Tetőomlás, házomlás

Posted by
Borsi László
>Hány baleset, milyen tragédia kell még, hogy észbe kapjon mindenki?
Elavult, nagyon elavult, mi több életveszélyessé vált az ország épületállományának meghatározó része. Nem most, már régen…Nem csak energetikailag, hanem strukturálisan, szerkezetileg.
A rendszerváltozás után, a 90-es évek elején nem véletlenül magánosították a tanácsi lakásokat potom pénzért. Persze, új világ, legyen magántulajdon: 90%-nál járunk most…(Sehol a világon nincs ilyen arány!) Azért is magánosítottak, mert az állam, illetve az önkormányzatok nem tudták, nem akarták felújítani a lakóépületeket. A tulajdonnal együtt átruházták ezt a felelősséget az új gazdákra, akiknek persze erre már nem volt pénzük.
A 70-es években sokan azért (is) költöztek az új lakótelepekre, mert elterjedt a hír, hogy a régi épületek már nem bírják sokáig…Több helyen akkor még látszottak a ’45 és ’56 okozta lövedékek a házfalakon, illetve mondhatjuk, hogy a vakablakok kora volt…Még ma is vannak sajnos szép számmal olyan lakóházak, amelyek kívül-belül alá vannak dúcolva…Persze az élet “zavartalanul” zajlik…
A félelemnek volt oka és előzménye. Az épületek jórésze még az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején, vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült.
Két halálos áldozatot követelt 1936. július 24-én délután egy súlyos budapesti házomlás a Rákóczi úton. A Berzsenyi utca sarkán álló bérház négy emelete szakadt le. A korabeli sajtóhírek szerint egy éppen arra sétáló rendőr gyors helyzetfelismerő képességén múlt csak, hogy nem követelt több áldozatot az eset.
Lehet, hogy egy kép erről: szabadtéri
1936. Berzsenyi utca
1994. február 4-én a VI. kerületi Ó utcában Budapest történetének egyik legsúlyosabb házomlásának lehettünk kortársai. A 24. számú házat ma már hiába keressük – a helyén, a 24-26. szám alatt egy új épület áll. A négyszintes, 31 lakásos épület kis híján már akkor megsemmisült.
És most itt a legújabb tetőomlás. Nem messze az Ó utcától tegnap délelőtt ugyancsak a VI. kerületben, ezúttal a Jókai utca 1. szám alatti ház tetőszerkezete mondta fel a szolgálatot.
1994. februárjában (!!) az egyik képviselő az eset néhány általános tanulságát próbálta megfogalmazni a Parlamentben. “Megengedhetetlen, hogy a privatizáció lebonyolításával megbízott szervezetek a ház állapotának tüzetes felmérése nélkül adják el a lakóknak a lakásokat. (…) Nem is beszélve arról, hogy az önkormányzatot, mint eladót is felelősség terheli, csak persze ezt a szavatossági felelősséget igen nehéz érvényesíteni.”
És még mindig itt tartunk…!!!
Tessenek már végre komolyan venni a helyzetet kedves tulajdonosok, közös képviselők, önkormányzatok és mélyen tisztelt állam!
Tulajdonosok és közös képviselők: igenis, soron kívül és mindenekelőtt tessenek elvégeztetni egy állapotfelmérést a régi épületeknél! Kerül, amibe kerül…De, hogy megosszuk a felelősséget és a teherviselést, osszuk háromfelé a költségeket, úgy, ahogy azt tettük a panelfelújításoknál: tulajdonos. önkormányzat és állam. (Ha már egyszer annak idején “a privatizáció lebonyolításával megbízott szervezetek a ház állapotának tüzetes felmérése nélkül adták el a lakóknak a lakásokat.” És, hogy lássék a mindenkori állam gondoskodása a polgárok lakhatásáról…Alaptörvény.)
És ezt követően jöhetnek a sürgősségi felújítások.
Hát, bizony, nem a legjobb időben…
De az évtizedes halogatásnak ára, nagy ára van!

Mindenesetre várom a gyors állami intézkedést, akár a társasházi törvény módosításával is.

Címkép: Budapest, VI. Jókai u. 1