Posted by Néhány napja föltettem egy kérdést a közösségi üzenőfalra. Szeretnék kimaradni az országos felhördülést kiváltó vármegyézésből, elég gyakran foglalkozom azonban a megyei sajtóval. Lehetséges, hogy hamarosan kötelező lesz vármegyei sajtót írni? Azóta a Médianaplóban kizárólag egy Amerikába elszármazott magyar értelmiségi kalandos életéről morfondíroztam. Az egyik kollégám telefonon össze is kapcsolta a két jelenséget. Mondván, hogy azért menekülök egy második világháborús történetbe, mert nem akarok a jelen húsba vágó ügyeiről, például a miniszterelnök vármegye-szemléletéről tűnődni.
Van igazság a feltételezésben. Mentségemre szóljon, hogy George Gerbner professzor, a világhírű médiatudós előélete idestova két évtizede foglalkoztat. Ráadásul ama bizonyos 1945-ös epizódot (a magyar háborús bűnösök felkutatását a német nyelvterület amerikai megszállási övezetében) figyelemmel kísérték a Médianapló olvasói is. Az öt rész eddig 12890 érdeklődőt vonzott. S épp most kaptam az értesítést, hogy az ötödik megjelent az Indexben is. Mindez naponta mintegy háromezres átlagot jelent majd, ami azt sejteti, hogy a múlt ködébe vesző részletek másokat is érdekelnek. A szellemi utazáshoz váratlan helyről kaptam támogatást.
A Hét című bukaresti magyar újság hajdani tudományos szerkesztője, a Marosvásárhelyen élő Ágoston Hugó elküldte egy holland származású ausztrál tudós szócikkét. Berndt Janse van Rensburg a 2,3 milliós Brisbane-ben működő Queesland-egyetem kutatója. Szócikke kizárólag Gerbner professzor tudományos tevékenységét érinti, van azonban egy bevezető rész, amelyben kitér a médiakutató magyarországi előéletére is. Az erdélyi közvetítéssel Ausztráliából érkezett közleményben ez olvasható Gerbner Györgyről: „1938-ban a budapesti egyetemen kezdett tanulni, miután elnyerte a magyar irodalmi pályázat első díját.”
Ezt gyökeresen másként írtam meg a tegnapi bejegyzésben. Mindazonáltal lehet, hogy Dr. Janse-nek van igaza. Ennek kiderítéséhez azonban időre van szükség. Addig is leszögezem, hogy az Eötvös-gimnázium nyolcadikos tanulója 1937-ben kétségkívül nyert az országos tanulmányi verseny magyar nyelv és irodalom kategóriájában. De ha egyáltalán eljutott a Pázmány Péter Tudományegyetemre, akkor az útja göröngyös volt. Nem elég szörfölni az Arcanum páratlan sajtódokumentációjában. Holnap délután kézbe veszem a korabeli újságok foszladozó példányait, már csak a semmi máshoz nem hasonlítható illatuk miatt is.
Médianapló – 2022. június 26.