Egyszer majd el kell számolni

Posted by

Kovács Zoltán:

>Részlet az Élet és Irodalomból
A kormány hétfőn elküldte a jogállami mechanizmussal kapcsolatos válaszlevelét az Európai Bizottságnak. Mint hivatalos magyar kormányzati közlemények megállapítják: a kabinet átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát eloszlassa. Ezt Navracsics Tibor jelentette ki, és hozzátette, technikai szinten jól állunk, ugyanis nagyon közel van egymáshoz az Európai Bizottság és a magyar kormány álláspontja.
Hogy a magyar csomagot miként értékeli majd a Bizottság, az komoly próbatétele lesz a magyar kormánynak, de legalább annyira az uniós szervezetnek. A fölvezetésünk máris rossz: Navracsics nem a hazai jogállamisági helyzet helyreállításáról beszél, hanem arról, hogy a magyar kormány kísérletet tesz az Európai Bizottság valamennyi aggályának eloszlatására. Van abban kis – vagy inkább nagy – sunyiság és félrevezetés, hogy Navracsics szimpla uniós aggálynak nevezi azt, ami a világ szeme láttára zajlik: Magyarország demokratikus intézményének módszeres felszámolása, de mondhatni azt is, hogy az ország elrablása. Minthogy ennek a folyamatnak a megállításáról szó sincsen, az aggályok eloszlatása sem történik majd meg, Magyarország marad politikai útonállók és kegyenceik által kiépített antidemokratikus, korrupciótól fulladozó, vazallusi struktúra.
Amiben a mi országvezetőink bíznak, az sunyi számítás és halászat a zavarosban: az unió számára pillanatnyilag túl nagy luxus, hogy még évekig lekösse erejét és figyelmét a magyar kormány folyamatos zsarolása, amit kizárólag vétójoga biztosít, miniszterelnöke pedig vitás helyzetekben nem tesz egyebet, mint hogy gyáván maga elé tolja a saját kifosztását amúgy zokszó nélkül viselő, sőt igazi virtusként megélő magyar népet. Az intézkedési csomag közvetve tehát arról szól, hogy a közélet némely kérdésében ígéretet teszünk a normális és jogszerű kormányzásra. Ez eddig nem volt fontos, mert a legutóbbi időkig dőlt az uniós pénz, és amíg ez történt, nem számított semmi. Másként ezt aligha lehet értékelni, hiszen kormányzatunk, élén a miniszterelnökkel, pontosan tudta, hogy abnormális állapot, ha a közbeszerzések túlnyomó részét lojalitási szempontok szerint kijelölt társaság nyeri, és az is nehezen indokolható, miért nem lehet nálunk korrupciós büntetőügyekben hozott ügyészségi döntéssel szemben bírósághoz fordulni. Most más lesz a helyzet, ígéretet teszünk arra, hogy a nemzeti közbeszerzéseknél 15 százalék alá mérsékeljük az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát.
Továbbá elfogadjuk a Bizottság javaslatát, hogy a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak. És az ezeket tartalmazó, ezeket megjelenítő, a normális élethez és értékekhez igazodó közéleti struktúrát alakítunk ki.
Vajon miért irtózik ezektől az értékektől a magyar kormány, miért kell ezekre a normákra kényszeríteni? Tudjuk Lánczi András filozófustól, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. Egy ilyen gondolat ellehetetleníti a versenyhelyzetet, meghal a tehetség, az önállóság és a saját erőbe vetett hit, hiszen mindent ugyanaz a vállalkozói társaság nyer, amelyik a kormánnyal nagy egyetértésben elfogadja ezt a nemcsak buta, de aljas felfogást. Amikor tehát a most benyújtott intézkedési tervben ígéretet teszünk arra, hogy a nemzeti közbeszerzéseknél 15 százalék alá mérsékeljük az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát, arra teszünk ígéretet, hogy amit Lánczi mond, az a továbbiakban nem elfogadható. Igaz, az ország értékeinek jelentős része ma már ott van, ahova Lánczi szakvéleménye szerint kerülnie kellett. Ami önmagában is elég nagy baj a továbbiakra nézve.
Miközben várunk a Bizottság értékelésére, a magyar közélet megtisztulásának jegyében a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.
A Fővárosi Ítélőtábla elnöke már visszautasította, hogy politikai kinevezés történt volna, és azt mondta, azért lett Kovács Helga Mariann a tanácselnök a szavazás eredménye ellenére is, mert képzettebb.
Arra nem tért ki, hogy ez esetben mi szükség volt a szavazásra.
De ez még semmi, mondanák két stampedli között: mindösszesen nyolc hónapnyi minisztériumi munka után Szijjártó Péter miniszter konzulnak jelölte Deutsch Domonkost, Deutsch Tamásnak, a Fidesz EP-képviselőjének 24 éves unokaöccsét, aki semmilyen külszolgálati tapasztalattal nem rendelkezik. A fiatalembert tavaly szeptember 30-án vették fel a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, kifejezetten Szijjártó kérésére. A szárnyát bontogató fiatalember a Sportdiplomáciai Főosztályon kezdett dolgozni, egyből vezető kormánytanácsosként. Kedvéért a főosztály létszámát is bővítették. Mit válaszolt a külügyminisztérium? „(…) Deutsch Domonkos nem tartós külszolgálatra megy Párizsba, hanem a Sportdiplomáciai Főosztály által delegált olimpiai attaséként teljesít majd szolgálatot a 2024-es játékokon, amelyet követően újra Budapesten folytathatja a munkát.” Ez is egy válasz.
Aztán a kormány kikezdhetetlen szavahihetőségének jegyében július 11-én, egészen pontosan három nappal azután, hogy az igazságügyi miniszter hitet tett a törvényalkotás előtti egyeztetés fontosságáról, a kormány nem egészen huszonnégy órán belül keresztülverte a parlamenten azt a törvényt, amelyik reális számítások szerint több százezer kisadózó életét írja át, jelentősen szűkítve ezzel az eddig így adózók körét, ráadásul az érintetteknek év közben kell alkalmazkodniuk az új adószabályokhoz.
Mindeközben Kövér László házelnök a hun és türk rokontudatú népek ünnepén a minap Bugacon arról bölcselkedett, hogy az elmúlt ezer évben volt idő, amikor a Kelet, máskor a Nyugat „harapott belénk”. Parázslón ostorozta a nyugati világ „szellemi bérgyilkosait”, akik másokat akarnak megfosztani hagyományaiktól és hitüktől. „A magyarok nem megtagadni, hanem mindig is összekötni akarták a Keletet és a Nyugatot” – harsogta a házelnök, ami igaz. De bárhogy is, addig, amíg sikerül majd összekötnünk a két féltekét, el kellene számolni azzal a pénzzel, amit Nyugatról kaptunk. Meg azzal is, amit Keletről. A lelki nagyság alapja a pontos elszámolás.
Európa Expressz