Lesz-e vármegyei sajtó?

Posted by
 Zöldi László
>A hét eseménye, hogy a parlamenti többség Csipkerózsika-álmából életre keltette a történelmi ódonságú vármegyét. A jelenséget kivesézték a közösségi nyilvánosságban. Ha nem volna olyan mozzanata, mely érinti szűkebb érdeklődési körömet, akkor nagy ívben kerülném. Kérdés azonban, hogy a vármegyésítés hoz-e majd változást a megyei sajtóban. Könnyű változtatni, elvégre a megyei lapok egy kézben vannak, egy kormány közeli nonprofit alapítvány, a KESMA működteti őket.

Kissé kilóg közülük a salgótarjáni napilap, amely bizonyos értelemben családi vállalkozás, bár külsejében és tartalmában zökkenőmentesen alkalmazkodik a megyei sajtót gondozó fővárosi cég, a Mediaworks vonalvezetéséhez. Egyébként a Nógrád Megyei Hírlap épp úgy a közvetlenül érintett szerkesztőségek csoportjába tartozik, mint a békéscsabai Békés Megyei Hírlap, a székesfehérvári Fejér Megyei Hírlap és az egri Heves Megyei Hírlap. Nem lepődnék meg, ha javában készítenék elő azt a fránya névváltoztatást, a Vár toldást az immár kis kezdőbetűs megyei elé.

Látszólag szerencsésebb helyzetben vannak ama újságok, amelyek annak idején tájegységi alapon választottak nevet. A debreceni Hajdú-bihari Naplót, a kaposvári Somogyi Hírlapot, a szekszárdi Tolnai Népújságot, a szombathelyi Vas Népét és a zalaegerszegi Zalai Hírlapot körülményesebb a Vármegyei jelzővel ellátni, de korántsem lehetetlen. A harmadik kategóriába tartoznak azok a megyei újságok, amelyeket eleve megyén túlmutató regionális szándékkal hoztak létre.

Ilyen a szegedi Délmagyarország, a pécsi Dunántúli Napló, a miskolci Észak-Magyarország, a nyíregyházi Kelet-Magyarország és a győri Kisalföld. Joggal kérdezheti a figyelmes olvasó, vajon mivel magyarázható, hogy az országunk részeit tartalmazó újságneveket másként írják. Azzal, hogy a Délmagyarországot 1910-ben alapították, az egybeírás az akkori nyelvszabályt tükrözi. (Mellesleg a jelenleg is megjelenő lapok közül csak a Népszava régebbi nála.) Az Észak- és Kelet-Magyarország nevében látható kötőjel pedig a napilapok 1944 végi, ’45 eleji keletkezésére utal.

Van még egy csoport, amelybe a tatabányai 24 Óra, a veszprémi Napló, a kecskeméti Petőfi Népe és a szolnoki Új Néplap sorolható. Ezeket a szerkesztőségeket is lázba hozhatja persze a vármegyei elnevezés-hevület, a Nemzeti Együttműködés Rendszere csekélyebb feladatokat is megoldott már.

 

Tíz mondat a megyei sajtóról

 

Szabad választásokra készülünk, de közben a kormányzó pártnak továbbra is tulajdonában vannak a megyei napilapok. (Orbán Viktor Fidesz-politikus az MSZP-ről, Fidesz-kampányfilm, 1990. március 23.)

Nem az a baj, hogy több megyei lap van egy kézben, hanem az, hogy minden megyében csak egy napilap van. (Debreczeni József MDF-politikus, Vas Népe, 1992. november 27.)

A megyei lapok többsége versenyben volt a helyi lapvállalkozásokkal, illetve a Pesti Hírlap kormányzati támogatással létrehozott vidéki testvérlapjaival, s eközben kénytelen volt elsajátítani a pártsemlegesség szakmai gyakorlatát. (Bokor Pál újságíró, Vas Népe, 1993. július 30.)

A nagy kiegyenlítő a médiaügyben a helyi sajtó lesz. Annál is inkább, mert a helyi ügyek nagyon láthatóak. És jó néhány olyan regionális lapról tudunk, amely nagyságrenddel több példányban jelenik meg, mint az ország fontos, vezető napilapjai. (Csintalan Sándor szocialista politikus, Dunaújvárosi Hírlap, 1998. január 21.)

A megyei sajtó legfeljebb az adott terület lakosságát célozza meg. A kisebb piac miatt sem húzhat erre vagy arra, minden körülmények között pártatlannak kell maradnia. (Szabó Miklós debreceni sajtómenedzser, az Inform Média ügyvezetője, Médiapiac.com, 2006/5.)

A Fidesz nem tud és nem is akar beavatkozni a megyei sajtóstruktúrába. Egy ilyen vállalkozás nemcsak sok pénzbe kerülne, hanem kudarcra is lenne ítélve. (Szájer József Fidesz-politikus, Kisalföld, 1999. március 12.)

A 24 Óra már régen nemcsak egy napilap, inkább egy sok csatornás hírgyűjtő centrum. (Takács Zoltán újságíró, Regio Regia, 2010. június 8.)

A megyei lapok megszerzése annyira fontos volt, hogy szakmailag nem készültek fel rá. (Klecska Ernő székesfehérvári újságíró, 24.hu, 2018. május 3.)

Az országos tematikájú cikkek egységesítése messze nem ördögtől való dolog, hanem nagyon is racionális média-gazdaságtani megfontolások is állhatnak mögötte, ugyanakkor az arányok és maga a tartalom az, ami túllő a célon. (Bogatin Bence újságíró a KESMA-napilapokról, Mértékblog.hu, 2019. augusztus 12.)

A KESMA gyakorlatilag bekebelezte a vidéki sajtót, hogy helyi hírek helyett mindenhol ugyanaz és ugyanúgy jelenik meg, ahogy azt megkapják a központból. (Sajó Dávid újságíró, Telex.hu, 2021. február 3.)

Médianapló – 2022. július 23.