Kirúgva

Posted by

 

>Azonnali hatállyal felmentették állásából a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát. Nem azért, mert rosszul végezték a munkájukat, nem érdekelte őket sem a tanítás, sem a diákok sorsa, előrehaladása. Épp ellenkezőleg: elhivatottak a szakmájuk iránt, ezért nem tűrték némán az oktatási rendszer évek óta tartó lezüllesztését, a tanári hivatás elismertségének sárba tiprását, amelyhez a politikai döntéshozók rendszerint kaján cinikussággal asszisztálnak. Egyetlen “bűnük” az volt, hogy miután a kormány törvényi erővel hatástalanította a jogszerű sztrájkot az iskolákban, több kollégájukkal együtt polgári engedetlenségből tagadták meg a munkát hetente egy-egy napra.

A Kölcseyben ugyanis nemcsak öt tanár engedetlenkedett, de csak ötöt rúgtak ki, ami egyértelműen bizonyítja, ebben az esetben sem szakmai, hanem politikai döntés született.

Az azonnali elbocsátás nem arányos az elkövetett “vétséggel”, ráadásul a megüresedett szaktanári helyek, amikor óriási hiány van képzett pedagógusokból, sokkal nagyobb gondot okoz majd, mint hetente néhány elmaradt óra. A diákok minőségi oktatáshoz való jogáról – amelyre a kormány máskor oly nagy szeretettel hivatkozik – nem is beszélve. Az itt most nem fontos. Most az a fontos, hogy rend legyen, ahogy azt Pintér Sándor belügyminiszter megígérte.

Az öt kölcseys tanárral példát akarnak statuálni: aki folyamatosan láthatóvá teszi a problémákat, az igazságtalanságot, és még engedetlen is, azt keményen megbüntetik, megfosztják hivatásától, elveszik a megélhetését.

A szakmaiság az Orbán-kormány oktatáspolitikájában nemcsak mellékes, hanem teljesen lényegtelen. A tankerületi igazgatót például, aki a tető nélküli, szétázott, életveszélyes gödöllői iskolába terelte be a gyerekeket, nem rúgták ki. Sőt jó eséllyel még meg is jutalmazzák.

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában és az Új Hétben