Lemondott Gáspárik Attila a marosvásárhelyi színház igazgatója 

Posted by

 

>Egy Klaus Iohannis államfőhöz címzett nyílt levélben mondott le a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház éléről Gáspárik Attila, aki január óta ügyvezető igazgatóként tevékenykedik. Lemondásának több okát is felsorolja: a színházat sújtó anyagi és infrastrukturális gondokat, de azt is, hogy a Kulturális Minisztérium folyamatosan halogatja a versenyvizsga kiírását az igazgatói tisztségre. A színházat tizenegy éve igazgató Gáspárik úgy döntött, betelt a pohár, annál is inkább, mert már régóta az ellehetetlenítésén dolgoznak amiatt, hogy nyíltan kritizálja az RMDSZ politikáját. Döntésében az is közrejátszott, hogy ha másként nem tud, akkor távozásával segít a színházon.

„A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügye tavaly november óta rossz rémdrámaként hömpölyög, akkor volt a beszámolóm az utolsó öt évről. Én már akkor bejelentettem, hogy nem szeretném tovább folytatni, két mandátum, tíz év bőven elég volt az intézmény élén. Elfáradtam, feléltem a szellemi tartalékaimat, nem vagyok képes ilyen hosszú távon jól teljesíteni, és egy langyos színházhoz meg nincs kedvem” – kezdett bele távozása okainak vázolásába Gáspárik.

A színházvezető elmondta a Transtelexnek, hogy amióta kritikusan szemléli a magyar érdekképviselet, az RMDSZ működését, azóta „megritkult körülötte a levegő”. Évek óta nyílt titok, hogy a szövetség vezetősége le szeretné váltani a marosvásárhelyi színház éléről. Informális beszélgetések alkalmával többen figyelmeztették arra, hogy „meg vannak számlálva napjai.”

Ennek jeleként a második mandátumát követő kiértékelőn nem kapott olyan osztályzatot, amely automatikusan egy harmadik mandátumra jogosította volna fel. Ezért versenyvizsgára kellett volna jelentkeznie, azonban a szaktárca folyamatosan halogatta ennek kiírását. Kéthavonta hosszabbították a kinevezését, a legutóbbi október 17-én jár le. Ennek az áldatlan állapotnak a végére szeretne pontot tenni a lemondással, ugyanakkor úgy érzi, hogy ezt az utolsó pillanatot is fel kell használnia arra, hogy a színház helyzetére hívja fel a figyelmet.

„Januárban lejárt a mandátumom, de akkor megkért a minisztérium, hogy maradjak még 30 napot, mert mégsem lehet januárban bezárni egy színházat. Eltelt az a hónap, majd még két hónap, még kettő, és ez már a kilencedik. Az úgynevezett mandátumom utolsó napján kapok egy átiratot a minisztériumból, hogy ismét kineveznek 60 napra” – magyarázta az igazgató, aki szerint ez az eljárást már megalázónak érzi, ráadásul így egy komoly projekttel sem lehet előállni, mert senki nem áll szóba egy olyan emberrel, akiről tudják, hogy csak két hónapra nevezték ki átmenetileg. Állítása szerint a minisztériumnak lehetősége lenne hosszabb időre is kinevezni igazgatót.

„Köszönöm a kollégáknak ezt a remek tizenegy évet, amit együtt tölthettünk. Én a munkát decemberig előkészítettem, távozásom esetében nem lesznek fennakadások, mert egy ember hiánya miatt nem omlik össze a rendszer” – jelentette ki.

Gáspárik szerint közben a minisztériumban őrült erővel keresnek egy új vezérigazgatót a helyére. „Én ezt nem tartom demokratikusnak. Vagy versenyvizsga van, vagy nincs” – jegyezte meg.

Ugyanakkor továbbra is megoldatlan a színház felújításának az ügye, hiába próbált meg már minden követ megmozgatni, nem történt változás.

„Két hónappal ezelőtt eljött a miniszter úr Marosvásárhelyre, meglátta, hogy milyen rossz állapotban van az épület, megígérte a színház összes dolgozója előtt, hogy nyár végéig kiírja a versenyvizsgát, és, hogy elkezdődik a felújítás. Semmi nem történt. Se felújítás, se versenyvizsga. Ezután nyílt levelet intéztem a Maros megyei törvényhozókhoz, hogy próbálják meg a színház ügyét valamilyen módon előre mozdítani. Egyetlen szenátor vagy képviselő sem méltatott válaszra” – mondta az igazgató, aki Novák Katalin bukaresti látogatása kapcsán most Klaus Iohannis államfőhöz fordult. És hogy súlyt adjon a megszólalásának, a lemondását is bejelentette, most már végleg.

„Én letettem a fegyvert és mindent. Ha én vagyok az akadálya annak, hogy ez a színház normálisan működjön, akkor én elmegyek, oldják meg” – reagált.

Gáspárik szerint mivel a marosvásárhelyi színház vállaltan román-magyar interkulturális intézményként jelent meg, Novák Katalin bukaresti látogatását jó alkalomnak érezte, hogy egy kicsit mindenki odafigyelne erre a román-magyar kérdésre, és megpróbálja tematizálni a színház helyzetet a holnapi találkozón is.

„Remélem, felteszik a kérdést egymásnak, hogy nézz oda, mit csináljunk velük? Hátha közösen találunk egy megoldást arra, hogy európai uniós alapokból, vagy nem tudom miből, valamit mozdítsunk azon az épületen” – nyilatkozta az igazgató, aki elmondta azt is, hogy a színházépület 1973-as átadása óta a falakban ugyanazok a kábelek futnak, amiket ki kellene már cserélni, a tető beázik és rengeteg infrastrukturális problémájuk van, összességében az épület jelenlegi állapotában nem méltó egy nemzeti színházhoz. Az igazgató elmondása szerint már minden szükséges dokumentációt leadott a minisztériumban, és bár a kormányprogramban is benne van, senki „nem csinált semmit”.

„Nem az én igazgatói döntéseim, hanem az anyagi, infrastrukturális gondok, az elszigetelődés nyomta rá bélyegét a társulatok munkájára”

A Transtelex megkeresésére a Marosvásárhelyi Színház ideiglenes igazgatója pontosítani szerette volna a sajtóban megjelent információkat, melyek szerint a Tompa Miklós Társulat tagjai is kérték Gáspárik lemondását, illetve elégedetlenséget váltott ki az igazgató abbéli döntése, hogy meneszti Keresztes Attila társulatvezetőt.

A Transtelex kérdéseire válaszolva az ügyvezető igazgató kijelentette, hogy a törvényes előírásokat betartva járt el Keresztes Attilát illetően, akinek menedzseri munkáját illetően már évekkel ezelőtt komoly kifogásai merültek fel. Gáspárik kijelentette, hogy a Tompa Miklós társulat vezetőjét,

Keresztes Attilát több mint két évvel ezelőtt szembesítette azzal, hogy elégedetlen a társulatvezetői teljesítményével.

„Rendezőként színvonalas munkát végzett, azonban vezetői munkája sok kívánnivalót hagyott maga után. Sokat volt távol a társulattól, mert más színházaknál rendezett, amikor itthon volt, akkor kevés színésszel dolgozott, nem sikerült olyan projekteket létrehozni, amelyek a teljes társulatot megmozgatták volna. Egyre kevesebb fesztiválmeghívás érkezett, a szakmai visszaigazolások száma erősen lecsökkent, és emiatt is feszültebbé vált a hangulat a társulaton belül” – részletezte Gáspárik a Keresztes Attilával való szakmai kapcsolatát. Véleménye szerint társulatot vezetni és rendezni egyszerre nem lehet, fejtette ki az igazgató. Válaszából kiderült, hogy a román társulatnál is hasonló változások történtek, mint színházigazgató ugyanis úgy érezte, hogy mindkét csapat esetében frissítésre van szükség. Keresztes azért maradhatott még két évig a társulat élén, mert a koronavírus-járvány lebénította a színházi életet.

Egyébként amikor döntéséről tájékoztatta a rendezőt, mondta Gáspárik, felajánlotta a további, rendezői együttműködés lehetőségét, azonban ezt a felkérést, Keresztes válasz nélkül hagyta, Gáspárik utólag, a sajtóból értesült, hogy Keresztes úgy döntött, nem óhajt visszatérni a társulathoz rendezőként sem, amíg ő igazgatja a színházat.

Ami a Tompa Miklós Társulat elégedetlenségét illeti, Gáspárik elismerte, hogy voltak feszültségek a csapaton belül, azonban – szerinte – ez bármelyik munkaközösségen belül előfordul.

Ő maga nagyra tartja a társulat mindegyik tagját, és meg van győződve, hogy előadóművészekként nekik egy céljuk van: minél többet színpadon lenni, minél többet játszani. A leköszönő színházigazgató azt sem tagadta, hogy volt olyan társulati gyűlés, ahol szemrehányást kapott amiatt, hogy az elmúlt évben „káoszosan vezette a színházat”, de – tette fel a kérdést – hol nem így történt, hiszen a járványhelyzet miatti megszorítások folyamatos újratervezésre kényszerítettek minden kulturális intézményt.

Ugyanakkor az a meggyőződése, hogy a folyamatos anyagi és infrastrukturális gondok, amelyeket nem sikerült orvosolni az elmúlt években, hónapokban, rányomták a bélyeget a társulatok hangulatára is, akik annak ellenére, hogy a körülmények nem voltak kedvezőek, megpróbálták a maximumot kihozni magukból, és sikerült is két UNITER-díjat is elnyerni (ezek közül egyik sem volt Keresztes-rendezés, tette hozzá az igazgató).

A kulturális minisztérium által finanszírozott színház anyagi gondjait Gáspárik folyamatosan jelezte a finanszírozónak, azonban sem Lucian Romașcanu szociáldemokrata tárcavezetővel, sem az RMDSZ-es államtitkárral, Demeter Andrással nem sikerült párbeszédet folytatni.

Demeter András: számtalan eredmény és megvalósítás fűződik Gáspárik Attila nevéhez, de vannak megoldatlan kérdések is

A Kulturális Minisztérium államtitkára szerint az egyik ilyen probléma a színház állapota. A Transtelex megkeresésére azt nyilatkozta, ahhoz, hogy a színház felújítása elkezdődhessen, nagyon fontos lépéseket kellett volna megtenni, amelyek „sajnos mind a mai napig nem történtek meg”. Demeter szerint három sarkalatos pontban foglalhatók össze az elmulasztott előkészületek:

  • Egyrészt nem történt meg az előtanulmányok elkészítése, amely egy ilyen átfogó fejlesztési projekt megvalósításához szükséges lépés, és amely nélkül a fenntartó nem utalhatja ki a szükséges pénzeket. Demeter elmondása szerint államtitkári kinevezése után Gáspárik mellett Tompa Gábornak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának is elmondta, hogy el kell készíttetni ezeket az előtanulmányokat, mert ezek nélkül nem lehet továbblépni. „Egyikük augusztusban benyújtotta a finanszírozásra vonatkozó kérvényt, megkapta a pénzt, és december végén leadta az előtanulmányt. Ezt továbbítottuk a CNI-hez (az Országos Befektetési Vállalat – szerk.), ami idén tavasszal jelezte, hogy iktatta, majd kért még néhány tisztázó információt. A KÁMSZ projektje lassan célegyenesbe ér. A másik igazgató ebből az egészből egyetlen lépés sem tett meg” – példálózott az államtitkár.
  • Szerinte a színház társulatainak felkészítése is fontos lépés. A felújítás során biztosítani kell a két társulat számára az alternatív játszóhelyeket, meg kell teremteni a körülményeket arra, hogy megtartsák a művészi formájukat, a fizikai felkészültségüket, és nem utolsó sorban a közönséggel való mindennapi kapcsolatukat.
  • A harmadik sarkalatos pont Demeter szerint a közönség felkészítése arra, hogy a felújítások időtartama alatt nem a megszokott helyszínen lehet színházba járni.

Demeter hangsúlyozta, amikor Gáspárik Attila második mandátumának a lejártával a minisztérium szakbizottsága elbírálta az erről szóló jelentését, akkor annak végeredménye nem teljesítette a törvény által előírt feltételeket ahhoz, hogy eddigi igazgatóként Gáspár Attila egyedül pályázhasson egy újabb mandátumra. Ez nyitotta meg a lehetőséget ahhoz, hogy a minisztérium egy olyan pályázathoz szükséges feladatfüzetet állítson össze, amely révén a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mindkét társulatának megoldhatóvá váljanak a problémái.

Elmondta, a minisztériumnak el kell indítania annak a feladatfüzetnek ez összeállítását, amely révén az igényeknek megfelelő pályázatokat kaphatnak. Arra a kérdésünkre, hogy eddig miért nem állították össze az említett feladatfüzetet, hiszen már kilenc hónapja tudják, hogy Gáspárik Attila menedzseri munkája nem kapott elég jó értékelést ahhoz, hogy egyedül pályázhasson az igazgatói tisztségre, az államtitkár azt felelte, ennek nagyon sok oka van, és „egyik rosszabb, mint a másik”. Mint kiderült, a legfontosabb ok az, hogy nincs kapacitás, hiszen rekordidő alatt számos feladatfüzetet kellene elkészíteni, ugyanis a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nem az egyedüli minisztériumi fenntartású intézmény, amelyet megbízott igazgató irányít. Az államtitkár szerint ahhoz, hogy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatói tisztsége esetében a feladatfüzet elkészüljön, néhány hetes, de akár egy hónapos munkára is szükség lehet.

Mi lesz a színház sorsa?

Az új megbízott igazgató kinevezése Lucian Romașcanu kulturális miniszter hatáskörébe tartozik. Demeter szerint mai bejelentése nyomán Gáspárik Attila kinevezése „immár lehetetlen”, így szeptember 19-től egy új megbízott igazgató kinevezése esedékes.

„Azt fogom javasolni a miniszter úrnak, hogy úgy határozzuk meg a megbízott igazgató mandátumának hosszát, és a személyének a kiválasztása is úgy történjen, hogy aktív partnerünk legyen egy feladatfüzet összeállításában. Bukarestből – konkrét helyismeret hiányában, és a társulatok mindennapjai ismeretének hiányában, színházi segítség nélkül – én csak fiókokból előhúzott feladatfüzetet tudnék csinálni. Ha a feladatokat nem foglalom bele, akkor bárki legyen a pályázó, nem lesz elegendő információja ahhoz, hogy érvényes pályázatot tudjon benyújtani.” – magyarázta Demeter.

Címkép: Gáspárik Attila – Fotó: Bereczky Sándor/Marosvásárhelyi Nemzeti Színház

Transtelex, Új Hét