Hőhullám és romantika

Posted by

Mörk Leonóra: Asszonyom, édes úrnőm

Tóth Zsuzsanna |

Amint a könyv címét megláttam, édes madrigál-dallam jutott eszembe, igen, Lassus híres – egy időben mindenki által ismert – Zsoldos szerenádjának hangjai szólaltak meg a fülemben (komoly ideig tartó dallamtapadást okozva). Nosztalgikus hangulatban fogtam hozzá a tetszetős küllemű kötet olvasásához, ám viszonylag hamar fékeztem – nem éppen erre számítottam. De becsülettel végigolvastam Mörk Leonóra könyvét és a végére enyhült a szigorom az Asszonyom, édes úrnőm iránt. Miért történt ez így?

Valószínű, hogy kezdetben túlságosan leegyszerűsítettnek találtam az író stílusát – ez később némiképp dúsabbá vált. A mese viszont jó, láttató történet. Filmvászonra való – talán ezért is éreztem, hogy forgatókönyvvel találkoztam. Gondos felkészülés lehetett a háttérben, a szerző kétségtelenül tanulmányozta a kort, a könyv lapjain remek arcok és helyzetek, jó összefüggések, változatos érzelmek jelennek meg – mondhatni, „színes-szagos”. Így aztán pozíciót váltottam: egy idő után „vetítettem magamnak” a jól nézhető, habár kissé szokványos, romantikus filmet. Persze egy-két fordulatnál örültem volna, ha nem látom előre, ha nem ennyire kiszámítható a dramaturgia. (De lehet, hogy túl sok hasonló felépítésű művet láttam-olvastam.) A szerző megtette a dolgát: fordulatos, vonzó cselekményt ír, színesen peregnek a képek, van kiért és miért izgulni… Váltogatva alkalmaz szűkebb látószöget és olykor nagytotált (hogy a filmnél maradjunk).

Mörk Leonóra főhőse, Johanna, rendkívül szimpatikus, érzékeny jelenség. Emberként, nőként egyaránt nyitott, tudásvággyal megáldott teremtés. Ez a regény történéseinek korában meglehetős ritkaság. Maga a jelzett idő, az 1600-as évek eleje is kellőképpen távoli, tehát érdekes, és még ma is általában meglehetősen keveset tudunk a gyönyörű fiú-hangúnak maradt énekesekről, ahogyan a fenyegetően hangzó elnevezésű betegségről, a szifiliszről is. Mindkettő érdeklődésre tarthat tehát számot.

A regény bővelkedik érzelmekben és persze fordulatokból, fondorlatokból sincs hiány. Abban a korban nagyon is kínálkozó megoldás az orvoslásban használatos gyógynövények ismerete („boszorkányos” és hatékony). Ez hangsúlyos szerepet kap – és mondhatom, Mörk ügyesen használja a Melius Juhász Péter méltán elhíresült Herbáriumából vett idézeteket.

Mégis, marad a kellemetlen hiányérzet, a „többet vártam” érzése. De vajon számon kérhetem-e egy szövegtől az én irodalmi elvárásaimat? Ha valóban filmet készítenének belőle, akkor is kellene néhány jó színész, hogy élettel töltse meg a felvázolt karaktereket, pár jó látványtervező, hogy kellően hangulatos legyen a környezet, egy jó dramaturg, hogy a párbeszédek elevenné váljanak – és persze jó sok zene (főleg a kötelezően megidézendő áriák és madrigálok), ami segítené, hogy teljesebb élményhez jussunk. Szívesen megnézném.

Sokan olvassák elragadtatással a szerző regényeit – és úgy vélem, az új olvasók között is talál majd lelkes követőkre. Kérem őket, írják a hőség rovására, amiért nem osztozom velük a rajongásban. Pedig jó lett volna megfeledkezni a külső körülményekről, egész bizonyosan.

Mörk Leonóra

Mörk Leonóra: Asszonyom, édes úrnőm
Jaffa Kiadó, Budapest, 2022
320 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3199 Ft,
ISBN 978 963 475 5791

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Az 1600-as évek elején Prága az aranycsinálás lázában ég. A várban, ahol ugyanúgy a bölcsek kövét keresi a babonás császár, mint a sok alkimista, varázsló és szerencsevadász, tömlöce mélyén gyermeket szül egy boszorkánysággal vádolt fiatal nő. Mire a börtönőrei észbe kapnának, ő maga meghal, az újszülöttnek pedig nyoma vész.
Mindeközben a vallásháború felé sodródó Európa népeit az Újvilágból érkezett járvány tizedeli. Csodatevőnek hitt déltengeri ellenszerével, a guajakfával Augsburg dúsgazdag polgárai, a Fuggerek kereskednek. Az élet fájaként emlegetett szer nyomában jut el a sváb városba a fiatal Johanna is, aki lány lévén ugyan nem követheti orvos édesapját annak hivatásában, a gyógyfüvekről azonban mindenkinél többet tud. Azt reméli, a titokzatos növény segítségével megmentheti annak a fiúnak az életét, akit a világon a legjobban szeret.
Az élete azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megismerkedik az itáliai énekessel, Niccolóval. Az angyalarcú fiú egy új műfaj, az opera csillaga, hercegi udvarokban dolgozik, a legnagyobb zeneszerzők írnak darabokat neki, megnyerő külseje és magával ragadó hangja miatt nők és férfiak egyaránt rajonganak érte. Ő azonban a hírnévért nagy árat fizetett, most pedig menekülni kényszerül egy befolyásos nagyúr elől, aki megszokta, hogy a kívánsága parancs.
Johanna és Niccoló körül ott kavarog a változások korának tarka forgataga, kalandor királyokkal és boszorkányüldöző főpapokkal, zsoldosokkal és kurtizánokkal, felejthetetlen farsangi mulatságokkal és olyan csodálatos zenével, amilyet korábban nem hallott emberi fül. Nekik azonban arra a kérdésre kell választ találniuk, jár-e szabályos szerelem két szabálytalan embernek. Egyáltalán, létezik-e szabályos szerelem?

A KULTÚRAKIRAKAT
%d bloggers like this: