A nukleáris tűzzel játszunk az ukrán erőműben

Posted by

Dobozi István
>Ukrajna már megtapasztalta, milyen veszélyes lehet egy atomerőmű. 1986-ban a világ legsúlyosabb nukleáris balesete történt az ukrajnai csernobili atomerőműben, amikor sorozatos robbanások után megolvadt a reaktormag. Meglepő módon a baleset nem vetette vissza Ukrajna nukleáris villamosenergia-ágazatát. Teljes kapacitása továbbra is a világ legnagyobbjai között van.

A Világbank munkatársaként meglátogattam a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja város közelében lévő 6000 megawattos atomerőművet. Ez Európa legnagyobb atomerőműve, és Ukrajna energiabiztonságának kulcsfontosságú eleme. Nem véletlen tehát, hogy az orosz erők nem sokkal azután foglalták el a komplexumot, hogy Oroszország február végén megindította ukrajnai invázióját.

Nemzetközi szinten ez volt az első alkalom, hogy egy ország elfoglalta egy másik állam atomerőművét, és gyakorlatilag katonai bázissá alakította azt egy háborús övezetben. Nincsenek hatékony nemzetközi szabályok, amelyek egy atomerőműben történő háborús cselekmények lehetőségét szabályoznák – és a Zaporizzsja, ahol az ukránok szigorú orosz katonai felügyelet mellett dolgoznak, továbbra is részleges kapacitással üzemel.

Mi tehát a Kreml célja a zaporizzsjai atomerőművel?

Oroszország valószínűleg lekapcsolja az erőművet az ukrán hálózatról, és arra fogja használni, hogy a Krím és más megszállt területek áramellátását biztosítsa. A közvetlen cél azonban katonai: az oroszok az erőművet fedezékként fogják használni, amikor a térségben lévő ukrán célpontokra lőnek. Moszkva és Kijev egymást vádolja az erőmű és környékének lövöldözésével, de szerencsére eddig egyetlen reaktor sem sérült meg. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet potenciálisan katasztrofális következményekkel járhat, beleértve a radioaktív sugárzás veszélyét, amelyet egy esetleges reaktorolvadás vált ki.

Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége szerint a zaporizzsjai erőműben nap mint nap megsértik a nukleáris biztonság alapelveit. Mit kellene tehát tenni? Mivel a közelmúltban nem folytak érdemi tárgyalások a háborúban álló felek között, reális megoldás lenne, ha az ENSZ megegyezne Oroszországgal, hogy kivonja csapatait az atomerőműből, tekintettel a nyilvánvalóan magas közegészségügyi és környezeti kockázatokra. Az erőmű működését ezután egy független bizottság irányíthatná egy demilitarizált övezetben. Amíg az atomerőműben nem sikerül helyreállítani a stabil működési feltételeket, sürgősen végre kell hajtani a nukleáris baleset megelőzését célzó ideiglenes intézkedéseket.

Ha Moszkva nem hajlandó konstruktív módon együttműködni, meg kell fontolni a Roszatom, az orosz állami tulajdonú atomenergetikai vállalat elleni nyugati szankciók kiterjesztését. Tény, hogy a Roszatom képviselői jelen vannak a zaporizzsjai erőműben, és részt vesznek annak irányításában. A Roszatom bevételei nagyrészt külföldi forrásból származnak. Tucatnyi országgal van szerződése orosz tervezésű atomerőművek építésére. Finnország is ezen országok közé tartozik, és máris lépéseket tett, amikor felmondta a Roszatommal egy új atomerőmű építésére kötött szerződését.

Ez követendő példa más országok számára?

Dobozi István a Világbank korábbi vezető közgazdásza, aki a szervezet ukrajnai energiaszektorbeli tevékenységét vezette.

Orosz katona a Zaporizzsjai erőmű mellett /AFP