Schrödinger viharvert macskája

Posted by
Álszentfazék blog

Mennyire nem racionális és hogyan nem racionális, amikor azt hiszi, hogy az.

Intermezzo: Az amnéziánkra aztán tudományok sora épít. Kitalál új neveket (kognitív torzítások és disszonancia, wishful thinking stb. ) definiál, skáláz és kísérletileg igazol. – hiszen, ha a szarnak adunk egy latin nevet és
ezer önkéntes részvételével skálázzuk a szagát, akkor bizonyára nem is olyan zavaró a nappali közepén –, és főleg könyvtárnyi szakirodalmat hoz létre, hogy semmi esélyünk sem legyen a néhány valóban fontos és eredeti gondolat megtalálására. Machiavelli Fejedelme ma könyvtárnyi politológiába és szociológiába és a nyavalya tudja mibe van szétírva, és nem lett több, csak nehezebb.
(Mély tisztelet a ritka kivételnek!)

A társadalom nem NER-es fele (fele?) éppen azon van megdöbbenve, hogy kirúgták a főmeteorológusokat, pedig szakmailag annyira, és háttérbe szorula a szakmaiság, és a politikától független szakmaiság, jajj, el van az már veszve … ! Drága jó társadalom, most jöttél rá? A hatalom, a politika, a mozgalom, a hit, nem tud mit kezdeni a racionális szakmázással! Számára ez idegen, érthetetlen és taszító! Nem tudja értelmezni, kiszámítani, nincs helye a világában, fél, de főleg, viszolyog tőle.

Neki olyan nincsen, hogy aszály! Milyen aszályra gondolsz szakikám? A hanyatló nyugat áltudományos, klimaváltozós tévtanának szirénhagján szólasz-e te? Avagy a felemelkedő sztyeppei türkök acélos erejével porrá zúzott csapadékhiányra? Nagyon nem mindegy! És ez nem hiba, ez egy mindannyiunkban meglévő tulajdonság, csak a magunkét nem vesszük észre. A bürokrata nem emberi igyekezeteket lát, hanem hivatali folyamatokat. A jogász nem embereket és házakat, hanem jogalanyokat és jogtárgyakat. Etc.

Intermezzo: Kapaszkodj meg, kíváncsi világ, a szakmázó meg a saját szakmája világnézetének a foglya. Mert ugye, Matula bácsi felnézett az égre, beleszagút a szélbe, oszt’ imígyen szólt: – Meghűsült a levegő, eső lösz.
Ezek meg százalékolnak. Nemhogy azt nem tudják kinyögni, hogy eső lesz, azt sem, hogy eső van. Olyankor nekik 100 a százalék.

Szóval, az nem baj, hogy a politikus ilyen. Ez a tőlünk független, objektív világ egy megkerülhetetlen ténye. Emiatt morogni, olyan, mintha a tömegvonzásra haragudnánk. Le a gravitációval ?!

A baj, az, hogy a társadalmunk ezt eltűri. Mert eltűri, és – ne legyünk álszentek – nem csak a NER oldalon.
Tapasztalatom szerint a másik oldal is erősen – mondjuk finoman – érzelemvezérelt. Az a pár szerencsétlen belga meg álldogál a senki földjén kiröhögve. Hiszen, a langyosakat még az Isten is kiköpi!
Mondják a mozgalmárok. Az Úr exkluzív interjúja a kérdésben még várat magára. Pontosabban, ez utóbbi sem baj, csak olyan tény, amelynek sajnálatos következményei előbb-utóbb többekre keserves következményekkel járnak majd. (99 % valószínűséggel!)

Viszont, így legalább szórakoztató a világ. No persze, csak azoknak, akiket a sajnálatos következmények még elkerültek. De ha az elkerülhetetlen, csúf végen töprengünk, azzal csak elrontja a mai örömünket.
„nézd csak teli képem. Engem már beterelt hízói közé Epikurosz” Carpe diem, te marha!