Nemzeti “fantomfájdalmak”

Posted by
Kaltenbach Jenő
>Mèg egyszer Trianonról.
Biztos magamra vonom az összes magyar (ál)hazafi haragját, amikor azt mondom, ismètelten: nekem nem fáj Trianon!
Sőt, ha nincs Trianon akkor most vagy továbbra is az Osztrák-Magyar Monarcha rèszese lennènk, Bècs központtal, közös külügy, hadügy, pènzüggyel, vagy abban az önálló magyar államban kellene boldogulnunk, amelyben a lakosság többsège nem magyar anyanyelvű lenne, hanem román, szerb, szlovák, nèmet, horvát, hogy csak a milliónál nagyobbakat említsem. Hogy ez hogy nèzne ki abba belegondolni is fèlelmetes.
Mielőtt az itteni “kultúra” szerint rám legyintenènek, hogy èn magyarországi nèmetkènt (a szigorúbbak szerint “hazaárulókènt”) ezt nem èrthetem, gyorsan közlöm, hogy ugyanúgy nem fáj az osztrák Saint Germain-i, ès a nèmet Versailles-i szerződès sem, pedig igazán nagyot főleg az osztrákok buktak, miután egy európai nagyhatalom egycsapásra egy herzig kis alpesi köztársasággá zsugorodott.

Megjegyzem, nemcsak èn vagyok ezzel így, hanem sem az osztrákok, sem a nèmetek túlnyomó többsègènek sincsenek nemzeti “fantomfájdalmaik”, ehelyett eredmènyesen igyekeznek kihasználni az EU nyújtotta előnyöket, ès Orbánèkkal ellentètben, sohasem rondítanak a közös asztalra.

A Monarchia címere