Orbán Putyin szövetségese és kleptokráciát épít – súlyos vádak, parázs vita

Posted by

Az Euronews részletes beszámolója a magyar jogállamiságról folytatott vitáról

Pálfi Rita

Heves, néhol személyeskedésbe forduló vita volt a jogállamiság helyzetéről Magyarországon az Európai Parlamentben szerda délután. A hozzászólások alapján egyértelműen kirajzolódott két egymással szemben álló tábor. Az egyik oldalon a néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöld és radikális baloldali képviselők voltak, akik szerint súlyos, rendszerszintű probléma van Magyarországon. A másik oldalon pedig a Fidesz EP-képviselői a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) és a Európai Konzervatívok és Reformerek frakció EP-képviselőivel, egy-két független képviselővel, akik szerint nincs semmilyen probléma Magyarországon, és az EU-nak tiszteletben kell tartani a magyar választók akaratát, akik negyedszer választották meg zsinórban Orbán Viktort és kormányát.

Sokféle kritika érte a magyar kormányt az Európai Parlament jogállamiságról szóló vitáján. Az apropó az, hogy az EP elfogadja legújabb állásfoglalását a magyar jogállamiságról, melyről csütörtökön szavaznak, és mely minden eddiginél keményebben fogalmaz. Az áll benne, hogy Magyarország már nem számít teljes demokráciának, a 12 éves Fidesz-kormányzás ugyanis a választási autokrácia hibrid rezsimjét teremtette meg. A dokumentum tulajdonképpen a 2018-as Sargentini-jelentés frissített változata lesz, melynek főbb megállapításait akkor is és azóta is tagadja a magyar kormány, a fideszes EP-képviselők és európai szövetségeseik.

Mivel érvelnek a magyar kormány EP-képviselői és támogatóik?

Ez egyfajta keresztes hadjárat a jogállamiságra hivatkozva Magyarország ellen, minősítette a jelentést Jean Paul Garraud, az Identitás és Demokrácia frakció francia EP képviselője. Szerinte a szöveg vitatható és nagyon általánosan fogalmaz. Jadwiga Wiśniewska, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióból úgy látja, hogy a legnagyobb fenyegetésekkel kellene foglalkozni Magyarország helyett. Szerinte olyan dolgokért bírálják Magyarországot, melyek nemzeti hatáskörbe tartoznak.

Fred MARVAUX/ European Union 2022 - Source : EP
Jadwiga Wiśniewska lengyel EP-képviselő a szerdai vitánFred MARVAUX/ European Union 2022 – Source : EP

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője rágalomhadjáratról beszélt, és kijelentette, hogy Magyarországgal lehet tárgyalni és megállapodni, de “maguk zsarolni akarnak”. Tom Vandendriesche belga EP-kéviselő (ID) szerint tiszteletben kellene tartani a demokratikus döntéseket, választásokat, a magyarok Orbán kormánya mellett döntöttek.  Hasonló gondolatmenetet vázol a lengyel Patryk Jaki (ECR) aki szerint az uniós intézmények addig szankcionálnák a kormányokat (a lengyelt és a magyart), míg az emberek meg nem szavazzák a helyes kormányt Hölvényi Görgy, aki a KDNP EP-képviselőjeként az egyetlen magyarországi néppárti képviselő, hozzászólásában a jelentést egy hungarofób gyűjteménynek nevezte. Szerinte az egyre radikalizálódó európai baloldal gyámság alá akarja helyezni Magyarországot, de “Magyarországot nem lehet gyámság alá helyezni”. Marcel de Graaff holland szélsőjobboldali képviselő szerint az EU egy korrupt diktatúra, akik “hazudnak nem létező betegségekről, járványokról, klímaváltozásról, ami nem létezik”. Ő úgy látja, hogy a magyar kormány csupán a keresztény értékeket védi, és olcsóbb energiaforrást kíván biztosítani az állampolgárainak.

Fred MARVAUX/ European Union 2022 - Source : EP
Marcel de Graaff holland EP-képviselő a szerdai vitánFred MARVAUX/ European Union 2022 – Source : EP

Jorge Buxadé Villalba spanyol EP-képviselő (ECR), volt az egyik tagja a tavaly Budapesten járt delegációnak. Ő azt hangsúlyozta, hogy nincs jogállamiságot sértő dolog, és hogy azért támadják Magyarországot, mert nem azok nyerték meg a választásokat, “akik itt diktálnak”.  Nicolas Bay független francia képviselő szerint – aki a szélsőjobboldali Eric Zemmour nemrég alapított pártjának a politikusa – az Orbán-kormány kritizálói azt szeretnék, hogy “Magyarország megváltozzon, egy jövő nélküli masszává változzon”. Vincze Lóránt romániai néppárti EP-képviselő arról beszélt, hogy az Orbán-kormány nem kisebbség ellenes, ezt az állítását nem tudja tényekkel alátámasztani a jelentéstevő. Harald Vilimsky szélsőjobboldali osztrák EP-képviselő kijelentette, hogy több alkalommal is követte a magyarországi választásokat, és azok rendben zajlottak. Ő a jelentés mögött az látja, hogy ” konzervatív értékeket képviselnek Magyarországon, nem akarják átvenni a kontinens értékválságát, értéknélküliséget”.  Ladislav Ilčić horvát EP-képviselő (ECR) véleménye szerint nem a magyarok fenyegetik az európai jogokat, hanem a jelentés fenyegeti azokat a magyar állampolgárokat, akik demokratikus úton választottak maguknak egy kormányt. Miroslav Radacovsky független EP-képviselő, a Slovenský patriot (Szlovák hazafi) politikusa arról beszélt, hogy az EU aktív Orbán- és Fidesz-ellenes kampánya ellenére a magyar állampolgárok úgy döntöttek, hogy konzervatív kormányt akarnak, ezért célozták meg Magyarországot. Nicolaus Fest német EP-kéviselő (ID) azt mondta, hogy a kormányok más országokban (is) próbálnak a szabad sajtóra nyomás gyakorolni, foglalkozzon ezzel a bizottság. “A probléma nem Magyarország, hanem az EU, ami egy baloldali liberális politika alá akarja hajtani a tagállamokat” – jelentette ki. Mislav Kolakusic horvát független politikus azt hangsúlyozta, hogy nem igaz, amit a jelentés állít, miszerint nem érvényesülnek az európai szerződésekben lefektetettek. Magyarország és Lengyelországon is sokan azt szeretnék, ami régen volt Európa – vélekedett.   Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt mondta, hogy már 2013 óta küzd a hazája elleni gyűlöletkampány ellen, szerinte boszorkányüldözés zajlik. Állítása szerint “ezek az igaztalan szövegek magyar ellenzéki képviselők megrendelésére születtek.

Mivel érvelnek a jelentés készítői, Didier Reynders biztos és az Orbán-kormányt kritizáló EP-képviselők?

A vitában többen kritizálták az Európai Bizottságot (de leginkább az Európai Tanácsot), hogy nem tett elegendőt a jogállamiság védelmében. Didier Reynders biztos hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni az egységet az eljárásban, felsorolva azt a számos kötelezettségszegési eljárást és további jogi procedúrákat, melyekkel az Európai Bizottság megpróbálta az alapértékek betartását elérni. Azt is kiemelte, hogy a testület ajtaja mindig nyitva áll a magyar hatóságok előtt, hogy hatékonyan meg tudják oldani azokat a problémákat, melyeket azonosítottak. A vita végén Varga Judit igazságügyi minisztert kérte fel a múlt héten megkezdett párbeszéd folytatására.

Fred MARVAUX/ European Union 2022 - Source : EP
Didier Reynders igazságügyi biztos a szerdai vitánFred MARVAUX/ European Union 2022 – Source : EP

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő a jelentés rapportőre (Judith Sargentinitől vette át a feladatot – a szerk.). Szerinte ha Magyarország egy EU-n kívüli ország lennek, akkor az EP “már évekkel ezelőtt nagyon világos definíciót adott volna erre a rezsimre”. A vita során többen hoztak fel más EU-s tagállamokból jogállamisági problémákat, erre reagálva azt mondta, hogy ha az EU egyik tagállama strukturális problémákkal küzd (pl. a bírói függetlenséggel, korrupcióval kapcsolatban), arról mindenképpen kell beszélni, több országban így is van, zajlanak jelenleg is a viták. A különbség az, hogy “Magyarországon rendszerszintű problémák vannak, olyan súlyos a helyzet, hogy ezt más úton nem lehet megoldani”, a jelentés pedig ezekről egy kimerítő lista.
“A demokrácia nem azt jelenti, hogy a többség akaratát mindenképpen keresztülvisszük mások jogainak kárára, a demokratikus tisztességes választás nem azt jelenti, hogy elhallgattatjuk az ellenzéket, megváltoztatjuk a jogszabályokat” – sorolta Delbos-Corfield, felróva a magyar kormánynak azt is, hogy olyan hazugságokat állított az EU-ról, hogy magyarokat küldene az ukrajnai háborúba, vagy hogy nemváltó műtétet akarna óvodásoknak.

A vitában felszólaló, Orbán-kormányt bíráló EP-képviselők sokszor kritizálták az EU-s intézményeket, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy hagyták idáig fajulni a helyzetet, többen pedig olyan aktuális történéseket is belevettek hozzászólásukba, mint a hétfő esti módosítása a magyarországi abortuszt szabályozó törvénynek.

Isabel Wiseler-Lima néppárti luxemburgi EP-képviselő szerint kollektív kudarcról van szó. Ramona Strugariu román liberális képviselő szerint a legfontosabb frakciók egységesek abban, hogy “elítélik a magyar kormány tudatos és szisztematikus erőfeszítéseit arra, hogy aláássa az EU alapértékeit”. Aggasztónak találta a vitában elhangzó, “EU-ellenes kirohanásokat”, szerinte ezek épp azt bizonyítják, hogy mennyire jogosak az elhangzó bírálatok. Daniel  Freund német zöldpárti képviselő kijelentette, hogy “Magyarország nem működő demokrácia már, és nem követi azokat az elveket és értékeket, melyeket Európában lefektettünk”. Felszólította a bizottságot, hogy “ne kapjon több pénzt a korrupt autokrata rezsim és baráti kör”. Malin Björk svéd radikális baloldali képviselő szerint “Európa közepén veszélyben van a demokrácia”. Feltette a kérdést, hogy vajon “az a demokrácia elve, hogy ha valaki megnyeri a választásokat, nem kell semmit tiszteletben tartania. Ő úgy látja, hogy ez elfogadhatatlan, ilyet a szélsőjobb csinál csak, és ez nagyon veszélyes dolog.

Fred MARVAUX/ European Union 2022 - Source : EP
Malin Björk svéd EP-képviselő a szerdai vitánFred MARVAUX/ European Union 2022 – Source : EP

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője arról beszélt, hogy “borzasztó állapotban van az ország, és közben van egy hazudozó kormányunk”, aki “mindig mást hibáztat a saját bűneiért” – Sorost, Junckert, a migránst, az Európai Uniót – sorolta. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője arról beszélt, hogy fájdalmas hallani, hogy Magyarország már nem teljes demokrácia. “Magyarországnak demokráciának kell lennie, az EU tagjának, én és a pártom ezért küzdünk” – válaszolta egy lengyel kormánypárti EP-képviselő kérdésére. Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő szerint az a tény, hogy Orbán Viktor nem jelent meg ma itt, vallomás. A politikus szerint fontos lenne, hogy megtalálja az EU annak az útját, hogy ne a kormánynak, hanem az önkormányzatoknak juttassa el az uniós támogatásokat. Juan Fernando Lopez Aguilar spanyol szociáldemokrata politikus szerint a vitában a magyar kormányt védők “összekeverik a fogalmakat”. Mi köze van a demokráciához, az alapjogokohoz és az alapértékekhez annak, hogy valaki megnyeri-e választás vagy sem- tette fel a kérdést. Moritz Körner a Renew Europe német politikusa Orbán tusnádfürdői beszédéről, melyben kevert fajról beszélt, azt mondta, hogy “el se tudta volna képzelni, hogy Európában bárki tesz egy ilyen náci tartalmú kijelentést a 21. században. A magyar helyzetről pedig még azt a kérdést tette fel, hogy “hányszor kell jelentést írni erről és beszámolni, míg végre valaki döntést hoz?” Terry Reintke német zöldpárti EP-képviselő szerint a magyar kormány célja az, hogy “tekintélyelvű rendszert alakítsanak ki, amit nem korlátoz a szabad sajtó… így könnyebb a közpénzt a hatalomhoz közel állók zsebébe csatornázni”. Katarina Barley az EP egyik alelnöke kijelentette: Magyarország kleptokráciává vált. Példaként azt hozta fel, hogy az “EU források tekintetében 4 százalékos a szabálytalanságok aránya, ez a legmagasabb szám 0,6 százalék az EU átlag” A német szociáldemokrata politikus szerint “a kleptokráciák ellen csak úgy lehet felvenni a harcot, hogy nem rendelkezhetnek az állampolgárok pénze felet” Maite Pagazaurtundua, a Renew Europe spanyol EP-képviselője arra kérte társait, hogy ” hogy ne engedjék, hogy Orbán megfossza értelmétől a demokráciát”. A parlamenti többségek nem jelentik azt, hogy szabad kezet kell adni az ultranacionalista rezsimeknek – tette hozzá. Tom Vandenkendelaere belga néppárti képviselő arra kérte a bizottságot, hogy “tartsák Magyarország sázmára magasan a lécet, a követelményeket, tényekre van szükség, hogy továbbléphessünk”. Az EU szavahihetősége múlik ezen – emelte ki. Evin Incir svéd szociáldemokrata EP-képviselő sok előtte felszólaló társához csatlakozva kijelentette, hogy “egy fillért sem szabad az EU adófizetők pénzéből juttatni Orbán kormányának”. Arról is beszélt, hogy “nem szabad, hogy Orbán rasszizmusa elfogadhatóvá váljon, nem szabad megengedni, hogy ami Magyarországon történik, máshol is gyökeret verjen. Fabienne Keller, a Renew Europe francia EP-képviselője szerint ha “Magyarország most jelentkezne az EU tagjának nem vennék fel, nem teljesítené a kritériumokat”. Jiri Pospisil cseh néppárti EP-képviselő az Európai Tanácsot szólította fel, hogy nyilvánítson véleményt megsértik-e Magyarországon a jogállamiságot”. Vagy elfogadjuk, hogy nincs jogsérelem, vagy szankciókat kell megvalósítani – tette hozzá.

Cyrus Engerer máltai szociáldemokrata politikus arról beszélt, hogy sokszor a magyar nem mondhatják el, hogy kik ők és kit szeretnek, márpedig ha nem védik a kisebbségeket, akkor sérül a jogállamiság. Szerinte a magyar kormánynak kell felelnie ezért, nem a magyaroknak. Michal Simecka a Renew Europe szlovák EP-képviselője kijelentette: “Orbán Európa Putinyja” és Orbán a kleptokráciát választotta, a korrupciót a jogállamisággal szemben”.

Fred MARVAUX/ European Union 2022 - Source : EP
Michal Simecka szlovák EP-képviselő a vitánFred MARVAUX/ European Union 2022 – Source : EP

Pietro Bartolo olasz szociáldemokrata politikus szerint “többmillió magyar áldozata van az orbáni kleptokráciának”, és arra figyelmeztetett, hogy ami Magyarországon történik megingatja a bizalmat az EU iránt. Abir Al-Sahlani svéd liberális politikus arról beszélt, hogy nem ugyanaz a magyar kormány és Magyarország. Azt mondta, hogy találkozott olyan magyar fiatalokkal, aki nem értettek, hogy miért nem reagált korábban Európa. Marc Angel luxemburgi szociáldemokrata EP-képviselő szerint “Magyarországon a nők ügyét, az LMBT-közösség ügyét arra használja a kormány hogy elterelje a figyelmet a korrupcióról”. Kiemelte, hogy az EP az egyetlen közvetlenül megválasztott testület az EU-ban, és hogy fontos szerepet kell hogy kapjon a Magyarország elleni eljárásban.

Putyin támogatását, a nem mindig egyértelmű magyar álláspontot ostorozták

Nem szolidárisak Ukrajnával, illetve a mi fellépésünkkel. Mi megpróbáljuk Putyint megfosztani a pénztől, Magyarország viszont pont az ellenkezőjét teszi, üzletel az agresszorral jelentette ki a lengyel szociáldemokrata Włodzimierz Cimoszewicz, aki az Alkotmányügyi Bizottság nevében szólt hozzá a vitához.