Köztudottan milyen nemzet vagyunk?

Posted by

Gábor György
>Lehetnénk például adriai kikötő nemzet, szállodacég nemzet, ingatlanérdekeltség nemzet, Századvég Alapítvány nemzet, vasúti kocsi-projekt nemzet, politikai tanácsadó nemzet, kaszinó nemzet, mert ezekben mind-mind hangyaszorgalommal vette ki részét a korábbiakban Szalay-Bobrovniczky Kristóf, de most épp a hadiipari befektetésekben utazik, naná, elvégre most ennek van konjunktúrája, kifújt, erős keleti szelek dagasztják a harci járművek és drónok vitorláit, tehát – mint Szalay-Bobrovniczky erre felhívta a figyelmet – „köztudottan katonanemzet vagyunk.”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf fenti alapvetését saját családjából vett andalítóan kedves, familiáris történelmi példával illusztrálta. Elmondta, hogy néhai nagyapja 1912-ben Galíciából érkezve huszárhadnagyként lovagolt be Székesfehérvárra, a magyar hadtörténelem kiemelkedő településére. Ennek hallatán, augusztus 20. előestéjén, ismét könnyes szemmel konstatálhatja az ember, hogy mennyi, de mennyi közös szálon tartozunk össze, mi katonanemzet. Mert itt volt például Schwarz nagypapa, az én nagypapám, aki valamikor, ha nem is lóháton, s ha nem is fess huszárhadnagyként, de szintén Galícia felől érkezett e honba. Sajnos neki csak egy szem lányától születtek unokái, az anyámtól, hat fiától már egy sem, pedig most Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz hasonlóan ők is büszkén emlékezhetnének meg a nagypapájukról, csakhogy 1944-ben mind a hat odaveszett, köszönhetően annak, hogy akkor is Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz hasonló elhivatottságtól duzzadó honfitársainknak hála, katonanemzet voltunk a javából, s ebből akkor is, mint a múltban megannyiszor, gazdagon profitálhattunk. S egy köztudottan katonanemzet esetében mindez a jövőben sem lesz másként.
Vagy ha mi nem is profitálunk belőle, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf és üzleti partnerei egészen biztosan.