Fogadni csak a győztesre szabad?

Posted by
Bojár Gábor
>Sokszor sok helyről hallottam a választás után, hogy „szegény Bojár, hogy ráfázott, most biztos nagyon szarul érzi magát.”
Persze, hogy nem érzem jól magam az ellenzék siralmas bukása után, de azért egyáltalán nem érzem rosszul magam, hogy támogattam az ellenzéket, nyíltan kiálltam az ellenzéket képviselő Márki-Zay mellett gazdasági tanácsadó csapatának „hangos” tagjaként és egyik anyagi támogatójaként is. Sőt! Most akkor érezném magam sokkal, de sokkal rosszabbul, ha nem tettem volna meg minden tőlem telhetőt.
De még a bukásnál is jobban elkeserít ez a „szegény Bojár, hogy ráfázott”. Tehát csak azt lehet elképzelni, hogy a várható győztesre fogadok? Mert nyilván viszonzást várok? Olyan nincs, hogy valaki csupán azért áll ki valami vagy valaki mellett, mert ezzel saját értékrendjét támogatja? Függetlenül a győzelem esélyétől.
A geopolitikához nálam sokkal jobban értő szakértővel beszélgettem tegnap. Szerinte Ukrajnának hosszabb távon semmi esélye sincs Putyin megállítására. Az ukránok hősies ellenállása nyomán (amit egyébként korábban senki sem várt) az oroszok ugyan nem nyerték meg a villámháborút, de most átálltak a kifárasztásra és ezt Ukrajna nem bírhatja sokáig. Oroszország katonailag, de főleg gazdaságilag nagyságrendekkel erősebb Ukrajnánál, a NATO pedig Oroszországgal direkt konfliktust nem vállalhat. Csak idő kérdése, mikor nyeri meg ezt a szörnyű háborút Oroszország.
Tehát akár igaza is lehetne Orbán Viktornak, amikor szemben az EU-val hol burkoltan, hol nyíltabban Putyint támogatja. Az nála fel sem merül, hogy a Nyugat esetleg nem azért támogatja Ukrajnát, mert a győztesre akar fogadni, hanem egyszerűen csak azért, mert nem teheti meg, hogy ne támogassa azt, aki a Nyugat értékrendjét szeretné választani. Orbán így nem tud gondolkodni. Ő amikor eldönti hová áll, akkor nem értékrendet választ, hanem a várható győztesre akar fogadni, akitől viszonzást vár. Nem fogja megkapni. Azt pedig, hogy a vágyott Nyugattól újra a Kelethez kösse hazánkat, azt mi kapjuk a nyakunkba. Egy barátomat idézem (ugyancsak a tegnapi beszélgetésen hangzott el): „Azt veszi most el tőlünk Orbán Viktor, amit Magyarország három évtizede ajándékba kapott a sorstól, és amiért most az ukránok géppisztollyal a kezükben vetik magukat az orosz tankok elé.”