Vegyen mosómedvét!

Posted by

Fábián András
>Egyik barátom, aki nagy műveltségű és széleskörű ismeretekkel rendelkezik Kína és a kínai kultúra
területén (is), szóvá tette, hogy egy bizonyos politikus Szun Ce nevére hivatkozott egy Facebook
bejegyzésében. Egyetlen szót sem idézett a kínai bölcselőtől, mindössze annyit bátorkodott mondani,
hogy sok ostoba és kártékony gondolat visszaböfögése, ismételgetése helyett hasznosabb időtöltés
Szun Ce gondolatainak megismerése.
Az említett politikus mondanivalójának lényege ugyanis a második bekezdésben olvasható.
„Aki üresfejűen, silány fordulatokat puffogtatva nyilvánosan szottyog az ellenzék sikertelensége
fölött, az nem ellenzéki, hanem szándékától függetlenül a kormány segédcsapatának része. Árt és
nem segít.”
Csak azért nem írom ki a szerző nevét, mert nem akarok nevezett üresfejűeknek alapot (hamis
alapot) szolgáltatni a megint általánossá váló Gyurcsányozáshoz. Mert lássuk be, ez megy már
megint. Mégpedig azért, mert az Orbán-kormány rémisztően nagy válságban van. Ismét előkerülnek
tehát a már jól bevált és bejáratott terelő-trükkök. Azoknak, akiknek az ellenzékhez csak akkor van
közük, amikor azon sopánkodnak, hogy semmit nem értek még el az elmúlt 12 év alatt, most új
muníciót szolgáltat a suttogó propaganda. Nem a kormányt kell szidni, mondják, hiszen ott volt április
3-án a lehetőség, hogy megnyerjék a választást. És? Sikerült? Nem sikerült. És? Miért nem sikerült?
Mert impotensek. Mert Gyurcsány…!
Fel sem vetődik az a kérdés, hogy az ellenzék „demokratikusan megválasztott vezetője” az a Márki-
Zay Péter volt, aki végig az ellenzék (!) és nem Orbán ellen kampányolt. Aki az árulókat az ellenzékben
látta. Akinek kifejezett kérése volt, hogy a DK elnöke ne vegyen részt a kampányban, mert kártékony
és elriasztja a választókat. Aki Dobrev Klárában is Gyurcsány Ferencet láttatta. A bukás után pedig
ugyancsak ő volt az, aki Gyurcsányt kritizálta, mert nem vett részt a kampányban, majd azonnal
bejelentkezett Orbánhoz és Lázárhoz, hogy felajánlja a segítségét és együttműködését. Nagyon úgy
fest, hogy most – nyilván a kapott utasításoknak megfelelően – úgy segít, hogy tovább bomlasztja a
még mindig kiábrándult és elkeseredett ellenzéket.
Azok pedig, akik ezt nem látják, boldogan szidják és átkozzák a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét,
akit – mint említettem – a kollektív ellenzéki döntésnek beállított MZP óhaj szerint lényegében
eltiltottak a kampánytól. Sok ellenzéki, akiket a ki tudja kik által megválasztott vezetőjük a „változást
kívánók” helyett az „ellenségek” csoportba sorolt, csalódottan félreállt, sokan szavazni sem mentek
el. Tapasztalataim szerint azonban ma leginkább azok ócsárolják az ellenzéki pártokat, akik maguk
soha nem is törekedtek igazán az Orbán-rezsim leváltására. Elmentek inkább a Kutyapártra szavazni.
Hangzatos és demagóg szólamokkal minősítik az impotens politikusokat, akik gúzsba kötve táncolnak.
Bármit tesznek, amivel szembe mennek a rendszerrel, akármit próbálnak szervezni, kezdeményezni,
azt azonnal leszólják.
Ezektől a „tisztánlátóktól” azonban érdekes módon még egyetlen rossz szót sem hallottunk az Orbán
rendszerről. Márki-Zay Pétertől sem, aki most éppen – gondolom a kiábrándult, vagy kiábrándítani
szándékozott ellenzékiekből – pártot akar gründolni. Igen kevés információ tudható azonban erről az
alakuló, állítólag mérsékelt jobboldali politikai képződményről. Nyilván nem véletlenül. Emlékszünk
még, hogy Pálinkás József próbálkozása egy hasonló irányultságú párt létrehozására visszhang nélkül
hullott a feledés sűrű homályába. Nyilván nem véletlenül.
Aki azt hiszi, hogy ezek a belpolitikai folyamatok spontán alakulnak így, annak sajnos kénytelen
vagyok csalódást okozni. Jakab Péter és a „néppártosodó Jobbik” felszámolása volt a választások

utáni keserű ébredés első jele. A Mi Hazánkat a Fidesz a vállán vitte be a parlamentbe „listás
helyekkel(!)”. Még frakció alakítására is elég volt az a 6 hely. (Láttunk már ilyet a KDNP esetében!)
Mindig kell ugyanis egy „szélsőbb jobb”, mint a Fidesz, és erre szerepre a Jobbik már alkalmatlanná
vált. Pláne a karizmatikus és keményen Orbán-ellenes Jakabbal. Neki tehát nagyon gyorsan mennie
kellett. Gyurcsány és a DK azonban már sokkal keményebb dió.
Hamarosan újra megkezdődik, sőt az orosz oligarchák miatti vétó bejelentésével már meg is indult az
ismételt támadás az impotens és magyarellenes Brüsszel ellen. Ezzel is megpróbálják felkészíteni a
híveket az EU várható döntésére, amely a jogállamiság miatt megvon minden pénzügyi támogatást a
magyar kormánytól. Szokás szerint teljesen mindegy, hogy miről szól a közbeszéd, csak ne a kormány
impotenciájával, Orbán hazaárulásával (Putyinizmusával!), a totális gazdasági válsággal, a brutálisan
romló forinttal és az elszabadult és kezelhetetlen inflációval foglalkozzanak. Maximum annyi
engedhető meg, hogy a lakosság hogyan tud spórolni a gázzal. Majd, ha már elég nagy lesz a feszkó,
akkor csökkentenek a villany és gáz árán pár százalékkal. Hisz egyrészt olyan magasra nyomták fel
azokat, hogy van miből, másrészt Orbán jóságos…
Be kellene látni végre, hogy ebben az országban ma nagyon nem az a fő probléma, hogy Gyurcsány
Ferenc tűnjön el végre a politikai porondról, mert „vele nem lehet nyerni”. Ez természetesen a Fidesz
propaganda visszabüfögött hazugsága, amivel néhány embert is meg lehet vezetni. A tény ugyanis az,
hogy a DK elnöke és pártja az egyetlen, amely következetesen és megalkuvás nélkül harcol az Orbán-
rezsim ellen. Gyurcsány Ferencnek nincs veszteni valója. Az ellene zajló folyamatos
karaktergyilkosság már minden lehetséges lejárató trükköt kihasznált. Egyrész, mint látjuk,
eredményesen. Már ami a papagájkommandót illeti. Másrészt viszont őt magát nem gyengítették,
hanem megerősítették a folyamatos támadások. A tények most is azt mutatják, hogy ami nem pusztít
el, az megerősít. Számára nem lehet választási lehetőség a néhány más ellenzéki vezető esetében
tapasztalható opportunista magatartás.
Lehet persze, hogy a Szun Ce műveinek tanulmányozására való utalás valóban nem volt túl
szerencsés. Mondhatta volna a pártelnök azt is az ellenzéki pártokat ócsárlóknak, a személyét és
pártját támadóknak, hogy foglalkozhatnának értelmesebb dolgokkal is, mint a Fidesz propaganda-
szövegeinek terjesztése. Követhetnék például Pepin bácsi tanácsát is: „Unatkozik?! Vegyen
mosómedvét!”