Posted by Heindl Péter
>Tegnap az EBESZ választási megfigyelői missziója közzétette angolul a Zárójelentését az április 3-i választásról. Még nincs magyar fordítása. A vezetői összefoglalóból összegyűjtöttem a kritikai megjegyzéseket. Nyersfordításban ezek az alábbiak:
>Tegnap az EBESZ választási megfigyelői missziója közzétette angolul a Zárójelentését az április 3-i választásról. Még nincs magyar fordítása. A vezetői összefoglalóból összegyűjtöttem a kritikai megjegyzéseket. Nyersfordításban ezek az alábbiak:
A választásnak és a népszavazásnak lerontotta a minőségét az egyenlő versenyfeltételek hiánya.
A kampányt a kormánykoalíció és a kormány közötti átfedés jellemezte.
Az átláthatóság hiánya és a kampányfinanszírozás elégtelen felügyelete további előnyökkel járt a kormánykoalíciónak.
A híradások torzítása és egyensúlyhiánya, valamint a főbb versenyzők közötti viták hiánya jelentősen korlátozta a szavazók lehetőségét arra, hogy tájékozottan hozzanak döntést.
Az a mód, ahogyan számos választási vitát a választási bizottságok és bíróságok kezeltek, nem biztosított hatékony jogorvoslatot.
A bevett nemzetközi jó gyakorlattal ellentétben a népszavazás jogi keretei nem garantálják az esélyegyenlőséget a kampányolás során. A választókat nem tájékoztatták objektíven és kiegyensúlyozottan sem a számukra felkínált választási lehetőségekről, sem azok kötelező erejéről.
A választás jogi kerete számos olyan hiányosságot és kulcsfontosságú rendelkezést tartalmaz, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi normáknak és kötelezettségeknek, aláásva annak hatékonyságát. Ez időnként jogbizonytalansághoz vezet, főleg a kampányszabályokat és az egyenlő versenyfeltételek kapcsolatos rendelkezéseket illetően.
A választásra vonatkozó törvények 2020-as módosítási tervezetei – a törvénnyel ellentétben – nem voltak nyilvánosan elérhetőek, és a törvényalkotási folyamatból hiányzott az érintettekkel való valódi konzultáció. A törvénymódosítás során sok korábbi ODIHR-ajánlásnak a nagy részét figyelmen kívül hagyták, ideértve a választójoggal , az adminisztratív erőforrásokkal való visszaélés megelőzésével, az állami és pártfunkciók összemosása miatti visszaélés megelőzésével, a média szabadságával, a kampányfinanszírozásával és a polgárok megfigyelésével kapcsolatot ajánlásokat.
A népszavazás jogi keretei nagyrészt nem megfelelőek. Nem biztosítanak egyenlő feltételeket a népszavazási kampányokhoz, és elmaradnak a nemzetközi bevált gyakorlatok szerinti kulcsfontosságú ajánlásoktól.
– Egy 2018-as törvénymódosítás a kormányt teljes kampányjoggal ruházza fel, ha ő a népszavazás kezdeményezője, ami ellentétes a nemzetközi jó gyakorlattal.
– A hatóságok nem kötelesek objektív tájékoztatást adni a választóknak a népszavazási kérdésekről, illetve a javaslattevők és ellenzők álláspontjáról, ami által megkérdőjeleződik a választók tájékozott választási képessége.
– Az egyidejű választási és népszavazási kampányok lebonyolítása jogi kétértelműségekhez vezetett, különösen a kampányszabályok tekintetében.
A választási jogszabályok 2020-as kulcsfontosságú módosítása jelentősen megnövelte azoknak az egyéni mandátumos jelölteknek a számát, akiket a pártoknak kell nevezniük ahhoz, hogy részt vehessenek az országos arányos versenyben, amit az ODIHR választási missziójának egyes tárgyalópartnerei a részvétel indokolatlan akadályának tekintettek.
A jogszabály a nemzetközi jó gyakorlattól eltérően legfeljebb 20 százalékos eltérést tesz lehetővé egyéni mandátumos választókerületenként a választópolgárok átlagos számától.
A nemzeti jogszabályok előírásai ellenére az Országgyűlés nem módosította a megállapított eltérési határt meghaladó választókerületek határait a 2018-as választások óta. A szavazók egyenlőtlen eloszlása a választókerületek között, akár 33 százalékos eltéréssel, megkérdőjelezi a szavazatok egyenlőségének elvét.
A választási adminisztráció nem élvezte minden választópolgár teljes bizalmát, különösen a magasabb szinten, mert aggályok merültek fel a kormányzó többség kinevezetteinek a testületekben való dominanciájával kapcsolatban.
A legtöbb választási bizottsági ülésen hiányzott a valódi mérlegelés, és csak az előterjesztett határozatokról szavaztak, különösen a pártok által delegált tagok csatlakozása előtt. Ez csökkentette a döntéshozatal kollegialitását és átláthatóságát.
A törvény a nemzetközi normákkal ellentétes értelmi fogyatékosságon alapuló választójog-korlátozásokat és családi állapoton alapuló különbségtételeket tartalmaz a választójogban.
Egy 2021. novemberi módosítás, amely újradefiniálta a lakóhelyet és enyhítette az anyakönyvezési követelményeket, gyengítette a választói regisztráció manipulációjával szembeni biztosítékokat.
A jelöltek kevesebb mint 20 százaléka volt nő, ami jelentősen korlátozza a nők alacsony nemzeti politikai képviseletének erősítésének lehetőségét Magyarországon.
Az egymandátumos választókerületi jelöltek támogató aláírásainak gyűjtésének folyamatát számos esetben megzavarta az aláírásokkal való csalás és egyes versenyzők személyes adatokkal való visszaélése. A választási adminisztráció e jogsértések orvoslására tett erőfeszítései nem voltak elégségesek, a panaszok többségét formai okok miatt utasította el.
A kampányt az egyenlő versenyfeltételek hiánya jellemezte, jellemzően a kormánykoalíció kampányüzenetei és a kormány tájékoztató kampányai közötti átfedés miatt. Ez előnyhöz juttatta a kormánykoalíciót, és elmosta a határt állam és párt között. Egy erősen negatív kampányban az Orosz Föderáció ukrajnai inváziója által kiváltott háború előtérbe került (…)
Az ODIHR választási missziójához olyan panaszok érkeztek, hogy főként a vidéki területeken az ellenzéki kampánytevékenységet hátráltatta a választókra – gyakran a helyi polgármesterek – gyakorolt nyomás, hogy ne vegyenek részt az ellenzék rendezvényein.
A kampányüzeneteket tartalmazó e-mailek és SMS-ek küldése miatt felmerült a vád, hogy a kormány, a kormánypárt és az Egységes Magyarországért ellenzéki koalíció visszaélt a választók személyes adataival.
A kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályok nagyjából változatlanok maradtak a 2018-as parlamenti választások óta, és a legutóbbi módosítások egyáltalán nem vették figyelembe az ODIHR és az Európa Tanács Korrupció Elleni Államcsoportja (GRECO) régóta fennálló ajánlásait.
A törvény nem írja elő a kampányadományok nyilvánosságra hozatalát, ami fenntartja a kampányfinanszírozás átláthatatlanságát, ellentétben a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és a jó gyakorlattal.
A külső szervezeteken keresztüli kiterjedt költekezés, amely nagyrészt a kormánypártnak kedvezett, hatástalanná tette a kiadási korlátokat. Jelentős összegeket költöttek Facebook-reklámokra. Az e célra költők élén a Fideszhez köthető harmadik felek álltak.
Az Állami Számvevőszék felhatalmazással rendelkezik a kampányfinanszírozás felügyeletére, és jogosult a hozzá benyújtott információk ellenőrzésére, de nincs vizsgálati képessége a tényleges kampányköltések megállapítására.
A népszavazási kampányokhoz nem biztosítanak közvetlen állami támogatást, és nincs népszavazási kiadási korlát, ami tovább gyengíti az egyenlő versenyfeltételek biztosítékait.
Összességében a jogszabályi hiányosságok és a szabályozási keret korlátozott betartatása negatívan befolyásolta a kampányfinanszírozás átláthatóságát és elszámoltathatóságát.
Az ODIHR választási missziója megfigyelt romákat megbélyegző negatív kampányretorikát.
Országos szinten csak néhány független média működik.
A reklámpiacot a kormány és az állami vállalatok uralják.
A kiterjedt kormányzati reklámkampányok és elfogult híradások a nyilvánosságban és számos magánmédiában átfogó kampányplatformot jelentettek a kormánypárt számára. Más pártok számára a médiában való kampánylehetőségeket jelentősen korlátozta, hogy csak néhány médiában szűkösen jutott ingyenes műsoridő, valamint a fizetett politikai reklámozás alkotmányos tilalma, amely minden pártra érvényes.
A médiában a pártatlan tájékoztatás hiánya a fő versenyzőkről, a viták hiánya a fő választási versenytársak között, valamint a független média korlátozott hozzáférése a nyilvános információkhoz, továbbá az országos és önkormányzati tevékenységhez jelentősen korlátozta a választók képességét abban, hogy tájékozottan választhassanak.
A közelmúltban született módosítás, amely korlátozza a választási bizottsági határozatok megfellebbezésének jogát, indokolatlanul korlátozza a hatékony jogorvoslathoz való jogot.
A Nemzeti Választási Bizottság néhány érdemi panaszelutasítása nélkülözte a szükséges vizsgálatot vagy a megalapozott indoklást.
Az esetek többségében a jogorvoslati kérelmeket elbíráló szervek nem nyújtottak hatékony jogorvoslatot az erre vonatkozó, EBESZ-nek tett kötelezettségvállalások ellenére.
A törvény az EBESZ-nek tett kötelezettségvállalások és a nemzetközi normák ellenére és az ODIHR többszöri ajánlásait mellőzve nem teszi lehetővé, hogy állampolgári megfigyelők megfigyeljék a választási folyamatot.
A szavazás során a titkosság gyakran veszélybe került. Gyakran volt megfigyelhető a túlzsúfoltság és a csoportos szavazás.
A külföldön történő szavazás eltérő módjai megkérdőjelezték az egyenlő választójog elvét.
A külföldi postai szavazási eljárások nem tartalmaznak megfelelő biztosítékokat a folyamat integritásának és megbízhatóságának biztosítására.
Ez a jelentés számos ajánlást tartalmaz a magyarországi választások EBESZ-vállalásaihoz, valamint a demokratikus választásokra vonatkozó egyéb nemzetközi kötelezettségekhez és normákhoz való közelítésére irányuló erőfeszítések támogatására. A kiemelt ajánlások a jogi keretekre, az állam és a kormánypárt szétválasztására és az állami forrásokkal való visszaélésre, a választói regisztrációra, a kampányfinanszírozásra, a választási viták elbírálására, a médiára, a választási megfigyelésre, a választókerületi határok lehatárolására vonatkoznak.
Címkép: EBESZ megfigyelők