Putyin nem zsarolja Orbánt – csak zsíros pénzeket oszt

Posted by

Szatmári István
>Mivel zsarolja Putyin Orbánt?
Ezt a kérdést teszik fel sokan a Kirill pátriárka melletti orbáni kiállás kapcsán. Putyin Orbánt sohasem zsarolta. Putyin egy vérbeli titkosszolga, aki azt tanulta és gyakorolta, hogyan kell beszervezni embereket, hogyan leleplezni, velük kapcsolatot tartani stb. Mit is akarhatott mást Orbánnal, mint beszervezni? Mindenkivel próbálkozott, franciákkal, németekkel, amerikaiakkal – Orbánnal sikeresen. Nem mutogatott neki titkos felvételeket, dokumentumokat, melyek természetesen rendelkezésére állnak. Ezzel csak elijesztette volna. Meg aztán nem fog Orbánon az ilyesmi. A diktátorok sok esetben titkolják, tagadják múltjukat, de mint igazi pszichopaták, ha nyilvánosságra kerül róluk valami, megmagyarázzák: erre volt szükség, hogy hatalomra kerüljön személyemben a nép.
Putyin pénzt ajánlott. Nagy pénzt. Zsíros szerződéseket, melyek Orbánt és körét hizlalják. Ez volt az, ami Orbánnak kellett. Pénz egyenlő hatalom, pénz egyenlő azt csinálok Magyarországon, amit csak akarok és ameddig csak akarom. Pénz egyenlő „nem leszünk a Nyugat gyarmata”. Cserében kérnek tőlünk néha kis ezt-azt. Fedőszerződésekként atomerőmű építés, sok földgáz meg kőolaj szállítása szolgál.
Orbán számára – mint tudjuk – nem volt ismeretlen a beszervezőtisztekkel való találkozás. Tudta, mit akarnak tőle: információt az EU és a NATO belvilágáról (orosz „betörés”, a külügy informatikai rendszerébe) lehetőség szerint védeni az orosz érdekeket Európában, ahol kell, képviselni azokat, bomlasztani az egységet. Alábrácsázni az orosz propagandának: „Odüsszeusz” Peti rendszeresen adott interjút az orosz sajtónak, lényegében igazolva az oroszok Európa-ellenes vádjait, szégyenlősen pironkodva, ha megszavaztak valamilyen szankciót: mi kis országocska vagyunk, a nagyok döntöttek így… Az orosz állami tévé jóvoltából láthattuk, hogyan tárgyal Peti Lavrovval: tiszteletteljes bizalmaskodó tegezés, megalázkodás, dörgölőzés, kéregetés. Az orosz propaganda számára Peti demonstrálta, hogyan kellene az oroszok szerint viselkednie a magasságos Moszkvával egy provinciának.
Kiderült azonban más is. Putyin és Orbán ugyan úgy utálják a Nyugatot annak szakállas énekesnőivel, nagyokos értelmiségi szemüvegeseivel, sipítozó jogvédő „me too” nőivel, féltérdre ereszkedőivel, toleranciájával, politikai váltógazdálkodásával. Együtt röhögtek a politika színpadáról levonuló volt nyugati politikusokon: mekkora senkik ezek! Ők tudják: az igazi politikai vezetőnek küldetése van, nem ügyet intéz: átalakítja a világot. Ehhez persze sok idő kell a hatalomban, többnyire egy teljes élet, az ellenzék lenyomása, esetleg kiiktatása, a nép gondolkodásának, a médiának uralása. Egyszemélyi hatalom. Egyetlen ember világlátása, elképzelései és akarata szabjon meg mindent. Mindenki más csak végrehajt, megfelelni igyekszik, vagy félreáll örülve annak, hogy békén hagyják. A nép féljen a gonosz ellenségtől, bízzon abban, hogy a vezér megvédi.
Hatalmuk rendszere és gyakorlása is hasonlónak bizonyult: fegyelmezett szigorú alá-fölérendeltségi rendben működő titkos belvilági életet élő szervezet, amelyben a felelősségi köröket a vezér jelöli ki, dicsér és büntet. Hatalma megkérdőjelezhetetlen. A „fékek és ellensúlyok” kiiktatása. Látszatdemokrácia. Sérelmi politika és a nemzet felmagasztalása.

A nemzeti szocializmust kitaláló Carl Schmitt megállapítása: a politikai cselekvés nem más, mint döntés arról, hogy ki a barátom és ki az ellenségem. Putyin és Orbán rájöttek: barátok. De legalábbis nem ellenségek. Félszavakból megértették, hogy „egy vérből valók”. Hogy ők azonos oldalon állnak. Egyformán látják a világot: a cél szentesíti az eszközt. Az győz, aki üt. Elsőként. S hogy az emberek gyerekek, akiknek mesélni kell, megmondani, ki a jó és ki a rossz, az élükre kell állni, vezetni valahová. Nem érdekli a népet, hogy hová. Legyen gonosz, legyen ellenség, akit tűzön vízen át, megpróbáltatások árán le fogunk győzni.
Jerrold Post, az USA egyik korábbi elnökének pszichológiai főtanácsadója írja: „Kimutatható a mindenkori diktátorok, terrorvezérek, maffiafőnökök pszichéjének négy alapeleme. Az első: a messianisztikus küldetéstudat, amely az átlagemberéhez képest hatványozott énközpontúságot takar. A második szimptóma: a paranoia egy fajtája – a diktátortípus az őt ért legkisebb kudarcért is másokat (néha „felsőbb erőket”) okol, és folyton ellenséget keres vagy épít. A harmadik alapvonása: a normális emberéhez képest beszűkült lelkiismeret, az ennek hiányából származó gátlástalanság. Ez az esetek többségében infantilizmusból, illetőleg nevelésbeli, gyerekkorból húzódó, kezeletlen problémákból ered. A negyedik elem: a legszűkebb környezet tagjainak agya, lelke feletti uralom megszerzésének és birtoklásának különleges képessége. Ez nem igazán tipikus, vannak köztük intelligensek, okosak, ravaszak, de olyanok is, akik egy sor területen egészen butának, más területeken pedig szinte zseniálisnak mutatkoztak. Csaknem mindről elmondható ugyanakkor, hogy félműveltek. […]

Mindkét országban szétszakadt a társadalom, a kastélylakók és postásvárók között gigantikus a távolság. A nagy közös húsos fazekat (melyből a Nagy Testvér osztogat) körülálló „elit” számára egyetlen tétje, értelme van az egész Nagy Testvér által vezényelt játéknak: a mértéktelen vagyonfelhalmozás. A meggazdagodás bacchanáliája. Odafigyelhetnének pedig egy folyton felbukkanó Jézus nevű idegesítő zsidó figura szavaira, amikor keresztényi értékrendjüket demonstrálandó „csuhásokkal” lógnak: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is”. Mi a fenét beszél ez?? A kereszténység az orbánisták számára két dolgot jelent: nem liberális és nem zsidó.
A baj itt is, ott is főleg a fiatal értelmiséggel van: ahelyett, hogy szorgalmasan dolgoznának a nekik megszabott keretek között, fürdenének történelemi és jelenlegi nagyjaik csodálatában és a hazaszeretetben, nem átallanak átlátni a nagyfiúkon és kritizálni őket! Néha bizony, oda kell csapni, hogy ne szemtelenedjenek el és megtanulják, ki az úr a házban. Rendnek kell lenni, a vezénylő tábornokot tisztelni kell és követni. Elköltöznek? Menjenek! Egy problémával kevesebb.
A fentiek miatt ne várjon senki Orbántól egyetlen elítélő megjegyzést sem az oroszországi politikai elnyomás, cenzúra, politikai gyilkosságok, merényletek és az Ukrajna elleni gyalázatos és véres területszerző háború kapcsán.
Orbán régen tudja: a Nyugat nem fogadja el olyannak, amilyen, mert ő nem osztja az európai értékeket. Előbb-utóbb tarthatatlanná válik az általa vezetett Magyarország helye az EU-ban. Útja csakis a diktátorok, a despoták felé vezethet. A magyarok többsége – jelenleg – EU párti, ezért Orbán úgy fogja intézni, hogy kiszorítsák onnan, s azt mondhassa alattvalóinak: „én benn akartam maradni, de a liberális Nyugat kiutált minket”.
Orbán az általa kiépített rendszerben leválthatatlan. Ha az ukrán háború folyományaként nem vált hatalmat Oroszország, ha a Nyugat hagyja tovább létezni jelenlegi formájában, vár ránk az Oroszországgal való „testvéri” viszony újabb fejezete.
Címkép: Putyin és Orbán összesúg