Az író és az aktivista: hogyan kötötte össze Dom Phillips és Bruno Pereira életét (és halálát) az Amazonas

Posted by
A két férfi éveken át együtt utazott kenuban és gyalog. Egy utolsónak hitt útjukon eltűntek.
Dom Phillips and Bruno Pereira in 2018 thumbnail for video, composite screengrab
Bolsonaro szerint ‘valami gonosz’ történt Dom Phillipszels és Bruno Pereirával

Phillips egy 57 éves újságíró volt az Egyesült Királyságból, Merseyside-ból, Pereira pedig egy két- és egy hároméves gyermek 41 éves apja Brazília északkeleti részéről. Az Amazonas iránti közös szeretet kötötte össze őket, az a hatalmas zöld terület, amely Brazília nyugati és északi részének nagy részét uralja. Közel két éven át együtt utaztak, Pereira elkísérte Phillipset a riportútjaira. Phillips könyvet írt az esőerdő fenntartható fejlődéséről, a fiatalabb férfi pedig lelkes társa volt. Pereira hitt Phillips projektjében, és ajtókat nyitott számára a dzsungel és az ott élő emberek felé. Az elmúlt négy év során egy sor utazás során együtt gubbasztottak a kenukban, és egymás mellé, az ősi fák közé feszítették ki függőágyaikat. Közösen ettek konzervdobozokból, egymásra böktek, amikor egy majom vagy krokodil némán elhaladt mellettük, és amikor egyikük arccal előre esett egy folyó vagy mocsár zavaros vizébe, a másik ott volt, hogy kihúzza.
Sok ember számára a rovarok, az eső, a zuhanyzás és a megfelelő élelem nélküli napok a pokol lennének. Phillips számára ez a mennyország volt. Meglátta a csodát a nedves vadonban.

“Mélységes szeretet, tisztelet, rajongás élt benne és az igény, hogy megértse [az Amazonas] összetettségét” – mondta felesége, Alessandra Sampaio az O Globo című lapnak.Ez nem is állhatott volna távolabb korábbi életétől. Az Independent on Sunday egykori stílusrovatvezetője és a Mixmag című zenei magazin egykori szerkesztője 2007-ben Brazíliában telepedett le, hogy nyugalmat találjon, ahol befejezheti a rave-kultúráról szóló könyv megírását. (A rave elektronikus zenei esemény, ami nem megszokott helyen zajlik, hanem raktárhelyiségben, hajón, erdőben, barlangban stb.) De miután befezete és a “küldés” gombra kattintott a Superstar DJs Here We Go! kéziratán, soha többé nem tért vissza az Egyesült Királyságba. Brazília megragadta őt, és nem sokkal később már elismert külföldi tudósítóként kezdett új karriert befutni.Munkájának nagy részét a Guardian és a Washington Post számára végezte, de amikor a 2010-es évek végén a Brazília iránti érdeklődés alábbhagyott,  igazi szerelme, a környezetvédelem felé fordult. Phillips mindig is természetjáró volt, lelkes túrázó és evezős, akinek feszes és izmos testalkata meghazudtolta 57 éves korát. Imádta a dzsungelt, és egy újabb könyvvel akart maradandót alkotni.

Úgy döntött, hogy az amazóniai fejlesztésre és tanulmányozásra összpontosít – mely projektek működnek hosszú távon, és melyek teszik szegényebbé az esőerdőt és az ott élő embereket. Azt mondta, hogy ott semleges akarok lenni, meg akarom hallgatni, hogy mit mondanak az emberek. Interjút készített egy bányásszal, beszélt a folyami emberekkel, az őslakosokkal, a környezetvédőkkel. Célja az volt, hogy hangot adjon azoknak a hangoknak, amelyeket nem hallanak.” Pereira személyében talált valakit, aki már évek óta hallgatta ezeket a hangokat. A páros egy 2018-as expedíció során utazott együtt a régióban, amikor Pereira a Funai-nak, a brazil kormány őslakosokért felelős alapítványának dolgozott. Az utazásról szóló cikkében Phillips leírta, hogy a csapat 600 mérföldet (950 km) tett meg hajóval, és több mint 40 mérföldet gyalogolt. Leírta, hogy Pereira “csak rövidnadrágot és flip-flopot viselt, miközben a sárban guggolva … egy kanállal feltörte egy majom főtt koponyáját, és reggelire megette az agyát, miközben a politikáról beszélt”.

A Funai alapítvány feladata Brazília mintegy 235 őslakos törzsének védelme, akik közül sokan alig vagy egyáltalán nem érintkeztek a külvilággal. Évtizedeken át az volt a feladatuk, hogy biztosítsák, hogy ezek az emberek elszigeteltek maradjanak, védve a külső társadalom betegségeitől, fenyegetéseitől és terheitől. Az általuk birtokolt földet azonban áhítják a favágók, vadászok, bányászok és halászok, és értékes a kábítószer- és állatcsempészek számára, akik a távoli vízi utakat és rejtett ösvényeket az áru mozgatásának módjaként látják.Pereira az elszigetelt őslakosoknak segített az ilyen területeket védett rezervátumokká alakítani, ahol a lakosok nagyobb biztonságban érezték magukat.

A munka azonban sokkal nehezebbé vált 2019-ben, amikor Jair Bolsonaro átvette a brazil elnöki tisztséget. A szélsőjobboldali egykori hadseregkapitány sosem titkolta az őslakosok iránti megvetését – egyszer azt mondta, kár, hogy a brazil lovasság nem olyan hatékony, mint népirtó amerikai társaik. Bolsonaro támogatása a régió bányászai és földművesei számára az ellentéte volt mindannak, amit Pereira képviselt. Amikoraz alapítvány  2019 szeptemberében lerombolt egy illegális bányászbázist egy yanomami rezervátumban, az volt az utolsó csepp a pohárban a kereskedelmet támogató tábor számára – mondta. Kénytelen volt távozni. Pereira nem hagyta magát legyőzni, és nem sokkal később új hivatásra talált: az Univaja nevű őslakos jogvédő szervezettel dolgozott a Brazília és Peru határához közeli területen. Ott tűnt el a múlt héten.
Címkép: Dom Phillips,  Bruno Pereira/ Eraldo Peres/AP

A 444.hu: Egy halász beismerte ő ölte meg a két környezetvédőt

Az Amazonasban eltűnt brit újságíró, Dom Phillips és Bruno Pereira őslakos-szakértő keresése során talált emberi maradványokat tartalmazó koporsót vivő rendőrök június 16-án, Brazíliában Fotó: SERGIO LIMA/AFP

Környezetvédők, őslakosok, kollégák, családtagok és barátok emlékeztek csütörtökön Brazíliában Dom Phillips brit újságíróra és Bruno Pereirára, az őslakosok jogaiért küzdő aktivistára. Ők ketten Phillips készülő könyvéhez készítettek kutatásokat, amikor június 5-én eltűntek az Amazonas vidékén. Az 57 éves Phillipset és a 41 éves Pereirát feltehetően meggyilkolták. A rendőrség június 15-én közölte, hogy a dzsungel közepén emberi maradványokat találtak. Egy helyi halász, Amarildo da Costa de Oliveira vezette őket oda, és beismerő vallomást tett, miszerint ő lőtte le az újságírót és segítőjét. A holttesteket azonosítása még folyamatban van. Az eddigi információk alapján a halász indítéka a gyilkosságra az lehetett, hogy Phillips és Pereira a Peruval és Kolumbiával határos távoli Javari-völgyben dokumentálta az illegális halászatot. A brit újságíró több éve foglalkozott már a világ legnagyobb esőerdejét fenyegető fakitermelésekkel, orvvadászokkal, az illegális halászattal, illetve az Amazonasban arany után kutató vadbányászokkal. A Phillips és Pereira után napokig kutató Univaja, vagyis a Javari-völgyi őslakosok egyesülete szerint a gyilkosság „politikai bűncselekmény” volt. (Mészáros Juli)