Vissza a jövőbe

Posted by
Szűcs Gábor Róbert
>Gyerekkoromban (1950-es évek) vad cserekereskedelem volt. Az IKKA-csomag nem volt az, mert a kávéért, kakaóért, csokiért, halkonzervért forinttal fizettünk a szerencsés kedvezményezettnek, de volt az Irénke néni (nem is tudom, hogy hívták, Így biztosan nem).
Irénke néni hozott egy-.két hetenként kacsát, csirkét, kolbászt, tojást, túrót, vajat, zsírt, miegyebet. Ruhával fizettünk. Édesanyám hosszasan alkudozott, persze, behívta a nénit a Néphadsereg utai lakásba, ott folyt az akul. Kinőtt ruháimat, szüleim viseltes, de jó állapotú gönceit mind megvette, mi meg még, képzeljétek, kacsazsírhoz is jutottunk, benne kacsamájjal.
Ezt csak azért mesélem el, hogy nehogy eszetekbe jusson kidobni a viseltes ruhát, cipőt!
Lesz még munkás-paraszt szövetség.
Meg fogjuk mi azt még enni.