Minden, amit sohase akartál tudni a péniszről – vagy mégis?

>Szokásainktól eltérően két szerzőt kértünk fel Sturla Pilskog könyvének megismertetésére, hogy mindkét nem nézőpontja teret és helyet kapjon. Az előző recenzió itt került az olvasó elé. (A szerk.)

Bíró Zoltán István |

Milyen jó lett volna sok évtizeddel előbb olvasni! De még most is nagy élve… szóval érdeklődéssel veszem kezembe. Részemről azonnal kötelező olvasmánnyá is válhatna a Figura Könyvkiadó könye vagy bármilyen más hasonló felépítésű mű: akinek van a címben megjelölt alkatrésze, annak azért, akinek meg nincsen, hát annak sem árt tudnia, hogy végül is valójában mire megy ki a játék.

A tankönyvszerű módszerességgel felépített könyvből nem csak a férfiak legfontosabb szerszámáról – inkább a lábamat vigye el a vonat! vagy a karomat! –, holmi szivacsos és barlangos testek funkcionálásáról értesülünk. Elmagyarázza az egész testtáj roppant harmonikus együttműködését, a húgyhólyagtól a prosztatáig – igazi csoda, hogy ennek a módfelett kényes, barokkosan összetett szerkezetnek alapvetően nem a működési zavar, hanem a működés a jellemzője.

Mivel Sturla Pilskog, a hiánypótló mű alkotója nem csupán sebész és urológus, hanem a történelem kedvelője és tudója is, így nem csak azt tudjuk meg, hogy mi hogyan működik, miért és meddig, mikor beteg, mikor nem, mit tehetünk, hogy még vagy kevésbé olyan(abb) legyen. Kiviláglik, hogy már a régi rómaiak is! (Előrebocsátom: a megbotránkoztatónak talált részletek csupán idézetek a könyvből. Szóval úgy tessék letenni a megkövezésemhez válogatott kődarabokat…)

Sőt Görögországban találtak egy követ, melyre kanos elődeink már kétezer-ötszáz évvel ezelőtt felvéstek egy impozánsan ágaskodó hímtagot, ezzel a szöveggel: „Nikaszitimosz itt hágta meg Timionát.” (Mindkettő férfinév, de ezen most ne akadjunk fenn.) Pompeji pedig nemcsak mai turista célpont, hanem már i. sz. 79-ben is az volt, mikor a Vesuvius hamuja betemette. Utcáin máig jól láthatóan gyakorlatilag mindenfelé tettre kész férfiúságokat karcoltak a házfalakba, ilyesmi szövegekkel: „Sok nővel lefeküdtem itt”, vagy ennél még lényegretörőbbeket, hogy Theophillus mit tegyen és mit ne a városfalnál… (lásd itt)

Ezek után csak természetes, hogy külön péniszistenük volt Fascinus személyében. A név a latin fascinare igéből jön, jelentése „megbabonázni”, „elvarázsolni”. Aztán ötvenvalahány oldallal odébb kiderül, mikor a szerző a ferde farkak problémáját szaktudományosan elemzi, akkor kiderül, hogy a jelenség a nagy Hérakleiosz bizánci császárt is érintette. Az ő ferdesége az istenek büntetése volt azért, mert a saját unokahúgát vette nőül. Hímszerszáma oly mértékben hajlott felfelé, hogy vizeléskor a császár saját fényességes ábrázatát loccsantotta meg.

Pilskog doktor a tudomány nagyítólencséje alatt vizsgálja a régen megoldottnak hitt, legyintéssel lekicsinylett aggodalmainkat is. Hogy például számít-e a méret a nők ítéletalkotásában? Nos, minden megszépítő vigasztalás ellenére: számít bizony.

Egy szakmailag igényes, minden részletre kiterjedő, jelentős mintán végzett reprezentatív vizsgálatban sok-sok nőnek mutattak be 3D nyomtatóval készült férfiúi ékességeket, és kérem, mindig a nagyobb méretűeket választották. Mindenesetre reményt keltő, hogy mikor már szélesebb összefüggésekben kérdezték férfiakról a hölgyeket, akkor a szerszám méretének szempontja már csak a harmadik-negyedik fontossági helyre került, s még olyasmik is legyőzték, mint a testalkat, vagy éppen a humorérzék.

Utóbbit a Felhasználói kézikönyv a hátasló elmélettel magyarázza. Merthogy azok a nők, akik rövid távú kapcsolatot, például egyéjszakás kalandot kerestek, e célra XXL-est választottak, míg a lehetséges házastársnál előnyben részesítették a visszafogottabb méretet (L). A tüzes csődör tehát megfelelhet egy rövid futamra, de hosszú távon a hűséges és állandó, jól terhelhető hátasokra van szükség.

Lyndon B. Johnson amerikai elnök annyira elégedett volt (bizonyára impozáns) fegyverével, hogy elnevezte Jumbónak, és időnként meg is mutatta – ha kérték, ha nem. Anekdota őrzi, hogy egy sajtótájékoztatón megkérdezték, miért támadta meg az Egyesült Államok Vietnámot, mire ő előhúzta Jumbót, és azt válaszolta: „Hát ezért.” (Magyarázatot szélesebb látókörű politológustól kérjünk…)

Mikor pedig az urológus szakorvos bújik elő a történész kedvű szerzőből, kiderül, hogy péniszünk esetében is igazából csak a belső számít. No, nem a romantikus lélek, hanem, hogy a szép csomagolás alatt milyen szivacs- és csőrendszer húzódik meg.

A bölcsebb tájakon – ismételjük! – kötelező olvasmányként veendő mű minőségét az sem rontja, hogy a gyorsnyomdával készült könyvben a szürkére feketével nyomtatott keretes szövegek roppant nehezen olvashatóak, holott Pilskog doktor szellemességeinek jelentős hányadát éppen ezekbe rejtette. Továbbá a magyar kiadásnak jót tett volna, ha kiegészülnek egy-két magyar adattal a norvég szerző norvég példái. Aztán ki-ki legfeljebb bosszankodhat, hogy az északi etnikum átlag hossza bezzeg megelőzi az olasz, pláne az ázsiai szerszámokét.

Pilskog doktor helyenként gyors pillantások erejéig kitér a nőkre is. Beszámol arról, hogy az impotencia problémakörét érintő első írott forrás valószínűleg a háromezer éves, indiai Szusruta-szamhitá gyógyászati dokumentum. Ennek megalkotói a lehetséges pszichológiai okra is kitérnek: szerintük a méltatlan állapothoz a különösen visszataszító nőkkel folytatott szex vezethet. Egy ilyen élmény keserű emlékeket hagy a férfiban, mitől szerszáma összezsugorodik, és többé nem képes a merevedésre.

Már majdnem odáig jutottam írásomban, hogy mennyire hiánypótló jelentőségű lenne egy Nagy puncikönyv megjelenése, amikor a szerkesztő figyelmeztetett, hogy a magyar piacon egyrészt már 2006-ben megjelent és sikeresen el is fogyott Dan Höjer tollából a Kis puncikönyv, majd 2011-ben hasonló sikerrel Lissa Rankin könyve, a Mi újság alul? – Amit nem mersz megkérdezni a nőgyógyászodtól (sem). Mindkettő a kamaszodó fiatalokhoz szólt okosan és szellemesen.

Sturla Pilskog: Pénisz. Felhasználói kézikönyv
Fordította: Fejérvári Boldizsár
Szerkesztette: Pap Vera-Ágnes
Figura Kiadó, Budapest, 2022
216 oldal, teljes bolti ár 3790 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 3221 Ft
ISBN 978 615 638 0005

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A péniszről alkotott kép korszakról korszakra és kultúráról kultúrára változott, de a szerv elsődleges funkciója harmincezer éve ugyanaz: újabb és újabb nemzedékeken keresztül biztosítja a fennmaradásunkat. Az, hogy ez a feladat örömöt és élvezetet is szerez, tulajdonképpen csak egy bónusz, amelyet az evolúció azért vezetett be, hogy motiváljon bennünket génjeink továbbadására.
Azt gondolhatnánk, hogy egy olyan szervnek, ami ennyi figyelmet kapott, már nincsenek titkai.
Ez azonban tévedés. Sok fiú és férfi tapasztalja meg a bizonytalanság, szorongás és félelem érzését, azt gondolva, hogy valami nincs rendben velük, esetleg kilógnak a sorból. Vajon elég nagy-e a péniszük? A herezacskóban lévő golyó egy rákos daganat? Meg kell-e borotválkozni odalent ahhoz, hogy szert tegyenek egy barátnőre? És: impotenssé tesz a nadrágzsebben hordott mobiltelefon?
A neves urológus, Sturla Pilskog norvég bestsellere örökre véget vet a zavarnak és a kényelmetlenségnek, segít rendet tenni a férfi nemi szerv ügyében, elválasztva a tényeket a tévhitektől és az ártalmatlan tüneteket a súlyosabb betegségektől.