A kurátor

Posted by

Fábián András
>A kurátor latin eredetű szó. Eredetije a latin curator, melynek jelentése „gondviselő”. A szó az
ugyancsak latin cura – „gond, figyelem”, curo – „gondoz” jelentését hordozza magában. Az idők
folyamán a kurátor megnevezés elvesztette eredeti tartalmát. Jelentése elsősorban az alapítványok
nevéhez köthetően megváltozott. A gondoskodás jelleget átvette a vagyon gondozása, kezelése és
gyarapítása. Különösen igaz ez a legutóbbi hónapok történéseire Magyarországon. A kurátorok fő
feladata annak elősegítése, hogy minél több közpénz veszítse el közpénz jellegét. A kurátortól, mint
megbízható kádertől, elvárják, hogy gyarapítsa a kialakuló alternatív- vagy háttérhatalom vagyoni
bázisát, amely bármikor kész lehet majdan akár a törvényes állami törekvésekkel is szembemenni.
Vannak azért állítólag jótékony kurátorok is, legalábbis olyanok, akik annak látszanak. Egy ilyen
állítólagos jótékonykodót ismerhettünk meg a Népszava tegnap este megjelent cikkéből. Az illető
pedig nem más, mint az annak idején a Gyurcsány kormány ellen folytatott harcban súlyos sebeket
szerzett Révész Már(tír)iusz. Róla régóta köztudott róla, hogy talpig becsületes, igazmondó ember. A
miniszterelnök és a NER odaadó híve.  Shakespeare-rel szólva Révész és minden egyes Fideszes
kurátor társa „derék, becsületes férfiú, S a többi is mind, mind becsületes”.
Ezt kellene mondanunk, de miután elolvastuk a momentán fellelhető szakirodalmat (értsd
publikációkat) a Böjte Csaba által foglalkoztatott személy(ek) gyermekbántalmazási ügyeiben csak
csóválni tudjuk a fejünket. Kiderül ugyanis, hogy nem csak arról az egy személyről van szó, aki ellen
évek óta folyik a büntetőeljárás. Több személy által elkövetett, folytatólagosan, sőt valószínűleg még
jelenleg is tartó szexuális bántalmazásról beszélünk.
Valami itt tehát nem gömbölyű. Rávész ugyanis, aki maga is 4 (négy) gyermek édesapja, azt állítja,
hogy mindaz, ami ebben az ügyben történt, nem egyéb, mint a liberális féreg kártékony rágása a
nemzettesten. A kuratórium pedig úgy jön ide, hogy Révész úr az erdélyi ferencesek gyermekvédelmi
intézményeinek támogatására létrehozott, Budapesten bejegyzett Dévai Szent Ferenc Alapítvány
kuratóriumának tagja. Révész Máriusz emlékeztetett arra, hogy „a Szent Ferenc Alapítványnál több
száz ember dolgozik, és több ezer gyereknek a sorsát fordították jobbra az elmúlt évek alatt”. És ez
talán így is lehetne, de például az Amerikai Népszava által folytatott oknyomozás során egészen más
dolgok kerültek napvilágra. Az AN szerzője szerint „Böjte Csaba szerzetes a Nemzeti Együttműködés
Rendszerének emblematikus figurája, akit Kásler Miklós emberminiszter “Nobel-békedíjra” jelölt, a
propagandában az árvák “megmentője”, a “keresztényi szeretet” megtestesítője, valójában egy
szélhámos. A Fidesz legnagyobb pedofilmentegetője, árvagyerekek megrontója.” Bántalmazott,
véresre vert gyerekek, nem egy és nem csak néhány (homo)szexuális abúzus, éheztetés és romlott
ételek. Megjelenik a jóságos és kegyes szerzetes (aki gondolom szüzességi fogadalmat is tett valaha)
szeretője és az ő fizikai bántalmazása (miért is jut rögtön eszünkbe a feleségverő Tőkés László?!). Már
nem is lep meg bennünket ezek után a hatóságok folyamatos félrevezetése és Böjte atya
nemtörődömsége a gondozására bízott gyermekek iránt, majd a műfelháborodás a számonkérés
miatt. Ő természetesen nem tudott semmiről. Talán nem is akart tudni. Ő majd elszámol az
örökkévalóval, aki mindent lát és aki majd ítélkezik az evilági bűnök felett. Hogy mi lesz az lelkileg egy
egész életre szólóan megnyomorított gyerekekkel, arról sem Böjte, sem Révész Máriusz nem beszél!
Az sem világos, hogy vajon mit tett a kuratórium és a kurátor Révész, aki szerint az teljesen normális,
hogy az intézmények némelyike a törvényes követelményeknek sem felelt meg. „Ön is pontosan
tudja, hogy ha a romániai törvényeket megpróbálnák szó szerint betartani, akkor a Szent Ferenc
Alapítvány el sem indulhatott volna”. Vagyis nekem ebből az jön le, hogy a román törvények szigorú
szabályokhoz kötik a gyermekvédelmi intézmények alapítását és fenntartását. Ami minden
normálisan gondolkodó ember számára teljesen természetes és joggal elvárható, hiszen gyermekekről, fiatal életekről van szó. Nem az viszont Révész szerint. A kurátor valószínűleg úgy
gondolja, hogy örüljön az a gyerek, hogy fedél van a feje felett, van valami ennivaló és a
könyöradományokból jut neki néha ruha és cipő.
Talán említettem már, hogy Révész úrnak 4 gyermeke van. Meg merem reszkírozni, hogy egyiket sem
verte még véresre, nem abuzálta szexuálisan és nem éheztette. Más gyermekek esetében azonban
ezek felett hajlamos kegyesen szemet hunyni, és azt védelmezi, akinek nemtörődömsége és
hanyagsága miatt ezek a bűntettek hosszú ideig rejtve maradtak. Böjte Csaba egyébként az (egyik)
elkövető ellen 2017-ben, vagyis öt éve (!) indult eljárás kezdete óta nem érezte szükségét annak,
hogy nyilatkozzon ebben az ügyben. Mi több, most, hogy a botrány már megfékezhetetlenül
kipattant, újabb és újabb tények látnak napvilágot, még mindig hallgat. Úgy tűnik a mártír szerepét
szánta magának. Ebben a törekvésében pedig – mint kiderült – bizton számíthat kedves pártjára, a
Fideszre és azon belül is Révész Máriuszra, akire láthatólag a védőügyvéd szerepét osztották.
Ámde ne feledkezzünk meg róla, hogy Révész úr kurátor, vagyis „gondviselő”, „gondozó”. Neki, mint
kurátornak, ugyancsak súlyos felelőssége van abban, hogy az alapítványban ilyen fokú
bűncselekmények előfordulhattak. Vagy tevőlegesen és szándékosan, vagy hanyag gondatlanságból,
de mindenképpen részese annak, hogy ezek a bűntettek évekig megtörténhettek és rejtve
maradhattak. Úgy gondolom ugyanis, hogy a kuratóriumi tagság nem csak abból áll, hogy az azért
járó pénzt felvegyék. Mellékesen tegyük hozzá, hogy a kuratóriumi tagok „tiszteletdíját” is olyan
pénzekből finanszírozták, amelyeket az árva és rászorult gyermekek ellátására adományoztak a
támogatók. Tegye fel a kezét, aki szerint nem undorító ez az egész!

Címkép: Révész Máriusz bekötve