Számíthatunk-e független nyilvánosságra?

Posted by
Zöldi László
>Bächer Iván után újabb umlautos ember tűnt fel a közéletben. A kitűnő tárcaíró néhány éve halt meg, és azóta elfelejtettem, vajon a kétpontos a betűt miként lehet a számítógép képernyőjére varázsolni. Tegnap azonban a Teremtsük meg az alternatív nyilvánosságot! című konferencián vettem részt, amelynek legérdekesebb okfejtését Bolváriné Gärtner Anikótól hallottam. Ma már tudom, hogy altgr+a-val kell írni a lánykori vezetéknevét. Érdemes újra megtanulni.

 A Kalocsáról érkezett civil aktivista azt fejtegette a Magyar Újságírók Országos Szövetségében, hogy ha meg akarjuk érteni a vidéki nyilvánosság mibenlétét, a kisvárosban ugyanazt a néhány véleményformálót érdemes megismerni. Ők működtetik a szabadság kis köreit, a civil egyesületeket. Ők alapítják a digitális hírlapot is, amely közli ama információkat, amelyeket a polgármester nyilvánossága elhallgat. Ők azok tehát, akik a szűkebb pátria jövőjét másként képzelik el. Az alternatív (a másik) nyilvánosság helyi letéteményeseit ki sem kerülheti, aki országos hálózatot akar létrehozni. A háromórás beszélgetést az alternatív nyilvánosság fílingje lengte át.

Az április 3-i választás tapasztalatait összefoglaló tanácskozáson e jelzős szókapcsolat lett a továbblépés záloga. Hann Endre közvélemény-kutató szociológus kimutatta, hogy a mintegy 8 millió választópolgár közül minden ötödik látta a Nyomtass Te is! nevű hírlapot. A civil kezdeményezés a kampány utolsó hetében 1,3 millió példányban landolt kétezer kistelepülés postaládáiban. Aztán vagy a kukában kötött ki, vagy hatott a ház lakóira. A Medián-kutatás szerint ama 1,6 millió választó 9 százaléka, körülbelül 150 ezer ember mondta a kérdezőbiztosnak, hogy a rövid, infografikákkal tarkított hírek böngészése közben változott a véleménye, melyet korábban a kormánypárti sajtó befolyásolt.

A tanácskozás hangulatából az a következtetés vonható le, hogy amennyiben ennél több választópolgárt akarnak bekapcsolni az alternatív nyilvánosság vérkeringésébe, akkor nem kívülről kell megcélozni a postaláda nyílását. A házilag kinyomtatott példányok nagyobb hatást keltenek, ha a digitális újságot helyi véleményformálók nyomják a szomszédok kezébe. Ebben a munkában természetesen nem számíthatnak az ellenérdekelt kormányzatra és önkormányzatra. Nem annyira természetes, de a választási kampányban bebizonyosodott, hogy az ellenzéki pártokra se számíthatnak. Mert – idézem az egyik előadót – „nem fűződik érdekük a független nyilvánossághoz”.

 

Tíz mondat az alternatív nyilvánosságról (MÚOSZ, 2022. június 2.)

 

Nálunk nem információhiány van, hanem elérési probléma. (Polyák Gábor médiajogász)

A falusi választó nem információhiányban szenved, hanem az aktív szolidaritás hiányában. (Pikó András józsefvárosi polgármester)

A független oldal eszközrendszere gyengécske. (L. László János újságíró, a Nyomtass Te is! főszerkesztője)

A független szerkesztőségek bevonultak a fizetős fal mögé. (Haraszti Miklós médiapolitikus)

A független sajtó őrzi a különállás jogát. (Haraszti Miklós médiapolitikus)

A pártoknak nem fűződik érdekük a független nyilvánossághoz. (Hardy Mihály újságíró, a Klubrádió főszerkesztője)

Az ellen-pártsajtó nem tartozik az alternatív nyilvánossághoz. (Pikó András újságíró, a Klubrádió volt műsorvezetője)

A legtöbb polgármester a saját képét szereti látni a médiában. (Hardy Mihály újságíró)

Minden polgármester szereti a sajtóját. (Pikó András józsefvárosi polgármester)

Támogatás lényegében csak külföldről jöhet. (Urbán Ágnes közgazdász, médiakutató)

Médianapló – 2022. június 03.

Címkép: A Nyomtass, te is egyik  csapata