Tusványoson már a taps sem a régi

Posted by

 

A „kevert fajú” Európa elleni fellépés volt a legerősebb kifejezés az idei, amúgy meglepően unalmas és demotiváló tusnádfürdői Orbán-beszédből. Lett is visszhangja, pedig a most “náci beszédnek” minősített gondolatok sem újak a miniszterelnöktől, időről-időre előveszi és leporolja azokat, igaz, ennyire egyértelműen még nem fogalmazott. A beszéd újdonsága volt viszont, hogy Orbán szerint 2030-ra már nem utolérni akarjuk az addigra amúgy is válságba kerülő Nyugatot, hanem inkább arra „gyúrunk”, hogy „bevasaljuk”, amivel a világ tartozik nekünk – akármi is az.

Az ellenzéki politikusok közül talán Gyurcsány Ferenc volt az első, aki kimondta, mit gondolnak sokan a miniszterelnök beszédéről. A DK elnöke szerint Orbán „náci szövege kiír bennünket a becsületes népek világából”. A független Hadházy Ákos is hasonló véleményen van, mondván: „2022-ben fajelméletről beszélni: ocsmány, undorító, megengedhetetlen!”, Cseh Katalin, a Momentum alelnöke rasszista kirohanásról írt, Ujhelyi István, az MSZP–Párbeszéd EP-képviselője pedig arról, hogy elutasítja a fajelméleteket, legyen az akár hatalmi-taktikai vagy egyszerű, elmebeteg náci szöveg.

Nem hagyta szó nélkül Orbán szavait a „kevert fajokról” Frölich Róbert országos főrabbi sem, szíves figyelmébe ajánlva, hogy „Egyetlen faj él e földön: Homo Sapiens Sapiens. Ez a faj egy és oszthatatlan”.

Korábban, amikor Orbán nem fajok, hanem népek keveredéséről beszélt, kijelentéseit egyes elemzők félreérthetőnek, sőt szándékosan „félreértésre szántnak”, tudatosan áthallásosra sikerültnek értékelték. Néhány éve, 2018-ban a mostanihoz hasonlóan heves reakciókat váltott ki, amikor Orbán az európai kereszténység védelmezőjeként tetszelegve egy, az „alufóliasisakos körökben” népszerű összeesküvés-elméletet visszhangozott a kontinens állítólagos tervszerű lakosságcseréjéről, mindezt megfejelve az e körökben a „zsidó világösszeesküvők” szimbólumaként tekintett Soros György felemlegetésével, így:

„Nyílt sisakkal kell harcolni Soros Györggyel és az ő hadseregével szemben, ki kell mondani, ők bevándorlást akarnak, az ideológiai motivációjuk pedig egy multikulturális Európa, nem szeretik ugyanis a keresztény Európa hagyományait, és azt gondolják, ha összekevernek bennünket egy más néppel, akkor Európa élhetőbb lesz (…) mi nem akarunk összekeveredni másokkal (…) jók vagyunk úgy, ahogy vagyunk”.

Ugyanerről beszélt még korábban egy más alkalommal is a miniszterelnök. 2017-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén vette elő a témától és alkalomtól teljesen független okfejtést: tartalmilag itt is a kevert fajokról beszélt, csak akkor éppen „etnikai homogenitásként” kerülgette a témát. Pontosabban nem is kerülgette, hanem nyíltan kimondta, még meg is jegyezte, hogy az ilyesmi emlegetése néhány éve még elfogadhatatlan lett volna, de ma már nem az. Erről a változásról a stábja azonban nem tudhatott, mert erősre sikerült kijelentését előbb letagadták, majd megpróbálták meghamisítani. Ezt mondta akkor:

„Az etnikai homogenitást meg kell őrizni. (…) Ezelőtt néhány évvel kivégzés járt az ilyen mondatokért, de ma már lehet ilyeneket mondani, mert az élet igazolta, hogy a túl nagy keveredés bajjal jár. Úgyhogy természetesen mi, magyarok etnikailag heterogének vagyunk abban az értelemben, hogy európai nemzet vagyunk. Tehát egyfajta etnikai homogenitás, egy civilizáción belül vagyunk.”

Orbán gondolatai a „kevert fajokról” részei voltak a Nyugat hanyatlásáról most is kifejtett elméletének, a hvg.hu ezeket is felidézi. Például :

  • a nyugati civilizációnak az ereje, a teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége fogyóban
  • a Nyugat a saját értékeit akarja terjeszteni, amit a többiek megalázónak éreznek, amit mi megértünk, időnként még mi is annak érezzük.

Mindezek végén Orbán Viktor azzal rukkolt elő, hogy szerinte 2030-ra a Nyugat elsorvad és a helyére lépnek az újak, köztük Magyarország is, de egyáltalán nem tudta, vagy nem akarta ennél pontosabban megfogalmazni, mely országokra is gondolt.

Az Orbáni retorika azonban nem tudta eltakarni azt a bizonytalanságot, ami a háború, a gazdasági recesszió miatt kialakult mára, s miközben két szövetségesünket, az EU-t és az USA-t szoksása szeint ostorozta, Oroszország szerepét igyekezett tisztára mosni. A közönség két okból is csalódhatott, részint mert nem kapott bíztató jövőképet a már a pénztárcáját is érintő válság megoldásáról, másrészt a rétor érezhető magánya miatt, hiszen miközben a Nyugat hanyatlásáról beszélt, ő maga egy szövetségesek nélkül maradt, a nagypolitikában egyre kevésbé meghatározó politikus képét mutatta.

A hvg.hu ezt így összegzi:

Ez a bizonytalan, ám kétségkívül ambiciózus jövőkép azonban nem egészen az volt, amire a rendezvény hallgatósága várt – három év kihagyás – után Orbántól. A beszéd fogadtatásából is le lehetett mérni ezt: Tusványoson már a taps sem a régi.