Erdély hangja

Posted by
Parászka Boróka
>A tusványosi beszédre adott erdélyi magyar – RMDSZ-es – reakciók arra mindenképpen jók voltak, hogy jelezzék: milyen intellektuális elsivatagosodás, leépülés van Erdélyben.
És most nem elsősorban arra gondolok, hogy Kelemen Hunor hogy próbált meg taktikázni, milyen leegyszerűsítő és kínos nyilatkozatot adott (szavait aztán visszhangozta a nomenklatúra.) Többszöri felszólítás után, több napos késéssel úgy nyilatkozott, hogy egyrészt Oroszország-kritikusnak, másrész Orbán pártinak tűnjön. Egyre kínosabb helyzetben van a magyar érdekképviselet, ennyi vált egyértelművé a szavaiból. Közeleg az idő, amikor döntenie kell a szervezetnek, Romániában akar kormányon lenni, vagy Magyarországon akar kormányzati támogatást.
Arra gondolok, hogy a rendszerváltás idején Erdélyben erős hangú, rendkívül felkészült emberek folytattak párbeszédet a közéletről – és ez a dialógus mára teljesen eltűnt. Domokos Géza, Gyimesi Éva, Sütő András, ha kellett Szilágyi Júlia, Egyed Péter, Hadházy Zsuzsa, Szilágyi N. Sándor, Bányai Péter – most csak azokat sorolom, akikre én, kamaszként kiemelten figyeltem, akik a kamasz figyelmemet is meg tudták ragadni.
Mára ezek a hangok elnémultak. A többség meghalt, vannak, akik tragikusan korán mentek el. Akik élnek: azok marginalizálódtak. Nem mintha ne hallatnák a hangjukat (Szilágyi N. Sándor, Bányai Péter például), mondják a magukét a politikai eszközökkel felszámolt erdélyi magyar sajtó híján inkább csak a közösségi médiában. (Ismerős helyzet, igaz ez a sajtós légüres tér a teljes magyar nyelvterületre). De hiába beszélnek, rájuk az RMDSZ politikusai rég nem reagálnak, rég nem figyelnek. Pedig az RMDSZ egésze úgy jött létre, hogy kerete legyen a hasonló dialógusoknak, támogasson minden erdélyi magyar véleményt, kezdeményezést a pluralitás jegyében.
Kelemen Hunor is ebben a szellemi holdudvarban nőtt politikussá. Költőként, szerzőként indult – egészen bíztató módon. Fanyar humorú, nagyon sok mindenre rákérdező szerzőként. Végülis ez volt a nyolcvanas-kilencvenes évek erdélyi magyar kultúra: irónia, játék, a hatalmi önkény leépítése, megkérdőjelezése. Kelemen is ebben a légkörben indult, hosszú és tanulságos történet, hogyan vált az önkény feltétel nélküli, taktikus kiszolgálójává.
Eljátszottam a gondolattal, vajon hogyan reagált volna az önkény tusványosi megnyilatkozására az Egy lócsíszár virágvasárnapjának szerzője, Sütő András? A Gyöngy és homok, a Honvágy a hazában, a Szem a láncban szerzője – Gyimesi Éva? A Caligula helytartójának írója – Székely János? Milyen arcot vágott volna Kelemen Hunor habogására Domokos Géza, amikor az RMDSZ elnöke azzal keni el Orbán szavait, hogy kiragadták a kontextusból azokat. Ja, hogy nem a biológiai hanem kulturális keveredést utasítja el a magyar miniszterelnök? Domokos Géza egész életműve a kulturális „keveredésről” szól. A Kriterion könyvkiadó – összesen 21 milliós példányszám! – egész működését erre, a „keveredésre” építette fel. Vajon van-e Kelemen Hunornak otthon még a Horizont sorozatból, amely máig az egyik legkiválóbb magyar műfordítás sorozat, csupa kulturális keveredés meg világirodalmi klasszikus.
Nézegetem a könyveket itt magam körül. Erdélyi magyar szerzők tucatjai, évtizedekre visszamenőleg. Keresem azt az egy erdélyi magyar szerzőt, azt az egyet, akivel esetleg elfogadhatóvá lehetne tenni ezt a faji keveredésről és politikai önkényről szóló tusványosi beszédet. De akármerre nézek, nincs egy sem, aki bár morzsányi szellemi muníciót adott volna ehhez. Akire hivatkozni lehetne, bár érintőlegesen. Sőt!
Egyébről sem szól az erdélyi magyar irodalom és kultúra, az elmúlt évtizedekben, mint a kulturális egymás felé fordulásról. Akkor is az egymás felé fordulásról szól, amikor a szerzők egyébként az erdélyi magyar kultúra megmaradásáért írnak, dolgoznak. Akkor is mindig, minden az olyan egyneműsítő hatalom ellen szól, amelyben most élünk, s amelyet most az RMDSZ vezérkara, félresöpörve minden szellemi hagyományt támogat.
Nem véletlenül! Ezek a szerzők tanultak: a királyi Románia cenzúrájából, elnyomásából, a Gheorghiu Dej majd a Ceausescu rezsim elnyomásából, nacionalizmusából, asszimilációjából, az erős (román) nemzetállam asszimilációjából. Tanultak és ellenálltak neki.

Egészen biztos vagyok benne, hogy Domokos Géza, Sütő András, Székely János, Gyimesi Éva könyvei, az erdélyi magyar kultúra és irodalom teljes könyvtára ott van Kelemen Hunor közelében. És abban is biztos vagyok, hogy ha felemeli a szemét az íróasztal mögül, és végignéz a köteteken nagyon rosszul érzi magát. Azon se lepődnék meg, ha nagyon nagyon szégyellné azt, amit az elmúlt napokban kimondott, és azt is, amit nem mondott ki, pedig kellett volna.

Címkép: Sütő András sírja