Szórakozunk és okulunk

Posted by

 Veszelszki Ágnes: Karanténszótár 2. * Budai Éva: Játsszunk nyelvtant!

H. Móra Éva 

Ezúttal kivételesen nem egyetlen, hanem két könyvet is ajánlok, mivel mindkettő kapcsolódik valahogyan a tanévkezdéshez: haszonnal forgathatók, pedagógusok és érdeklődők számára is.

Először a Karanténszótár 2.-ről!

Ha azt mondom: pánikvásárlás, gondolhatunk az ünnepek előtt megszokott rohamszerű, felhalmozó árubeszerzésre vagy a – sajnos aktuális – háborús helyzet okozta aggodalom diktálta készletfeltöltésre is. De ha néhány szóval bővítem a sort, ilyenekkel például: élesztőpárbaj, vécépapírkrízis, oltakozás – már nagy bizonyossággal a Covid-járványra szűkülnek gondolataink. A szerző Veszelszki Ágnes, nyelvész, újmédia-kutató (a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense) frappáns alcímet adott gyűjteményének: Kor- és kórdokumentum. Valóban, afféle anyanyelvi időkapszula ez a kötet, lenyomata egy korszaknak, amelyre az egész világon a pandémia nyomta rá a bélyegét. A jelen kiadás már a második, jócskán bővített utóda az elsőnek. A két éve megjelent Karanténszótár ugyanis a 2020 júliusával lezárult időszakkal foglalkozik, ami a hivatalosan elrendelt, szigorú karantén ideje volt.

Mindennél beszédesebb az ekkor keletkezett új szavakat vizsgálni; hihetetlen tempóban jöttek létre ezek, legtöbbször szóképzéssel, összetétellel, tükörfordítással (idegen nyelvből szó szerinti fordítással). A szerző egyetemi hallgatók és civilek adatközlésével csupán két nap alatt több mint kétszáz (!) új szót tudott azonosítani. Később, a járvány újabb és újabb hullámai, majd az oltások megjelenésével bővült a szókészlet – ezt a változást követi a Karanténnapló 2. is. Számos orvosi szakkifejezés került át a köznyelvbe, gyakran eltorzított változatban, ami az írásmódban is megjelenik, olykor magyar igekötővel ellátva (pl. befájzerez, vagyis Pfizer vakcinával beolt). Ki-ki másképp viszonyult a járványhoz, a rendelkezésekhez, az oltásokhoz, így emberi magatartásformákat is tükröznek az újkeletű kifejezések (pl. vírustagadó – de idetartoznak a már említett, vásárlási, felhalmozási lázra vonatkozó, többnyire összetétellel keletkező új szavak).

Jellemző, hogy az aggodalom, félelem ellenére a társadalom humora is megjelenik a beszélt nyelv újdonságaiban – innen kerülnek ki a kedvenceim. Néhányuk: apuzárási pánik – amikor az apuka kerül karanténba; az otthonka ruhadarab „átkeresztelése”, a maradjotthonka; ha a home-office-ban dolgozó pár egyikének nem jut íróasztal, csak kanapé, ez a homeless-office; ha kijárási tilalom van, akkor a munkahelyre viszont bejárási tilalom. Sokak szerint sértő, ám valahogy mégis szellemes az idősek vásárlására engedélyezett idő banyatájm, illetve nyuggersáv elnevezése is. Ellenpélda: az angolban covidiotnak nevezik a vírus- és rendelkezéstagadókat, mennyivel szebb, szelídebb és játékosabb a mi covidinka kifejezésünk! Hát még a vírus nevének becézése, a koronka! Azonban a pálmát nálam a locsolómondóka – Szabad-e locsolni? – zseniális kötőjel-áthelyezése viszi el, utalva a virtuális locsolkodásra: Szabad e-locsolni?

Szó esik még a könyvben a nem nyelvi kommunikációs jelekről is, mint az üdvözlö kézfogást helyettesítő könyöközésről, öklözésről, hajlongásról. Mindenesetre akár civilként, akár pedagógusként, akár diákként forgatjuk a könyvecskét, bozonyítékát látjuk annak, hogy a nyelv igenis élő, lüktető, a változásokra dinamikusan reagáló része az életünknek.

* * *

Játsszunk nyelvtant! viszont mindennapi segítője lehet az anyanyelvvel foglalkozóknak. Aki tanítja, annak elengedhetetlen eszköz, aki pedig csak nézegeti, annak is letehetetlenül szórakoztató. Átfogó témák szerint csoportosítja a játékos feladatokat Budai Éva (magyartanár, a Tanárnőkérem blog szerzője): Játék a betűkkel, szóelemekkel, szavakkal, majd mondatokkal. Ezután Rejtvények következnek, végül a Megoldások – mi is lenne velünk ezek nélkül, hiszen néhány feladvány igencsak megdolgozza a játékosok agyát… Imponálóan gazdag, sokszínű a kínálat: szólások, közmondások állatnevekkel, mesterségnévből lett családnevek, azonos alakú és rokon értelmű szavak, helyesírási buktatók, tréfás elnevezések, szóláncok, átalakítók – és még ezerféle feladvány; mindnek a lényege a játszva tanulás. Hiszen a nyelvtan – akár bevalljuk, akár nem – sokak számára gyötrő, unalmas tantárgy. Itt a lehetőség, hogy felpezsdítsük, szellemi kihívásnak tekintse felnőtt és gyerek.

Figyelem: otthonra, a család szórakoztatására, hosszú téli esték unaloműző társasjátékaihoz is nagyszerű lehetőség!

Veszelszki Ágnes (Fotó: Mészáros Eszter)

Veszelszki Ágnes: Karanténszótár 2.
Kor- és kórdokumentum

Illusztrációk: Czikkely Panni
Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest, 2022
168 oldal, teljes ár 3500 Ft,
ISBN 978 615 573 5240

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A 2019 végén kezdődött világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk megállításával-lelassításával olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk magunkat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek elnevezésére. Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű megjelenését. A 2020-as első Karanténszótár még csak 400 szót tartalmazott, a mostani több mint 1200 olyan címszavas. A gyűjtemény lenyomata ennek a kornak, és azt bizonyítja, hogy a nyelvi lelemény és játékosság mindig itt van velünk, emberekkel.

Budai Éva

Budai Éva: Játsszunk nyelvtant!
Illusztrátor: Szabó-Nyulász Melinda
Móra Könyvkiadó, Budapest, 2022
160 oldal, teljes bolti ár 3499 Ft
kedvezményes ár a kiadónál 2399 Ft,
ISBN 978 963 603 0667

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Hogyan lesz a BOR-ból TEJ? Hány növény nevében szerepelnek állatnevek, és hány állatnevet tartalmazó ige van nyelvünkben? Hány jelentése van a TART igének? Ki tud több szólást mondani testrészekkel?
A szerző gyakorló magyartanárként, sokéves tapasztalat alapján ajánlja, hogy érdemes a nyelvtanórákat néhány perces játékkal kezdeni: olyan feladatokkal, melyek játékos formában fejlesztik a szókincset, gyakoroltatják a nyelvtani szabályokat. A szóösszerakó, jelentésvizsgáló, szinonimakereső szólás- és közmondáskereső gyakorlatok pedig szórakoztatóan mutatják be nyelvünk szépségét, színességét. A könyv ehhez a játékos tanuláshoz ad feladatokat, tudatosan építkezve a nyelv alsó szintjétől (a fonémától) a legfelsőbb szintig (mondatok), így könnyen illeszthetők az általános iskola felső tagozatainak tananyagához és az óra aktuális témájához.

A KULTÚRAKIRAKAT

Címkép: Játszik a család

%d bloggers like this: