Pipa akkor lesz belőle, ha az ember órás csavarhúzóval leszedi a szűrő első gumitömítését (van rajta vagy három), ugyanis ha rajta hagyjuk, a feje külön szelel, a szára külön szelel, a kettő együtt teljes, légmentes zárlat. Ezek után a szűrő aljára rá kell húzni egy műanyag szívószál olyan 4 mm-es darabját. És lássunk csodát: a pipa egész jól működik!
Renden van, csak én azt hittem, pipát vásárolok, nem műszaki feladatot