Orbán hallgatott az EU-csúcsról, mert már csak mellékszereplő

Posted by

 

Feltűnő Orbán Viktor hallgatása. A kormányfő mostanáig sem szólalt meg a múlt csütörtök-pénteken tartott brüsszeli csúcsról, noha általában már egy-egy uniós találkozó szünetében is azonnal lereagálja, értékeli a történteket. A csúcs első napjára időzítve a Facebookon egy rövid, az utóbbi időben a kormányzata által sulykolt szöveget tett ki („Nekünk most nem újabb szankciókra, hanem békére van szükségünk, mert a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke!”); majd a második napon is ezt variálta („A háborús infláció egyetlen ellenszere a béke. Mi a béke pártján állunk!”). Igaz, akkor már feltett néhány, a csúcson készült képet is (amelyek azt igyekeznek bemutatni, mennyire fontos személyiség volt ő a találkozón).  Pedig, mint a szakértő szavaiból kiderül, „mellékszereplője volt csupán a csúcsnak”. Ezt Szent-Iványi István szögezte le a Hírklikknek. Arra voltunk kíváncsiak, mi lehet a kormányfő hallgatásának az oka. A korábbi diplomata, külpolitikai szakértő szerint extra ok nem nagyon van. A találkozó előtt ugyan belengetett egy esetleges vétót (utalva arra, hogy csak akkor szavazza meg Ukrajna tagjelölti státuszát, ha Grúziát és Boszniát is kinevezik tagjelöltnek), de ez nem történt meg (Grúziát nem szavazták meg, Bosznia státusza pedig nem került napirendre).  Ez is hozzájárult ahhoz, hogy mellékszereplővé vált a csúcsértekezleten.

A kétnapos ülés második napi – az EU jövőjéről szóló – vitája kapcsán Szent-Iványi érdekességként említette, hogy éppen a megelőző napon terjesztették be a Kövér-féle határozati javaslatot, ami teljes egészében szembemegy a konferenciasorozat tartalmával, sőt, közvetve azokat a javaslatokat szentesíti – például a vétó korlátozását –,  amelyeket az Európai Parlament éppen most készül elutasítani.  „Nem volt nagy győzelem Orbán számára azért sem, mert előtte azt mondta, hogy Ukrajnát, a békét támogatjuk, de az újabb szankciókat elutasítjuk, csakhogy újabb szankciók nem is voltak most napirenden, egyelőre az eddig meghozott büntetőintézkedéseket kell a gyakorlatba átültetni” – mutatott rá a szakértő, megjegyezve, hogy júliusra terveznek egy rendkívüli csúcsot, ezen kerülhetnek szóba új szankciók. Ám jelen állás szerint nem úgy tűnik, mintha újabbakat akarnának hozni.

Ami szembeállásként szóba került  – s Emmanuel Macron francia elnök meg is említette –  az a Magyarország által elutasított globális minimumadó. Ezen túl is kapott még Orbán kedvezőtlen híreket, mégpedig az uniós pénzek megszerzése kapcsán. Megerősítést nyert, hogy a Bizottság határozott álláspontja szerint nem elegendőek az apró módosítgatások, lényeges változtatások kellenek, ha Magyarország hozzá akar férni az uniós pénzekhez – mutatott rá a szakértő. Navracsics Tibor ugyan optimistán nyilatkozott, de Orbán realista, tisztában van azzal, hogy ez nem lesz könnyű, hiszen az ellentmondást nehéz lesz feloldania – mondta, hozzátéve: ezért sem hangoskodott igazán a legutóbbi kétnapos uniós csúcsértekezleten a miniszterelnök. Aki most kénytelen szembesülni azzal, hogy egyre nehezebbé válik az a helyzet, amibe belelavírozta magát, mind nehezebben tud kijönni belőle, legyen szó akár az oroszbarát politikájáról, akár az uniós pénzekhez való hozzájutásról. Ráadásul abból a szempontból sem úgy alakulnak a dolgok, ahogy látni szerette volna, hiszen a szélsőjobb pártok nem igazán váltak fontos tényezővé.

Érdekes momentumra is felhívta a figyelmet Szent-Iványi: Varga Judit igazságügyi miniszter a napokban Antwerpenben részt vett egy szélsőjobb találkozón, amelyen a magyar parlament határozati javaslatával ellentétes megállapításokat tettek. Például az uniós közös hadsereg ötletét nem csak, hogy elutasították, de az EU legveszélyesebb törekvésének nevezték. Nem szólva arról, hogy megtámadták a háborús infláció kifejezést – amelyet a leghangosabban éppen Orbánék hangoztattak –, mondván, hogy a rossz gazdaságpolitika, a magas adósságok következtében ugrott meg az infláció, nem pedig a háború miatt.