Urambátyám világ

Posted by
Iván Gizella
>Édes aranyos kegyelmes uram, nagytekintetű méltóságos, nemzetes, vitézlő uram… jaj ki ne hagyjak valamit, mert azt nem venném a lelkemre. Látja kigyelmed, itt állok maga előtt, mert én jöttem el magához. Pedig még a múlt héten úgy volt, hogy a családjaink összejönnek egy estebéden, s akkor jelenti majd be édes jó uram, a kinevezését. No de most, hogy ország világ tudja, főispán lett az én kedves unokaecsém, nincs mit takargatni. Jaj, de nagyon büszke vagyok én magára!
Aztán tudja, a helyzet az nem változott, attól, hogy nem kormánymegbízottnak híják kegyelmedet, ugyanúgy elvárja a nagy család az úri segítséget. Tudja kedves, vannak azok a költségvetési, vagy ahogy maguk híják, büdzsén kívüli pénzek. No már elfeledtem, tudja kedves, nem vagyok már fiatal. Ja igen, a pályázatok, valami uniós pénzből. Ne nézzen már olyan szigorúan, tudom én, hogy azok nem akarnak adni, no de van magának akkora hatalma, hogy kijárja nékünk. Mert nagy szüksége van ám a falunak, ugye az utakat is meg kéne csináltatni, kijárták a szekerek rendesen. De új oskola is kéne, meg ha már úgyis van pénz, akkor legyen kilátónk is. Meg horgásztó az erdeink mellé. Na de hogy az utat kíméljük, kellene egy kisvasút is, pont, mint a felséges úrnak, hogy áldja meg a jóisten mind a két kezével! S azt sem bánnám, ha a falu szélre egy kisebb majorságot álmodhatnánk, úgy tíz hektáron.
Mit bólogat ecsémuram, tán sokat kértem? Hogy mit mond? Miért nem kérünk sportpályát, stadiont? Kérünk mi, csak minek. Ötszáz lelkes falu vagyunk, jó nekünk a réten is kergetni a labdát. Hogy mit? Csináltathatnánk fűtött gyepet? Meg termálvizes úsztatót a lovaknak? Meg vehetnénk fel hozzájuk masszőröket? S építsünk templomot? No akkor ez már meggondolandó.
Jó van kegyelmes, tekintetes, méltóságos ecsém, benne vagyunk mi mindenben, csak előbb, ha egy felcsert meg egy ápolót küldene a faluba, mert egyre több itt a bolond. Maga is felmérheti, ezek tényleg oskolát, meg orvosi rendelőt akarnak. Mondom én, sült bolond mind.