Posted by Néhány szemléletes példa erre: a vaj kilóját augusztus 31-én 3290 forintért is meg lehetett venni az egyik boltban, két másikban viszont 3890 forintba került. Kefir elérhető 456 forintért, de 664-ért is, a burgonya 214-ért és 349-ért egyaránt kapható, spagettit 669 vagy 1038 forintért is lehet kapni, a hagyma kilója 219-449 forint között mozog. (Mindig az adott boltban elérhető fajlagosan legolcsóbb, akció nélküli árakat nézzük, bizonyos esetekben minőségi kikötésekkel, hogy összehasonlíthatóak legyenek a termékek.) Ezek olyan mértékű különbségek, amelyek korábban extrém jelenségnek számítottak volna. A boltok neveit azért nem írtuk ki az árakhoz, mert a jelenség általános, ráadásul tapasztalataink szerint gyorsan változik is, egy-egy termék hol itt, hol ott olcsóbb vagy drágább.
Nem életszerű a példa, de gondolatkísérletnek ezek alapján érdekes: egy vásárló ma nagyon sokat spórolhatna azzal, ha képes lenne egyszerre átlátni az összes bolt aktuális árát, és a saját bevásárlólistáját úgy levásárolni, hogy mindent ott venne meg, ahol épp a legolcsóbb. Ezzel az elméleti megoldással 8,6-10,7 százalékkal lehetne csökkenteni a kosarunk költségét ahhoz képest, mintha nem foglalkoznánk ezzel, és csak simán az egyik boltban vásároltunk volna (vagyis ahogy a valóságban ez valószínűleg történik).
Ez arányait tekintve is nagyon jelentős érték, forintban kifejezve pedig a mi esetünkben például azt jelenti, hogy durván 23 ezer forintról le lehetne vinni a kasszánál hagyott összeget 20 600 forintra. Újabban tehát nagyon érdemes odafigyelni még az alapvető élelmiszereknél is arra, hogy hol vásárol az ember, annak ellenére is, hogy az árstoppolt termékeknél a fenti jelenség értelemszerűen nem is létezik, vagy csak elhanyagolható mértékben.
Ahogy a múlt hónapban írtuk, vásárlásaink átlaga szerint az infláció mértéke havonta rendre 4-5 százalékponttal gyorsul április óta. Éves összehasonlításról van szó: míg áprilisban 2021. áprilishoz képest 22 százalékkal kerültek többe az élelmiszerek, májusban már majdnem 25, júniusban majdnem 30, júliusban pedig 34 százalék volt az éves infláció. Ez a trend augusztusban sem szakadt meg, most már valamivel 38 százalék felettinek mértük a drágulást tavaly augusztushoz képest.
A KSH reprezentatív – a miénknél értelemszerűen sokkal több terméket felölelő – mérése szerint egyébként júliusban 27 százalékkal voltak drágábbak az élelmiszerek, mint egy évvel korábban. Frissítés: a statisztikai hivatal ma reggel megjelentette az augusztusi adatokat is, amelyek szerint 30,9 százalékkal kerültek többe az élelmiszerek, mint 2021 augusztusában.
A saját mérésünkre visszatérve, tavasz óta egyenletesen megy felfelé az érték. Forintban kifejezve: egy éve a négy bolt (Aldi, Lidl, Penny, Tesco) átlagában számolva 16 574 forintba került ugyanaz, amiért most már (szintén átlagban) 22 896 forintot kell fizetnünk. Mivel 2020-as adataink is vannak, egészen látványosan tudjuk bemutatni, hogy mennyit változott a világ egy év leforgása alatt: a kosarunk átlagos költsége 2020 augusztusában 16 051 forint volt, vagyis 2020-ról 2021-re 500 forinttal drágult, 2021-ről 2022-re viszont durván 6300 forinttal ugrott meg.