Lépegetés a politikai csapdák között

Posted by

szeka
>Egy régi szovjet vicc szerint egyszer, amikor Lenin elvtárs átsétált a Vörös téren, néhány ott focizó gyerek labdája a bolsevik vezető lábaihoz gurult. Lenin barátságosan visszapasszolta a játékszert a fiúknak. A szovjet sajtó erre megjegyezte, hogy milyen humánus vezető a párt első embere, hiszen akár agyon is lövethette volna a gyerekeket. Ilyen és hasonló történetek jutnak eszünkbe arról, ami hétfőn történt az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőivel. A magyar kormány a két szakember menesztésével egyértelművé tette, hogy a lenini úton jár. Sztálin idejében azonban már nem úszták meg ennyivel azok, akik nem jósolták meg helyesen az időjárást, hiszen 1937-ben a diktátor kivégeztette a szovjet meteorológiai szolgálat igazgatóját.

Mondhatnánk, hogy egészen elképesztő az, ami az OMSZ igazgatójával és helyettesével történt, de sajnos túl vagyunk már azon az állapoton, amikor megdöbbenünk a két vezető rapid kirúgásán. Valljuk meg, hogy ott motoszkált már a fejünkben augusztus 20-a estéjén, hogy az időjósok közül néhányaknak el kell majd vinniük a balhét azért, mert a beígért eső helyett tiszta maradt az ég, így akár el is lehetett volna pufogtatni a tűzijáték rakétáit Budapesten.

A nyári szabadságát töltő Orbán Viktor bizonyára a távolból üzente meg Palkovics miniszternek, hogy a meteorológiai baki miatt Radics Kornélia igazgatónak és helyettesének, Horváth Gyulának távoznia kell a posztjáról. Előtte még – mintegy tüzérségi előkészítésként – a kormánymédia összehangolt támadást indított az Országos Meteorológiai Szolgálat ellen, mert az szombat délben nem tudta tűpontosan megjósolni az esti időjárást. Ez egy olyan lépés, amely megüzeni minden állami intézmény munkatársainak, hogy bizonyos szituációkban nincs helye a tévedésnek még akkor sem, amikor a jövő tartogat meglepetéseket.

Gyanítható, hogy Kovács államtitkár azért hallgatott a szakemberek előrejelzésére, mert nem akarta olyan helyzetbe hozni főnökét, mint ahogy Gyurcsány Ferenc járt 2006-ban, amikor a politikusok nem szívlelték meg a meteorológusok jelzéseit, és tragédiába torkollt az augusztus 20-i látványosság.

Márpedig a meteorológia egy meglehetősen összetett tudomány, objektivitást elvárni ezen a területen a hozzá nem értés egyértelmű jele. Körülbelül annyira lehet ugyanis biztosan megjósolni akár egy néhány órás távlatból az időjárás alakulását, mint amennyire egy közvélemény-kutató tudja jelezni egy választás végeredményét a voksolást megelőző napon. Valószínűleg a delphoi jósda papnőit sem váltották le amiatt, ha nem ítélték meg tűpontosan, érdemes-e háborút indítani a perzsák ellen, vagy sem. A jövő ugyanis természetéből fakadóan kiszámíthatatlan, igaz, egy olyan kormányfő számára ez talán elfogadhatatlan, aki 2030-ig biztosan hatalomban akar maradni.

Ne felejtsük el azonban, hogy a végső döntést a tűzijáték elhalasztásáról a Kovács Zoltán által vezetett operatív törzs hozta meg, vagyis, amennyiben érvényes lenne az az elv, hogy a legmagasabb szinten kell a felelősséget vállalni a döntésekért, akkor a derék államtitkárnak távoznia kellett volna a posztjáról. Ő viszont mossa kezeit, és azt a látszatot kelti a meteorológusok megbüntetésével, mintha valami szabotázs akció áldozata lett volna az általa vezetett operatív törzs. Gyanítható, hogy Kovács államtitkár azért hallgatott a szakemberek előrejelzésére, mert nem akarta olyan helyzetbe hozni főnökét, mint ahogy Gyurcsány Ferenc járt 2006-ban, amikor a politikusok nem szívlelték meg a meteorológusok jelzéseit, és tragédiába torkollt az augusztus 20-i látványosság.

Újabb bizonyíték arra a mostani eset, hogy az Orbán-kormány úgy igyekszik kicselezni a politikai csapdákat, hogy az elődei által járt utakat messze elkerüli. Ezért nem mert a taxisokkal ujjat húzni a katás adózás ügyében, és ezért nem lépi meg az árstopok feloldását egy ütemben. Orbán Viktor retteg attól, hogy bármiben is egy platformra kerüljön Gyurcsány Ferenccel vagy valamelyik elődjével. Fenn akarja tartani a tévedhetetlenség látszatát, ezért áldoz be olyanokat egy-egy kudarc után, akikért nem kár, és nem is köthetők szorosan az ő személyéhez. Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: „Ha tévedésből lenyilazod a saját harcostársadat, gyorsan fordulj hátra, mintha azt kémlelnéd, ki lőtte hátba a barátodat.”

szegedi kattintós