Nem borzongat, mégis…

Posted by

 Szemethy Orsi: A sikoltó. Rémnovellák

H. Móra ÉvaEgyre inkább kezdek hozzászokni ahhoz, hogy egy könyvtől nem azt kapom, amire nagyjából számítok, hanem egészen mást. A legjobb kiüresített fejjel, prekoncepciók nélkül olvasni… Igen ám, de ott az alcím: Rémnovellák – ez azért nem kis mértékben irányítja gondolatainkat, még mielőtt kézbe vesszük a könyvet. Egy ilyen alcím izgalmat, borzongást, feszültséget ígér. Azt ugyan nem kaptam, kaptam viszont mást, értékeset.

Szemethy Orsi sokoldalú művész: elsősorban képzőművésznek tartja magát, az írást nyilatkozatai szerint hobbinak tekinti. Eddig folyóiratokban, antológiákban jelentek meg írásai, A sikoltó az első önálló kötete. A hét rövidebb-hosszabb történet mindegyikében van valami különös, bizarr, de engem épp a csontvázas-kísértetes elbeszélések fogtak meg legkevésbé. Olyan szenvtelen tárgyilagossággal beszél lidércfényekről, sírból kikelt halottakról, szellemekről – több esetben indokolatlannak is tartom ezek megjelenését a szövegben –, mintha szándékosan kerülni akarná a műfaj kívánta felfokozottságot. Így elmaradt az ökölbe szorított kéz, a szapora szívdobogás, inkább mosolyogva olvastam ezeket a részeket.

Mi az, ami megkapó volt számomra, ami valóban irodalommá emeli ezeket az írásokat? Nem a különös ötletek. Pedig olvashatunk itt farkasember helyett „kutyaemberről”, sellőről, hatalmas fehér madárrá változó grófnőről – aki aztán tollavesztett gólyaként tér vissza, majd örök nyugovóra… Az igazi érték a háttér ábrázolása, külső és belső értelemben is. Aprólékos, részletes leírások vezetik a képzeletünket, legyen szó akár egy vidéki könyvtárról, akár egy lepusztult, omladozó temetőről, akár egy bezárt kastélyról, amelyben pestises betegeket ápolnak. De ezeknél is izgalmasabbak a lelki mozgatórugók, okok, érzelmek, önelemző eszmefuttatások az írásokban. Hatalmas emberismeret sejlik ezek mögött, megnyugtatóan hitelesek. Hogy is lehet félelmetes lény az éjjelenként kutyává lényegülő kovácssegéd, ha ilyeneket gondol: Nem értem az embereket, miként képesek élni, ha nem művelték a földet, nem érintettek fát, állatokat, nem fogtak sziklát és vasat, nem hallották a tűz pattogását, hogyan képesek úgy járni, hogy nem érzik maguk alatt a földet… Gyönyörű. S amilyen találóan egy mondatba sűríti a kovácsmesterség szépségét: Nekem a tűz, a nehéz kalapács, amellyel az izzó fémet ütjük, olyan, mintha életben tartaná a testemet… És így tovább.

Megindító annak a ragaszkodó szeretetnek a szavakba öntése is, amelyet a kis Maria Josepha iránt érez gondoskodó dajkája. Ám még ennél a köteléknél is erősebb a testvéri szeretet nővére, Anna iránt, s ez az erősebb szeretet juttatja bajba a pestisjárvány közepette a féltett-óvott grófkisasszonyt. Ezeknek a novelláknak a hitelességét nagyban elősegíti az egyes szám első személyű beszédmód. Így Az üres ház elbeszélője is bámulatos pontossággal rajzolja meg a cigány emberek mentalitását – ismét egy egészen más világ, más közeg, más motivációk. A záró darab, a Made by God is gazdag háttérismeretet feltételez, a zsidó legendák elemeit véljük felfedezni a történet részleteiben.

Még két írást emelnék ki. A Születésnap című a kétkezi melósok, a „szakik” világába visz el, a főhős azonban különös, titokzatos alak. Bivalyerős fizikuma, nyers modora mögött fokról fokra bontakozik ki előttünk az igazi, végtelenül gyengéd énje, mondhatom, könnyfakasztóan. Aki elolvassa, bizonyára hasonlóan érzi majd. Sajnos Szemethy nem bontja ki mindazt, ami ebből a figurából kibontható lenne, adós marad az előzményekkel s a fejleményekkel is.

A végére hagytam a címadó novellát, A sikoltót. A legterjedelmesebb darabja a kötetnek, csaknem száz oldal. Itt is felemás érzésekről kell beszámolnom: a kezdés valamiféle kerettörténetnek indul – aminek aztán nincs meg a folytatása, nincs visszatérés. Ugyanígy a vége: hangsúlyozottan a főhős álmában történik, ami történik, de – a formaérzékem legalábbis ezt súgja – az álomból fel szokás ébredni, itt ez nem történik meg, lezárul a történet.

Rövidebben, feszesebben talán nem tűnne vontatottnak a cselekmény. Itt éreztem igazán, hogy a szerző hobbijának tekinti az írást: élvezettel teremt különféle alakokat, árnyaltan, aprólékosan megrajzolja, játszik velük, de különösebb kohézió nincs köztük, nem igazán tisztázott a szerepük. Ebben az írásban viszont talán a legkarakteresebben csillan meg Szemethy Orsi humora: Az imperialista nyugati posványban Grigorij Femov lehet, hogy eljutott volna egy terapeuta díványáig, ahol kibeszélhette volna magából […] káros gondolatait, de a Nyugat messze volt, a kulacsa viszont a kezében, és a suttogó árnyakat a pálinka rövid távon hatékonyabban kergette szét, mint bármely képzett pszichológus. Társadalmi gúnyrajz az összelopkodott tárgyakból épített vityillókról szólva: Lehet, hogy van a magyar emberben egy kis orosz vér? Genetikai kód lehet, semmi más, ha valaki képes a házát lyukas merőkanalak és erős anyagból készült, fületlen lábosok, illetve tejeskannák, elgörbült tálcák és egyéb, elpusztíthatatlan holmik egyvelegére felhúzni. Mindezt körbeöleli […] az első osztályú szovjet cement… Nálam azonban a nyertes mondat az izgalmas végjáték-jelenetben olvasható: Nyinocska egy sarlót és egy kalapácsot húz elő hátizsákjából… Végül ezekkel a fegyverekkel hatástalanítják véglegesen a kísértet-csontvázakat, akik talán allegorikus alakok lennének? Talányos.

Jól és kevésbé jól sikerült részek váltogatják egymást ebben a könyvben. Ha lesznek továbbiak – legyenek! –, én hagynám a rémeket, és szívesen olvasnék olyan imponáló gazdagsággal megrajzolt hús-vér emberekről, reális környezetekről, amilyenekkel bőven találkozhatunk itt is.

Könyvajánlónkhoz kivételesen nem adunk beleolvasót. 

Szemethy Orsi

Szemethy Orsi: A sikoltó. Rémnovellák
Magvető Kiadó, Budapest, 2022
432 oldal, teljes bolti ár 4499 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 3599 Ft,
e-könyv változat 3099 Ft
ISBN 978 963 144 1253 (papír)
ISBN 978 963 143 1568 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Az öreg grófnő kirepül az ablakon, egy fiatal férfi kutyává változik, különös lidércfények jelennek meg és rémisztő sikoltás hallatszik éjszaka a rakétasiló mellett. Sellők születnek, életre kel egy bábu, Lilith pénztárosnőként bukkan fel, a White Rabbit Rolls frontembere pedig mindenszentekkor a temetőben varázsolja el a falu lakóit. Megtörténhetett és megtörténhet ma is, többnyire észrevétlenül, valahol Magyarországon.
Szemethy Orsi szeretettel és humorral megírt meghökkentő meséiben bolygó lelkek nyernek nyugalomra, miközben és miután az élet megy tovább.

%d bloggers like this: