Osztálytalálkozó

>Kedves Tibor, köszönöm a képeket. A plitvicai tó kéklő vize gyönyörű. Eszembe jutott róla a minapi osztálytalálkozónk. Már elárulhatom, hogy Feri, aki kinézte a dunaparti állóhajót, úgy ültetett benneteket a fedélzeti asztalhoz, hogy szembe legyetek a Gellért-heggyel, és szemetek sarkába férjen a budai Vár is. Remélem, ez a látvány is tetszett a feleségednek.
Meglepett, hogy ő is európai. Most derült ki számomra, hogy Munkácsról került Amerikába. Ő talán ismeri azt a történetet, hogy egy amerikai újságíró a Kárpátaljára látogatott, és a figyelmébe ajánlottak egy matuzsálemet. Az órásmester elmesélte neki, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában született, majd csehszlovák állampolgár lett, aztán ismét magyar, majd szovjet, végül pedig ukrán. A viszontagságos történelmünket nem igazán ismerő újságíró meg is dicsérte, hogy világlátott ember. Az öreg azzal hűtötte le, hogy ki se mozdult Munkácsról.
A hajón elfelejtettem átadni Karcsi üdvözletét. Tőle tudom, hogy itthon ugyanabba a súlyemelő klubba jártatok edzeni. Később ügyvéd lett Szekszárdon, és azért nem jött el az osztálytalálkozóra, mert kigyógyult ugyan a rákból, de még gyöngének érezte magát a százötven kilométeres utazáshoz. Azt üzeni: jól tetted, hogy kimentél Amerikába. Ami pedig engem illet, melletted ülve az volt a benyomásom, hogy egy szakmailag alaposan felkészült amerikai mérnök kitűnően beszél magyarul. A kint töltött évtizedek alatt is megmaradtál annak a gimnazistának, aki a világ talán legfejlettebb repülőgépgyárában sajátította el a versenyképes szemléletmódot.
Ezt nemcsak én gondolom így, hanem Ferinek, Jancsinak és Menyusnak is ez volt a benyomása. Béla pedig üdvözölt mindnyájunkat. Egy kétezres lélekszámú halászfaluban él, szép házat épített, sokat pecázik, és a Csendes-óceán partján talált magának egy öblöt is, amely legalább olyan gyönyörű, mint a plitvicai tó. Képzeld, a fényképpel együtt elküldte a szikláihoz csapódó hullámok hangját is. Veled egy időben ment ki Amerikába, és a sors iróniája, hogy ő szintén Kaliforniában lakik. Tudom persze, hogy az államotok akkora, mint Franciaország. De ha már mindkettőtökkel sikerült kapcsolatot teremteni a Facebookon, vajon kívánhatom-e, hogy egyszer végre fussatok össze?
A dalmát tengerpartért (meg az osztálytalálkozóért) tízezer kilométert utaztál. Mi az a mindössze ezer kilométernyi távolság az óceán kanyargó partján, ha helyettünk élőben is meghallgathatod Béla öblében a hullámok zúgását?