„Kilövési engedély”

Fábián András
>Hosszasan, napokig gondolkodtam, hogy megírjam-e ezt a publicisztikát. Nem azért, mert az
igazságában szemernyi kétségem lett volna, hanem a jogi-szakmai felkészültségemet nem éreztem
kellően izmosnak ahhoz, hogy belevágjak. Bevallom, és talán nem haragszik meg érte, ha elmondom,
hogy az általam rendkívül nagyra becsült Sándor Zsuzsa bírónő figyelmét is felhívtam az ügyre. Arra
kértem, hogy ő, mint a szakma elismert képviselője, szólaljon meg. Bizonyos vagyok benne, persze,
hogy az ő figyelmét sem kerülte el ez a vérlázító eset.
Most mégis úgy gondoltam, hogy az, ami történik, annyira felháborító és tenyérbe mászó, hogy minél
többen emeljük fel a szavunkat, annál jobban hallatszik: eddig és ne tovább! Gyorsan hozzáteszem,
hogy nem csak itt kell meghúzni a határokat, hanem a társadalom mind több területén, amelyek
megpróbálják a szabadság még meglévő kicsiny köreit tovább szűkíteni. Fel kell törni és helyre kell
állítani a diktatúra által ellopott demokratikus és jogállami rendszerek határait. Azokat kell innen
kiebrudalni, akik úgy érzik, hogy nekik joguk van uralkodni az ország és a magyar emberek felett.
Ennyi bevezető után rátérhetünk arra, hogy mi váltotta ki belőlem ezt a mérhetetlen haragot. Nem
vagyok Magyar Nemzet olvasó, ám a napokban mégis a szemem elő került egy cikk, amely a szerző
megjelölése nélkül, vagyis szerkesztőségi véleményként ugrott neki Vasvári Csaba bírónak, a Pesti
Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírójának. Egészen pontosan szerzőként a
Mediaworks–Hírcentrum van megjelölve, ami egyben azt is sugallja, hogy valamennyi, a céghez
tartozó megyei lap is átveheti/átvette a bírót mocskoló irományt. Hadd tudja meg az ország…!
Vasvári Csaba bűne ezúttal speciel az (az egyebekre még visszatérünk), hogy az Országos Bírói Tanács
sajtószóvivőjeként nyilatkozott a The Guardian című liberális (!) brit lapnak, és hangot adott azon
véleményének, miszerint a „kormány beavatkozik a bíróságok munkájába”. Mellékesen jegyzem meg,
hogy mint sajtószóvivő, nem csupán a saját, hanem az OBT véleményét is tisztelhetjük ebben a
nyilatkozatban. Ha pedig ez így van, akkor ez súlyos és komoly dolog. Erre oda kell figyelni! Különösen
olyan viharos időkben, amikor az EU rövidesen ismét mérlegre teszi a magyar jogállamiság kérdését,
amelytől ezer milliárdos pénzügyi támogatások függnek.
A nemzetes bértollnokok azonban mégsem mertek vicsorgó agyarakkal nekiugrani az OBT-nek, hiszen
ki tudja, mit hoz még nekik az élet. Kerülhetnek ők még tokától bokáig vasban a tekintetes bíróság
elé, ugyebár. Ők Vasvári bírónak ugrottak neki, akit egyszerűen és minden disztinkció nélkül
„vérbírónak” titulálnak. A szerkesztőség azonnal feleleveníti a 2006-os „hősies napokat”, amikor a
bíró úr „törvénytelenül elítélt ártatlan embereket”. Minden zsigeri tiltakozásunk ellenére muszáj
ehelyütt idézni az inkriminált irományt:
„Vasvári perbíróként is eljárt több ilyen esetben, és számos esetben törvénytelenül, a bizonyítékok
hiánya ellenére ítélt letöltendő szabadságvesztésre ártatlan, büntetlen előéletű fiatalembereket. Egy
kirívó ügyben a rendőrség által brutálisan összevert, 23 éves Dukán Dánielt két és fél év letöltendő
börtönbüntetésre ítélte hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért, holott az ügyészség is csak egy
év szabadságvesztést kért a vádlottra garázdaság miatt. Az ítéletet másodfokon hatályon kívül
helyezték, és a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy Vasvári elfogultan járt el. Az általa elítélt
személyeket a 2013-ban hatályba lépett semmisségi törvény alapján rehabilitálták. Működése miatt
Vasvárit »vérbíróként« mutatta be annak idején a Kuruc.infó hírportál.” (Vegyük észre a hitelesnek
szánt hivatkozási alapot!)
Azt azért a Magyar Nemzet is gyorsan elismeri, hogy az említett idézetben van egy súlyos tárgyi
tévedés, hiszen D. D. maga mondta el, hogy másodfokon is elítélték. Tegyük gyorsan hozzá, mert ezt
követeli tőlünk a történelmi hűség, hogy az akkor elítélt puccsisták a semmisségi törvény alapján
mára büntetlen előéletűnek minősülnek és tiszta erkölcsi bizonyítványra jogosultak. A Fidesz nem hagyta az út szélén a puccskísérlet „hőseit”. Vasvári bírót azonban kikiáltották „vérbíróvá”, aki a
hatályos jogszabályok alapján eljárt a fennálló államrend megdöntésére szövetkező és erőszakosan
fellépő puccsisták ellen.
A szerkesztőségi cikket gyorsan követte a „jónevű” Pilhál Tamás hőbörgése, aki minden szükséges
információt megad ahhoz, hogy tudjuk ki a jó és ki a rossz ebben az egész ügyben. Idézet következik:
„A liberális brit sajtóban taposta meg saját hazáját néhány napja a hírhedt magyar vérbíró, Vasvári
Csaba, aki 2006 őszén ártatlan fiatalok bebörtönzésével segédkezett a szemkilövető Gyurcsány-
rezsimnek. Ha csöpp lelkiismerete lenne, ilyen sötét múlttal már rég elásta volna magát, esetleg
bujdosna. Ám úgy tűnik, olyanja nincs. Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető
bírája, aki egyúttal a balliberális gittegyletként működő Országos Bírói Tanács szóvivője is egy
személyben, arról tájékoztatta a Guardian Observer olvasóit, hogy az Orbán-kormány „beleavatkozik
a bíróságok munkájába”. Tudniillik ő és bíró kollégái évek óta „külső és belső befolyásolási kísérletek”
tanúi – hangoztatta. Az iromány mindezt a Völner-üggyel próbálta aládúcolni. Ám ez a példa több
okból is harmatgyenge. Egyrészt hogyan hivatkozhatnak egy olyan, folyamatban lévő eljárásra,
amelyben még elsőfokú ítélet sem született, nemhogy jogerős? Ártatlanság vélelme – dereng valami?
Másrészt az ügy kipattanása után Völner Pál haladéktalanul lemondott, s a kormánynak eszébe sem
jutott mentegetni őt. (Nem úgy, mint a baloldalnak az éppen aktuális csibészeit, Cseh Katalintól
Czeglédy Csabáig.)”
És azért itt kibújik már a szög a zsákból. Mi is fáj ennek a „jónevű” Pilhálnak?! Hát az, hogy a
„liberális” sajtó szerint a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a feleségét, Kovács Helga Mariannt
úgy „választották” meg a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnökévé, hogy igazából
nem választották meg, mert kevesebb szavazatot kapott, mint a másik pályázó. És ezt, valamint azt,
hogy például a Völner ügyben már mindenkit előzetesbe dugtak, az egyetlen Völner Pál kivételével,
akit a többiekkel szemben ártatlannak kell vélelmezni. Ám ezt valakik – jelesül a liberális Guardian és
a benne megszólaló Vasvári bíró – politikai befolyásolásként értékelik.
És akkor most a pont is felkerült az i-re! Megfogadtam ugyan már régen magamban, hogy ennek az
illetőnek a nevét én le nem írom, a magyar nyelvet bemocskoló förmedvényeire én nem reagálok, de
most mégis kivételt kell tennem. Azt írják ugyanis a lapok, hogy Bayer Zsolt „kiadta a kilövési
engedélyt” Vasvári Csabára:
„Akkor »propagandisztikusan« kijelentem: Vasvári Csaba egy gazember, akinek semmi keresnivalója
nincs a bírói pulpituson. Takarítsák el onnan!” (Bádog – Bayer Zsolt Blogja. Kinek hol van a helye?)
Azért tessék ezt egy kicsit forgatni a fejben. Ebből ugyanis az következik, hogy Bayernél vannak a
kilövési engedélyek. Ha ő azt kiadja valakire, akkor az illetőnek annyi. Legyen az egy független bíró,
egy politikus, egy ügyvéd, vagy – bár manapság ez kizárt, hiszen mindegyik okosan paríroz – akár egy
ügyész is.
Felkérem Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy haladéktalanul lépjen fel az állampolgári jogok eme
nyílt lábbal tiprása ellen. Hiszen mostanában éppen ez az, ami miatt az általa oly igen védett
jogállamisági mechanizmust támadják, s amelynek védelmében az EU immár pénzügyi szankciókat is
fontolgat, ami előre vetíti az államcsőd sötét árnyait.
Azt tetszenek mondani, hogy Varga Judit ebben az ügyben nem fog megszólalni?! Tudom. Csak
vicceltem!