Meloni győzött

Posted by

Jakob Hanke Vela és Zoja Sheftalovics
POLITICO
A vasárnapi olaszországi előrehozott parlamenti választások előzetes eredményei szerint az Olaszország Testvérei, a Liga és a Forza Italia alkotta jobboldali szövetség a szavazatok mintegy 44 százalékát szerezte meg. A háború utáni Olaszország leginkább jobboldali kormányának megalakítására készülnek, és Giorgia Meloni, akinek az Olasz Testvérek pártja kapta a legtöbb szavazatot, az ország első női miniszterelnöke lesz. Megerősítés esetén ez a szavazatarány elegendő a parlament mindkét házának ellenőrzéséhez, de nem éri el az alkotmány népszavazás nélküli megváltoztatásához szükséges kétharmados többséget.

MIRE SZÁMÍTHATUNK? A megosztó identitáspolitika bekerül a nemzeti viták főáramába, míg Meloni egy potenciálisan bomlasztó hangot hoz magával az uniós döntéshozatal legfelsőbb asztalához – írják a POLITICO munkatársai, Hannah Roberts és Giorgio Leali.
Gazdasági szempontból Meloni napirendje intervencionista, korporatista és protekcionista – írja beszámolójában kollégám, Paola Tamma. Meloni erős államot akar, amely ellenőrzi a vállalatokat, de nem rajong az újraelosztásért. Több állam, kevesebb adó: Meloni felszólalt a veszteséges ITA légitársaság eladása ellen … a TIM távközlési vállalat államosítása mellett … és a taxiengedélyek liberalizálása ellen. Koalíciójának programjában szerepel egy regresszív “átalányadót” bevezető adóreform.
Adósság: Olaszország az eurózóna legeladósodottabb nagy országa, szédítően magas, a GDP 150 százalékát vagy annál is többet kitevő adósságával. Az átlagos futamidő azonban hét év körüli, és az országnak évente csak az adósság töredékét kell kiszolgálnia. Emiatt egy államadóssági válságot a legtöbb elemző a közeljövőben valószínűtlennek tart. Meloni számos kampányígérete azonban még több adósságot igényelne.
A piacok: Az olasz és a német államkötvények hozamai közötti, már most is növekvő különbség közepette a piacok és az Európai Központi Bank szoros figyelemmel kísérik az olasz és a német államkötvények hozamát. Az EKB legújabb mentőeszközét, a transzmisszióvédelmi mechanizmust az uniós költségvetési szabályok betartásához és a reformok végrehajtásához kötötte.
Brüsszel is figyel: Olaszországnak továbbra is szigorú beruházási és reformprogramot kell folytatnia, ha 2026-ig mintegy 200 milliárd eurót akar kapni a járvány utáni uniós segélyalapokból. Bár az Európai Bizottság figyelmeztetett, hogy a terv újratárgyalása tilos, Meloni kijelentette, hogy kérni fogja a terv újbóli megnyitását. A Brüsszellel való súrlódás valószínűleg tovább növelné az olasz államkötvények és a német kötvények közötti különbözetet, és az EKB biztonsági hálója nélkül ez komoly gondokat okozhat az olasz gazdaság számára.

Mindez azt jelenti, hogy Róma nem engedheti meg magának, hogy letérjen az útról, legalábbis gazdaságilag – vonja le a következtetést Paola. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem is fog.

Az első magyar kommentár: Szent Iványi István

A Giorgia Meloni vezette jobboldali-szélsőjobboldali pártszövetség nyerte meg a tegnapi olasz választásokat. Bár a szavazatok abszolút többségét nem kapták meg, a választási rendszer ott is kedvez a legerősebb pártnak, így egyértelmű többségük lesz a parlament mindkét házában. Ez azt jelenti, hogy minden valószínűség szerint a történelemben első ízben női miniszterelnöke lesz az országnak. A helyzetről sokat elárul, hogy a mérsékelt európai főáram most Meloniban látja a reményt, hogy megfékezi popuilista partnereit és konstruktív kormánya lesz Olaszországnak. Salvini Lega nevű pártja nagyon meggyengült (8,5%) és alig előzi a veterán Berlusconi Forza Italia-ját (8%). A kolaíció domináns ereje megkérdőjelezhetetlenül a posztfasiszta múltú, de mára konszolidálódott Fratelli d’Italia nevű párt lett (26%).
A választás érdekessége az, ha a baloldali PD, az 5 Csillagos Mozgalom és a centrista Akció párt választási szövetséget kötött volna, akkor most lehet, hogy ők örvendezhetnének. De ennek a mi lett volna ha latolgatásnak nem sok értelme van.
Az új kormány várhatóan néhány héten belül megalakul, bár a meglévő erős személyi ellentétek és túltengő ambíciók miatt az új kormány felállítása sem lesz könnyű feladat. Az ma még inkább megjósolhatatlan, hogy mennyire lesz hosszú életű ez a kormány. Az európai populisták, illiberálisok a spanyol Voxtól a lengyel PiS-ig, Le Pentől Orbánig örvendeznek. A főáram politikusai visszafogottan aggódnak. Majd meglátjuk, hogy ki nevet a végén.