Szólni kell, ha szólni kell

Posted by
Iván Gizella
>Egyszer már hallgattam. Azt hittem jól teszem. Kishitű voltam, és azt gondoltam, ki vagyok én, hogy beleszóljak a nagyok dolgába? Miért akarnám elvenni akár pár embernek is a kedvét az ösztönös megérzéseim alapján? Sajnos igazam lett. Nem lett volna szabad Márki-Zay Pétert a nagypolitika közelébe engedni. Ejnye, ejnye Karácsony Gergely!
A következmény katasztrofális lett, ezt kár is tagadni. Karácsony, ez a te bűnöd, sajnos nem tudod lemosni magadról.
És az én vétkem. Is. Mert beálltam a sorba. Hogy mi a tanulság? Szólni kell, ha látod, nem jó irányba mennek a dolgok. Szólni kell, mert ugye néma gyereknek… szólni kell, mert ha csak pár emberre is hatással tudunk lenni, megérte. Szólni kell, mert így, ha mást nem, legalább az önmarcangolást megússzuk. S az sem mindegy.
Jómagam, az előválasztáskor, nem mondom, hogy félrevezettek, de egy félreértelmezett jó cél érdekében nem szólaltam fel Márki-Zay ellen. Olyan ez, mint az önkontroll. Amikor azt hiszi az ember, nem is érdemes leírni, pedig milyen jó lenne. Nekem első perctől kezdve ellenérzéseim voltak vele szemben, amik később be is igazolódtak. Most, hogy újra aktivizálta magát és megint élére akar állni valaminek, ráadásul kéretlenül, úgy gondolom, nem hallgathatok. Ha pár ember is meghallgatja a véleményem, már az is nagyon fontos.
(Már a futárok fel is szólították a politikusokat, magánemberként menjenek csak a Kata és a rezsicsökkentés eltörlése miatti tüntetésekre, pártszínekben nincs rájuk szükség.)
Ez az ember, akinek szerintem mindössze annyi az érdeme, hogy Hódmezővásárhelyen nyert, nem való az országos politikába. Mert öntörvényű, zabolátlan és meggondolatlan. Sőt, szerintem megalkuvó is. Gondoljunk csak arra, hogy az ellenzék által elveszett választás után szinte azonnal felajánlotta magát a főnöknek és az addig legnagyobb ellenségével is, Lázár Jánossal is azonnal tárgyalni kezdett. Ami értő füleknek és szíveknek, sőt más helyzetben az én liberális lelkemnek is lehetne szimpatikus, hiszen tényleg az a fontos, hogy a politikai manézsban ne ellenségek, hanem ellenfelek kardozzanak egymással. Ám most szerintem nem erről van szó. Lehet, hogy rosszindulatú vagyok, de itt és most semmi másról nincs szó, mint az ő felszínen maradásáról. Valahogy nem akarja elengedni a vezérséget, amibe általam nem ismert háttéralku révén belecsöppent. Mert az, hogy Karácsony Gergely simán átengedte neki a helyét, még ma is magyarázatra szorul. Ráadásul olyan vehemensen tolta előre, hogy MZP is elhitte magáról, ő a megváltó. Sajnos hamar kiderült, ő is egy küldetéstudatos ember. S ilyenünk már van.