Peter Barasz
>Ispánság. A „kedves vezető” újabb (?) őrületéről csak a lusta nem írt, vagy aki elől más elhappolta a gondolatát. De alig-alig esett szó arról, hogy a dolog komoly, hogy súlyos következményekkel fog járni. Majdnem mindenki elviccelte az ügyet, ami tényleg mulatságos lenne, ha nem lenne olyan szörnyű. (Pedig láthatjuk a megújított Kossuth teret a székely zászlóval, pláne a Vértanúk terét és még annyi mást!)Azt, hogy OV a király szerepében látja (és láttatja!) magát, a korona hajókáztatása és a Parlamentbe költöztetése óta mindenki tud(hat)ja (a nagybetű csakis Steindl Imre művének szól, még véletlenül sem a fölös óráikat ott agyonütő léhűtőknek). A vicc még 1998-2002-es, első miniszterelnöksége idejéből származik, miszerint Orbánt megkérdezi számos gyermekének egyike, hogy: – Apu, az Orbánhegyi utat ugye rólad nevezték el? – Nem, kicsim, rólam az Istenhegyi utat nevezték el.
Jöjjön a főispán, de rögvest. Minden jogkört odaadni neki! Kicsit később majd egyszerűen végleg meg lehet szüntetni magát az önkormányzatiságot, hiszen látható lesz: „bevált a főispánok intézménye”.