Ha szocialista kormányunk lenne…

Posted by

>Cikksorozat arról, ha 2022. április 3-án a Magyar Szocialista Párt megnyerte volna a választásokat és kormányt alakított volna, akkor a szociáldemokrata kormány milyen programot valósítana meg a következő négy évben. Ez a 6. rész: Helyünk Európában. 

 

Együttműködés szövetségeseinkkel

Nemzeti érdekünk, hogy ne jelenjenek meg a mai ukrán-magyar határon „az ideiglenesen Ukrajnában állomásozó” orosz csapatok. Az Európai Unió tagjaként részt veszünk minden olyan diplomáciai, gazdasági akcióban, amely az agressziót elkövető Oroszországot a háború befejezésére késztetheti. Magyarország minden humanitárius segítséget megad Ukrajnának, de ez nem jelent katonai részvételt, mint ahogy a NATO többi tagállama esetében sem, mert nem akarunk világháborút. Kezdeményezzük ugyanakkor a háborús bűncselekmények kivizsgálását és azt, hogy Magyarország vegyen is részt a vizsgálatban. Elengedhetetlennek tartjuk azt is, hogy Ukrajna a háború után maradéktalanul biztosítsa a kisebbségi jogokat. Elsődleges figyelmet fordítunk a közös értékek és egybevágó érdekek alapján, a legfontosabb euroatlanti, stratégiai bilaterális szövetségeseinkkel – mint az USA, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia – való politikai, biztonsági, gazdasági és kulturális együttműködés fenntartására, fejlesztésére és megerősítésére.

Támogatjuk a Visegrádi Négyek együttműködésének elmélyítését, és részt veszünk más regionális együttműködésekben is. Magyarország kezdeményezi a V4-ek unión belüli gazdaságpolitikai és regionális fejlesztési aktivitásának fokozását, innovációs és növekedési potenciáljának erősítését, közlekedési, energetikai és informatikai infrastruktúrájának gyors ütemű fejlesztését. Erősítjük a nyugat-balkáni államokkal fennálló kétoldalú politikai, gazdasági és biztonsági együttműködést és ezen államok európai integrációjának előmozdítását, ami kül- és biztonságpolitikai érdekünk.

Magyarország jövője az Európai Unióban van!

Az uniós tagság összeegyeztethető a nemzeti szuverenitással, miután a közösség működése – bizonyíthatóan – a tagállami érdekek folyamatos egyeztetésére épül. Támogatjuk a közös költségvetés kialakítását és a nemzeti jogszabályok fokozatos közelítését, mert ezek azt szolgálják, hogy a 21. század globális problémái (a koronavírus-járvány, a klímaválság, a menekültügy, a növekvő jövedelemkülönbségek) kezelhetővé váljanak. Nem tartjuk elegendőnek azonban, hogy a tagállamok a nemzeti termékük csak egy százalékát költik a közös célokra. Kezdeményezzük a tagállamok közötti gazdasági kapcsolatok előnyeinek jobb elosztását és a multinacionális vállalatok tevékenységének szabályozását.

Az Európai Unió előtt álló olyan sürgető kihívások sikeres megválaszolása, mint a globális gazdasági és technológiai versenyképességben történő felzárkózás az USA-hoz és Kínához, Magyarországnak nemzeti érdeke. Az euróövezethez való mielőbbi csatlakozás Magyarország alapvető érdeke, de a csatlakozás időpontját úgy kell meghatározni, hogy az a lehető legelőnyösebb legyen. A gazdasági és monetáris unióban való részvétel növeli a befektetői bizalmat, és részesülnénk az euró nemzetközi kulcsvaluta szerepének erősödéséből.  Azért küzdünk, hogy Európa szociálisabb legyen! Azt javasoljuk, hogy a munkavállalók jogait kötelező erejű szabályok biztosítsák, mint ahogy a minimálbéreket és a minimálnyugdíjakat is. Olyan egészségügyi, oktatási és szociális minimum feltételek érvényesüljenek, amelyek esélyt adnak minden európai polgárnak. Elvárjuk, hogy az Európai Unió hathatósan támogassa a szociális párbeszédet, a munkabérek felzárkóztatását, a szociális védőháló megerősítését.

Támogatjuk az integráció a föderáció irányába történő további elmélyítését szolgáló politikai-intézményi reformokat. Egyetértünk azzal, hogy az egyhangú szavazást minél több területen a minősített többségi döntéshozatal váltsa fel. Az évek során túl sok kivétel és mentesség halmozódott fel a jogrendszerben, ami hozzájárult ahhoz, hogy néhány tagállam csak a számára előnyös döntéseket tekinti magára nézve kötelezőnek.

Támogatjuk az uniós források ellopását megakadályozó intézkedéseket. Szorgalmazzuk, hogy a támogatások minél nagyobb része közvetlenül juthasson el a településekhez, helyi közösségekhez. Álláspontunk szerint egyetlen állampolgárt, vállalkozást, önkormányzatot vagy civil szervezetet sem érhet hátrány akkor sem, ha egy adott tagállami kormánnyal szemben az uniós források kifizetésének felfüggesztéséről vagy csökkentéséről szóló döntés születik.

Azt javasoljuk, hogy – az európai határok megerősítése mellett – az unió humanitárius értékeit és a tagállamok teherbíró-képességét is figyelembe vevő jogi megoldásokat keressünk a migráció kezelésére. A költségvetési források (például hitelfelvétellel való) megteremtésével támogassa az unió a potenciális menekültek minimális életfeltételeit a jelenlegi tartózkodási helyükön, és közvetlenül támogassa a befogadás és integráció terhét vállaló településeket. Tiszteletben kell tartani a helyi lakosság fizikai, gazdasági és kulturális fenyegetettség-érzetét a máshonnan érkezők letelepedésétől, és ha valahol ez tapasztalható, a szolidaritás kifejezésének, a menekültek támogatásának egyéb módját célszerű alkalmazni.

Támogatjuk egy olyan európai intervenciós erő létrehozását, ami kellően hatékony védelmi képességgel rendelkezik a békefenntartáshoz, a konfliktusok megelőzéséhez és a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Az Európai Unió stratégiai autonómiája viszont szemünkben nem kérdőjelezi meg a NATO-t, nem ássa alá a jelenlegi európai biztonsági architektúrát. Tekintettel a NATO és az EU tagsága közötti jelentős átfedésre (21 EU-tagállam tagja a NATO-nak is), támogatjuk a NATO központi szerepét a kollektív védelem terén, és azt, hogy az EU-t és a NATO-t egymás képességeit kiegészítő, és ne versenyző jelleggel fejlesszék.

Digitális nemzeté a jövő

Határozottan fellépünk azért, hogy valamennyi szomszédos államban alkotmányosan szavatolják a magyar közösségek számára a szabad identitásválasztást, az anyanyelv elsajátítását, az anyanyelven való oktatás és szakképzés jogát, az anyanyelv használatát a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a közéletben és az egyházi szertartások során. Legyen lehetőségük az igényeiknek megfelelően az önszerveződésre, saját pártjaik, civil szervezeteik megalakítására, a helyi és az országos képviseletre, illetve az anyaországgal és a nemzeti közösséggel való akadálymentes kapcsolattartásra. Támogatjuk a határainkon túli magyar közösségek által megfogalmazott igényeket a személyi elvű, az önkormányzati-közigazgatási, a területi és a kulturális autonómia kialakítására, azok sajátos kombinációinak megvalósítására, a magyar kisebbség és a többségi nemzet megállapodása alapján.

A magyar állam kötelességének tartjuk, hogy lehetőséget biztosítson polgárai számára – bárhol is legyenek éppen a világban – politikai és kulturális értelemben vett nemzeti identitásuk ápolására, fenntartására, a magyar politikai és kulturális közösséggel való kapcsolattartásra az egész világon. Olyan magyar nemzeti platformot hozzunk létre, amelyen keresztül minden magyar minden magyarral a politikai, a kulturális, egyházi és civil társadalmi élet minden regiszterében kölcsönösen előnyös kapcsolatokat tarthat fenn, személy- és csoportközi szinteken.

A magyar állam feladatának tartjuk, hogy biztosítsa a magyarok számára, hogy az egyre nagyobb számú online szolgáltatást anyanyelvükön tudják igénybe venni. A digitális korban a nemzet fennmaradása szempontjából ugyanis döntő, hogy a magyarul beszélők a digitális világban is használhassák anyanyelvüket. A digitális korban egy nyelv megmaradása nemcsak beszélőinek számától, hanem attól is függ, hogy milyen mértékben van jelen a digitális eszközökben, szoftverekben, alkalmazásokban, képzési tananyagokban.

A digitális állam minden magyar állampolgársággal rendelkező embernek teljes támogatást nyújtson a magyar intézmények által a hálózaton elérhetővé tett kulturális, egészségügyi, közigazgatási, üzleti, politikai, közösségi tevékenységekben való részvételhez. Az ehhez kifejlesztett digitális nemzeti kártya olyan lesz, mint egy kulcs, amely ajtókat nyit a közigazgatás, az egészségügy, a szociálpolitikai intézmények, a kulturális, gazdasági, politikai, egyházi és civil szerveződések által felkínált javakhoz és szolgáltatásokhoz.