A langyosakat kiköpi az isten

Posted by
Batka Zoltán
Az I. kerületi Fidesz győzelem tanulsága számomra, röviden összefoglalva: a langyosakat kiköpi a szájából az Isten. Tetszik-nem tetszik, jelenleg az ellenzékből (leszámítva az ellenzéken belül működő, egyszemélyes valódi, igazi kőkemény ellenzéket, Hadházy Ákost) egyedül a DK látszik megérteni, hogy mi az, hogy politika és egyedül DK-nak van dekódolható és az adott helyzetben értelmesnek ható üzenete, miszerint Orbánnal nincs alku, a Fideszben nem ellenfelet, hanem ellenséget kell látni. Mert a Fidesz egy sunyi, rohadt ellenség, arra hajtanak, hogy a ti károtokra megszedjék magukat, kölykeik a legjobb iskolákba járjanak, ti pedig gürcöljetek a töredékéért annak, amit ők puszira megkapnak, a ti gyerekeitek kapásból két lépéssel hátulról induljanak a versenyben, lehajtott fejjel, mivel ők minden sarkon elmagyarázzák, hogy ők felsőbbrendűek, erkölcsileg, világnézetileg, ti pedig alsóbbrendűek vagytok.
Milyen emberek az ilyenek? Elmondom: ellenség, gonosz, aljas, kérlelhetetlen ellenség, semmi több.
Az ilyenekkel szemben csak háborús politikának van értelme. Egy hideg polgárháborúban egyszerűen nem lehet, nem szabad máshogy politizálni. Mivel az a szavazók elárulása. Egy pártvezető ott már hivatalból sem finomkodhat, ahol az ellenség a szavazói életét, megélhetését, jövőjét fenyegeti, zabálja fel. Az ilyen politikus nem széplélek, hanem áruló.
Ma Magyarországon ma egy törzsi háború zajlik, ahol a törzs egy parazita kisebbsége el akar happolni mindent magának. Ráadásul ami még rosszabb, hogy ezek a habzsolhápok csak néphülyítésben profik, ám valós államvezetéshez meg buták mint a fekete föld, immáron futószalagon, zsinórban hoznak Magyarország közép-és hosszútávú érdekeivel tökéletesen ellentétes döntéseket.
Mert nem az a fő baj, hogy Magyarországon autokrácia van – jelzem: az a vonat elment jó időre, hogy itt valamiféle nyugatias politikai váltógazdálkodás legyen – hanem az, hogy ez az autokrácia begyöpösödött, exkomcsikból lett műkeresztények műanyag zsibvására. Ők nem egy szingapúri elit, ahol az uralkodó réteg tagjai átlag három nyelven beszélnek, nem egy Dél-Koreai fejlesztő állam, hanem egy sima, vagyonfelélő penészréteg némi műaranyozással.
Az ellenzék meg közben önkiherél, a Párbeszéd-MSZP-LMP trió most is illedelmes, szabálykövető ellenzék arculatát mutatja, a Jobbik nem tudom, hogy mit csinál, de azt szinte biztos, hogy rosszul, úgy fest, mintha próbálnák begyűjteni a vegyelemi nyomokban létező “értékelvű konzervatívok” szavazatait, csak ex-szélsőjobbos csapatként kicsit ez nehéz, az egyetlen esély Jakab Péter lett volna, aki szintén használható figurának tűnt és Gyurcsányhoz hasonlóan tisztában volt azzal, hogy mi a különbség háború és habverő között. De lett helyette egy meglehetősen színtelen-szagtalan Gyöngyösi Márton. A leglátványosabb éppen a nagy reménység Momentum építette le magát. Fekete Győr Andrásban volt tűz, elszántság. Az utána jövő Donáth Anna már kissé fáradtabb figura volt, de úgy festett, hogy a kevés valódi, igazi ellenzékiek egyike, Hadházy Ákos csatlakozik a párthoz. Mára ez kb. semmivé foszlott. Ez a mostani Gelencsér Ferenc tökéletesen arctalan, semmilyen jóember, legfeljebb másodvonalbeli politikusnak lehet elsőrangú. Szóval jelenleg az egyetlen őszinte üzenete egy ellenzékinek mindenekelőtt az lehet, hogy a fideszesek az ellenségeitek. Pont. Persze, vannak közöttük kevésbé undokok, vannak közöttük is olyan emberek, akikkel két sortűz között el lehet cigizni a lövészárok szélén. De ez egy háború, ők pedig az ellenség. Slussz. Ez van. A magyar ellenzéknek nem sóhajtozni kell a 2010 előtti polgári élet után, hanem az ukránokról példát venni.