Ahogy a Red Hot Chili Peppers teszi, úgy meg lehet öregedni

Posted by
 Bagolyhír blog

Harmadjára jött Budapestre a Red Hot Chili Peppers, és bár volt egy kis hiányérzetünk a a koncertet követően, összességében elégedetten távoztunk a Puskás Ferenc Stadionból. Összeírtuk pontokba szedve, mi tetszett, mi nem tetszett.
Kezdjük a negatívumokkal!

– a bemelegítését felelős rappert, azaz NAS-t otthon felejthették volna (az első fellépőről, a Thundercat-ről lemaradtunk).
– brutál sorok a büfénél, bő 30 perc volt innivalóhoz jutni
– a sördobálás a közönség soraiban még mindig megy
– időnként a hangzás nem volt túl jó, gitár sehol, ének, dob sok, de összességében a kiemelt állóhelyen lehetett élvezni a bulit
– lehetett volna hosszabb a koncert, szűk másfél órát játszottak

És akkor lássuk a több pozitívumot!

– alapvetően tök jó, hogy egy élő legenda, azaz a RHCP Budapesten látható volt
– 52 ezer ember jött össze, ami elképesztő szám
– zseniális hangulat uralkodott a stadionban
– teljesen oké volt a repertorár (lásd lejjebb!). Persze egyéni ízlés alapján össze tudtunk volna állítani egy nekünk még jobban tetsző tracklistet
– Anthony Kiedis egy kiváló énekes, és szeretnénk úgy kinézni 60 évesen, mint ő
– Flea feje lágya sosem nő be, és ez így oké
– Chad Smith atom dobos
– végre láthattuk John Frusciante játékát, zseniális gitáros
– a ledfal-erdő kellően látványossá tette a koncertet
– ahogy a Chili teszi, úgy meg lehet öregedni (látjuk itthon és külföldön is, hogy nem mindenkinek sikerül)
– és ami a legfontosabb: végig jól éreztük magunkat

Címkép: Anthony Kiedis

Így kezdődött: