Magyar Bálint: Kard

Posted by

>Az Egyesült Államok Szenátusa tegnap elfogadott egy nem kötelező érvényű javaslatot, ami felszólítja az amerikai kormányt, hogy vegye fel Oroszországot a terrorizmust támogató országok listájára. A tervezet benyújtásában republikánus és demokrata képviselők egyaránt reszt vettek. Hasonló intézkedésre készül a képviselőház is, ahol Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke már régóta szorgalmazza a döntés meghozatalát. A demokrata képviselő másfél hete szólította fel Anthony Blinkent, tegyék meg ezt a lépést, ellenkező esetben számíthat a képviselőház ez irányú jelzésére. Az intézkedés beiktatása ugyanis kormányhivatal jogköre, a szenátus és a képviselőház felszólítása azonban komoly politikai nyomást jelent.

Az elmúlt évtizedekben több állam is felkerült erre a listára, de jelenleg Kuba, Irán, Szíria és Észak-Korea szerepel rajta. Melléjük kerülhet fel ötödikként Oroszország. A döntés nem csak jelképes jelentőséggel bír, hanem súlyos szankciók járnak vele. Az adott államot kitiltja a fegyverkereskedelemből, a katonai felhasználására is alkalmas (kettős felhasználású) eszközök és szolgáltatások csak a Kongresszus jóváhagyásával kerülhetnek szállításra, megtiltja a gazdasági segítségnyújtást, de a legsúlyosabbak a pénzügyi, jogi és kereskedelmi szigorítások. Ezek gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy egy vállalat a listán lévő országokkal üzleteljen, vagy azokban helyi leányvállalatokat működtessenek. Persze ha nem akarnak kiszorulni az Egyesült Államok és ezzel áttételesen a nyugati világba tartozó országok piacáról.

Mivel az orosz GDP és ezzel a piac nem sokkal nagyobb mint a spanyol, vagy a floridai, a választás nem igazán okozna fejtörést a cégek többsége számára. Oroszországot a háború kitörése óta 1200-nál is több cég hagyta el, ez a döntés pedig valóságos exodust váltana ki és munkahelyek százezrei szűnnének meg.

A Szenátus által elfogadott indítvány nem csak az ukrajnai eseményekre, hanem Oroszország korábbi cselekményeire is hivatkozik például Csecsenföldön, Grúziában és Szíriában. A közelmúlt terrorizmusnak minősülő eseményeit nem csak a bucsai mészárlás és az ukrán városok civil lakosságának szisztematikus támadása jelentik, hanem a napokban az oroszok mintha direkt rá is erősítenének a képre.

Nagy vihart kavart egy tegnap felbukkant felvétel, melyen azonosított orosz katonák egy ukrán hadifoglyot kasztrálnak, lelövik, majd a holttestet a lábaira erősített kötélnél fogva vonszolnak körbe. Az eset nemcsak ellenkezik minden jogi, emberi és civilizációs megfontolással, hanem egyenesen a bestiális barbarizmus bemutatása – az orosz börtönökben toborzott alakulatok pedig még csak ezután érkeznek… Mára virradóra az oroszok szétbombáztak egy hadifogoly tábort is, ahol az Azovstal védőit tartották elzárva, ötvennél is több áldozatot szedve. Az olasz hírszerzés szintén ma közölte, hogy a Wagner csoport összefüggésbe hozható a Líbiából Európába tartó illegális migrációs útvonalak szervezésével és az illegális bevándorlók számának növekedésével a háború kitörése óta.

Ukrajna támogatásában egyébként is felgyorsulni látszódnak az események. Az amerikai képviselőháznak tegnapelőtt tartottak egy tájékoztatást a háborús helyzetről, miután mind a republikánusok, mind a demokraták támogatták a 300 kilométer hatótávolságú ATACMS rakétarendszerek átadását Ukrajnának. Ezeket az ukránok már hónapok óta kérik, mivel a segítségükkel újabb csapást mérhetnének a GMLRS rakéták által megtépázott orosz logisztikai rendszerre. A helyzet eszkalálódásától tartva azonban az amerikai kormányzat eddig megtagadta ezeknek a szállítását. Az európai támogatásokban is történik változás, a gázcsapok ismételt letekerése után Németország 100 darab PzH 2000 önjáró löveg eladását engedélyezte, ma pedig 15 hídvető harcjármű átadásáról döntöttek. A héten megérkeztek az első Gepard légvédelmi rendszerek és a MARS II rakétatüzérségi eszközök is. Észak-Macedónia ma jelentette be, hogy 31 T-72-est ad át, a V3-ak pedig megállapodtak Szlovákia légterének védelméről, cseh és lengyel gépek segítségével, így a szlovákok a MiG-29-eseiket adhatják tovább.

Az Ukrajnának nyújtandó támogatások fokozódásában több tényező is szerepet játszhat. A legfontosabb talán az, hogy a szeverodonyecki zseb bezárása óta eltelt közel egy hónapban az oroszok alig tudtak haladást elérni. Donbaszban a támadóerejük láthatóan kifulladt, Herszonban pedig egyre nehezebbé válik az utánpótlási útvonalaik biztosítása és már heteken belül is komoly ellátási problémáik lehetnek a Dnyeper és az Inulec folyó hídjainak megrongálása után.

Putyin lehetőségei egyébként is fogynak. A múlt héten megállapodás született az ukrán gabonaszállítások újraindításáról, amit persze szórványos rakétázással az oroszok azóta is nehezítenek, de a hírek szerint a hétvégén megindulhatnak az első hajók Odesszából. A Kreml az élelmiszer vonalat már nem erőltethette tovább, mert azzal már olyan országok érdekeit is sértette, akiket nem akarnak magukra haragítani (egy hete írtunk a témáról részletesen). A megállapodás végleges megszegése szintén komoly következményekkel járhat az oroszok számára. Azzal lényegében hülyét csinálnának a felek közti közvetítésben résztvevő Erdoganból, aki erre válaszul esetleg hirtelen felindulásból bevonulna Szíriába. Itt egyébként is pattanásig feszült a helyzet az egymást szórványosan lövöldöző török szatellit alakulatok és az oroszok támogatását bíró aszadista kormányerők között.

Kifulladni látszik Putyin legnagyobb ütőkártyája, az európai gázellátás manipulációja is. Az EU elfogadta a közös gázcsökkentési direktívát, de az országok jelentős része egyébként is közölte, hogy köszi ők jól vannak akár enélkül is. Németország láthatóan beletörődött akár a teljes leállásba is, a kormány hetek óta hangoztatja ennek lehetőségét és egyre másra jelennek meg a sajtóban a különböző energia takarékossági intézkedések is nem csak állami, de akár városi szinten is. Szokás emlegetni az orosz nép nagyfokú tűrőképességét, amivel szemben most a másik közhely, a németek legendás fukarsága és spórolási hajlama áll.

Az orosz költségvetés azonban már most deficites, mivel a háború és az ezzel járó szociális transzferek és a gazdaságot életben tartó támogatások egyre nagyobb terhet jelentenek. Az orosz állam bevételei főként devizában keletkeznek, a kiadásai viszont rubelben. A mesterségesen erősen tartott rubel egyre szűkülő rubel bevételeket jelentett, így a jegybank az elmúlt napokban már gyengíteni kényszerült az orosz pénzt a folyamat pedig csak fokozódni fog. Az orosz gazdaság már így is súlyos károkat szenvedett. Az autógyártás és a légiszállítás lényegében összeomlott, a különféle iparcikkek gyártási volumene átlagosan a felére esett. A gázszállítások további csökkentése pedig azzal fenyeget, hogy egész egyszerűen le kell állítani a szibériai mezők jelentős részét, ami családok tízezreinek az egzisztenciáját tenné tönkre egyik napról a másikra.

A putyinista közvélemény népszerű érve, hogy Európa csak szívjon, az oroszok meg majd eladják a gázt Indiának és Kínának. Az igazság ezzel szemben az, hogy az Európát ellátó gázmezők nincsenek kapcsolatban az egyetlen meglévő Kínába tartó vezetékkel, az LNG infrastruktúra pedig minimális. Ha Putyin leállítja az európai szállításokat, azzal halálra ítéli a szibériai gázipar nagy részét.

Ezzel szemben a német állam az utóbbi években még akkor is pozitív költségvetést vitt, amikor negatívok voltak az euró kamatok, így szükség esetén hatalmas mennyiségű forrást tudnak felszabadítani a bajba kerülő vállalatok megsegítésére, szociális támogatásokra, technológiaváltásra, vagy amire szükséges.

Az orosz propaganda az utóbbi hetekben nem véletlenül csinált akkora zajt, amivel megpróbáltak pánikot kelteni Európában, mivel egyre jobban fogy körülöttük a levegő. Hiába mondják az orosz érdekeket kiszolgáló, vagy a vak ló bátorságával bíró európai politikusok, hogy a háborút a jelenlegi stratégiával nem lehet megnyerni, a helyzet ezzel éppen ellentétes irányú.

Komoly csapás lenne, ha Oroszország végül a terrorizmust támogató országok közé kerülne, azonban a Biden adminisztrációnak még van egy befejezetlen szimbolikus ügye, amit valószínűleg megpróbálnak rendezni, mielőtt ezt meglépik. Anthony Blinken a napokban fog tárgyalni Szergej Lavrovval, az Oroszországban fogvatartott két amerikai állampolgár Brittney Griner és Paul Whelan szabadon engedésének ügyében. A hírek szerint az amerikaiak Viktor Bout az orosz fegyverkereskedőt adnák értük cserébe.

Ezt a megállapodást valószínűleg lehetetlenné tenné az oroszok listára kerülése, ugyanakkor az is valószínűnek tűnik, hogy éppen emiatt el fogják utasítani a fogolycserét. Ez jelenleg súlyos dilemmát jelenthet Bidenék számára, azonban a politikai nyomás és a diplomáciai helyzet abba az irányba mutat, hogy a nyugati világ kijelentse:

Oroszország egy terrorista állam.

A szerző Facebook-bejegyzése 2022. július 29-én

%d bloggers like this: