Azzal a fránya Sajtóalappal mihez kezdjünk?

Posted by
 Zöldi László

>Kíváncsiságból beírtam a keresőbe a címben szereplő szót. A Médianapló 21 évfolyamában 112-szer használtam a sajtóalap kifejezést, 2010 előtt 19-szer, Orbánék újbóli hatalomra jutása óta pedig 93-szor. A több mint hétezer bejegyzésből harmincat szántam az elképzelt intézménynek, amelyről azonban vannak külföldi tapasztalataim. Utánanézem mások tapasztalatainak is, és figyelemre méltó kép rajzolódott ki előttem. Akadnak európai országok, ahol a Sajtóalap csupán a veszteséges médiavállalkozásokat támogatja. Olyanok is, ahol az értéket teremtő veszteséges szerkesztőségeket. Olyanok is, ahol a helyi médiumokat. Sőt olyanok is, ahol a kis és nagy médiumokat, amelyek a működtetésükhöz szükséges pénzt előfizetésből és hirdetési bevételekből teremtik elő. Ha ügyes üzletpolitikával sikerül összehozni a költségvetés harminc-negyven százalékát, akkor kaphatják meg a hőn áhított anyagi támogatást. Ahány ország tehát, annyi szokás. De úgy vettem észre, hogy a bejáratott demokráciák politikai kultúrájából telik két azonos feltételre.

Az egyik az, hogy az országgyűlésük megszavazta az állami költségvetés bizonyos százalékát. A másik meg az, hogy ebből a Sajtóalap a pártpolitikusoktól függetlenül támogathatja a nyilvánosság közösségi finanszírozásra szoruló fórumait, a kuratóriumában ugyanis kikezdhetetlen tekintélyű közéleti személyiségek döntenek. A bejegyzésem utáni összeállításból kibontakozik egy tendencia a jelzőtlen vagy nemzeti jelzőjű Sajtóalap körüli vitákról. Az idézeteket három mondattal egészítem ki.

Kezdetben az volt a tét, hogy az ellenzéki helyzetben lévő politikusok a kormánypárti médiumok nyereségéből próbáltak esélyegyenlőséget teremteni a nyilvánosság eszközrendszerében, a médiában. Lendvai Ildikó, az MSZP hajdani médiapolitikusa például ősbűnnek nevezte, hogy 2002-ben nem sikerült létrehozni a pártja választási programjában még olvasható Sajtóalapot. A koalíciós tárgyaláson elvérzett intézményt utólag így jellemezte Vásárhelyi Mária médiaszociológus: „Naivitás minden olyan elképzelés, amely szerint ma Magyarországon a politikai elit képes olyan testületet létrehozni, amely a szakmai-etikai szempontokat preferálja a politikai megfontolásokkal szemben. (Élet és Irodalom, 2005. november 18.)

Okfejtését imigyen fordítom le, egyetértőleg: a kormánypárti és ellenzéki politikusok kultúrájából egyelőre nem telik arra, hogy az adóforintjainkból pénzt szavazzanak meg az olyan Sajtóalapnak, amelyet nem az ő embereik irányítanak.

Tíz mondat a (Nemzeti) Sajtóalapról

 

A monopolhelyzetben lévők által kiszorított médiumok támogatására … három alap létrehozásáról intézkedik a törvény. Nevezetesen sajtóalap, rádióalap és televízióalap létrehozásáról. (Torgyán József kisgazda politikus, Ez a Hét, 1995. április 3.)

Elképzelhető megoldásnak tartanám egy sajtóalap felállítását, amely ugyanolyan alapon működne, mint az ORTT műsorszolgáltatási alapja, vagy a művészeti alapítványok, amelyek nonprofit művészeti tevékenységet finanszíroznak. (Sükösd Miklós médiaszociológus, Hetek, 2000. október 7.)

A /Medgyessy/ kormány adós egy olyan sajtóalap létrehozásával, amelyet egyes médiapolitikai írásaiban már a kormányváltás előtt megígért. (Bajomi-Lázár Péter médiakutató, Hetek, 2002. december 6.)

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen alap nem szolgálna más célt, mint azt, hogy immár az elektromos média piaca után a nyomtatott sajtó piacán is intézményesüljön a politikai befolyás. (Vásárhelyi Mária médiaszociológus, Élet és Irodalom, 2005. november 18.)

A nyugat-európai tapasztalataok azt mutatják, hogy a sajtótámogatási rendszer ott volt hatékony, például Ausztriában, Olaszországban és Svédországban, ahol a hangsúly  a veszteséges lapok közvetlen támogatásán volt. (Bajomi-Lázár Péter médiakutató, Élet és Irodalom, 2006. január 20.)

Korábban valóban én is sürgettem a sajtóalap felállítását, de ma már azt gondolom, az adófizetők pénzét hatékonyabban is el lehet költeni. (Bajomi-Lázár Péter médiakutató a wi-fi szigetek támogatásáról, Hajdú-bihari Napló, 2009. március 14.)

Még kormányon létre kellett volna hozni olyan nagy sajtóalapot, amely a helyi sajtót, valamint a politikai pluralizmust igényesen szolgáló sajtót pályázatokkal támogatja. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Mandiner.hu, 2017. november 24.)

Esetleg közös finanszírozási és elosztási projektekkel is kísérletezhetnének a függetlenek, ami nem könnyű feladvány, mert most az egymás közti verseny is ez ellen hat. (Haraszti Miklós liberális médiapolitikus az ellenzéki pártok médiapolitikájáról, Népszava, 2021. október 30.)

A programunkba bekerült egy sajtóalap létrehozása, mindenekelőtt a kicsi helyi médiumok világos feltételek mentén történő megtámogatására. (Polyák Gábor médiajogász, az Egységben Magyarországért médiapolitikai kabinetjének vezetője, Népszava, 2022. március 21.)

A sajtóalap célja a kisebb szerkesztőségek piaci kitettségének csökkentése. (Polyák Gábor médiajogász, az Egységben Magyarországért médiapolitikai kabinetjének vezetője, SzabadEurópa.hu, 2022. március 31.)

Médianapló – 2022. június 10.

Címkép: A kanadai KAP rajza. Ott pénzzel fogják be a sajtó száját