Mondd meg, kire szavazol, megmondom, mit gondolsz Amerikáról

Posted by
Political Capital
>Az Egyesült Államok Magyarország egyik legfontosabb szövetségese, nemcsak katonai, hanem gazdasági értelemben is. A magyar Nemzeti Biztonsági Stratégia egyértelműen fogalmaz erről a kapcsolatról: Magyarország alapvető érdeke a magas szintű védelmi és gazdasági együttműködés fenntartása.

Mindeközben az Egyesült Államok társadalmi megítélése Magyarországon a legjobb indulattal sem nevezhető egységesen pozitívnak. A Medián felmérései azt állapították meg, hogy a magyarok egyre kisebb arányban választanák Washingtont Moszkvával szemben (2015-ben 53%, ma már csak 45%), pedig az Amerikával közös szövetséget önként választotta Magyarország, míg Oroszország korábban megszállóként kényszerítette hazánkra az akaratát.

A Political Capital frissen megjelent tanulmánya szerint ennek az ellentmondásnak a megértése szempontjából döntő jelentősége van annak a tényezőnek, hogy a magyarok elsősorban pártpolitikai alapon értékelik az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát. Magas rangú magyar kormányhivatalnokok a közelmúltban Facebook-bejegyzésekben és nyilvános megszólalásokban támogatták a Republikánus Pártot. Mivel az ellenzéki pártok egyértelművé tették, hogy a jelenlegi demokrata adminisztrációt érzik magukhoz közelebb, nem meglepő, hogy a Fidesz-szavazók döntő többsége Oroszország, az ellenzékiek nagy része Amerika mellett tenné le a voksát.

A politikai diskurzusban kevés szerep jut a pártpolitikától független amerikai-magyar gazdasági és védelmi kapcsolatoknak. A kormány és az ellenzék közötti törésvonal nem hagy teret az Amerikával kapcsolatos közös nemzeti érdekek tudatosításának.

A magyar közvélemény Egyesült Államokhoz való viszonyát meghatározza az a jelenség is, amit a Political Capital által elvégzett médiaelemzés tárt fel. A 2021. május 31. és 2022. május 31. között publikált cikkek leginkább Oroszország kontextusában írtak az Egyesült Államokról. Az, hogy az USA ilyen mértékig Oroszország ellenpólusaként jelenik meg a magyar médiában, a magyarországi Kreml-barát olvasóközönség Amerikával szembeni ellenérzéseit erősíti.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatos cikkek többsége negatív hangvételűnek tűnhet, de az összkép nem ilyen egyértelmű. A kormányzati irányítású média kritikusan áll a jelenlegi demokrata adminisztrációhoz, különösen Biden elnökhöz, de kedvező fényben tüntet fel olyan jobboldali politikai szereplőket, mint Donald Trump vagy Tucker Carlson. Az Egyesült Államokat érintő dezinformációs narratívák fő forrása hosszú ideig a szürkezónás portálok, illetve a korábban jelentéktelen „alternatív” Kreml-párti portálok voltak – mára viszont az általuk terjesztett anyagok átáramlottak a mainstream kormánypárti médiafelületekre.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború kapcsán a főáramú sajtóban is megjelentek az Egyesült Államokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek, és gyorsan népszerűvé váltak az arra fogékony közönség körében. Ennek részben az az oka, hogy látogatottabbá váltak egyes Kreml-barát „alternatív” portálok, de a főáramú médiumok hasábjain is egyre gyakrabban jelennek meg olyan elméletek, miszerint Washington okolható a háború kirobbanásáért.

Az Egyesült Államok gyakori szereplője a Facebook-kommentek között inautentikusan (nem organikusan; ami olyan kommenteket takar, melyek bemásolva legalább százszor megjelentek a mintánkban) terjesztett dezinformációs narratíváknak is. Ezek azzal vádolják Washingtont, hogy nem törődik az Ukrajnában élő kisebbségekkel, NATO-bázist akart építeni a Krímben vagy biológiai laborokat üzemeltet az ország területén. Ezeknek a főáramú felületek alatt megjelenő kommenteknek az a funkciója, hogy olyan célcsoportokhoz is eljuttassa a dezinformációs narratívákat, amelyek amúgy nem találkoznának velük.

Mindezzel együtt a magyarok bizonyosan nem támogatnák, hogy Magyarország teljesen hátat fordítson Amerikának, már csak azért sem, mert egy esetleges támadás esetén számítanak annak védelmére. Az Amerikáról alkotott kép javításához szükség volna a magyar politikai elit konszenzusára, mivel ez lehetőséget teremtene arra, hogy a lakosság egy része ne csupán pártpolitikai összefüggésben halljon hazánk legerősebb szövetségeséről.

 

Ezt a projektet az Egyesült Államok Külügyminisztériuma támogatta. A jelen közleményben olvasható vélemények, következtetések a szerzőké és nem feltétlenül tükrözik az Egyesült Államok Külügyminisztériumának véleményét.

 

A teljes tanulmány itt érhető el (pdf, 1,41MB).